Képviselőházi napló, 1910. XXXVIII. kötet • 1917. deczember 10–1918. február 25.

Ülésnapok - 1910-759

;so 759. országos ülés 1917 deczember U-én, kedden. katasztrófa, amelyről azt mondja a t. képviselő I ur, hogy most nem akarja előidézni és azért szavazza meg a törvényjavaslatot. Ha nem járulok hozzá, akkor előáll az, aminek elkerülése végett a t. képviselő ur megszavazza a törvényjavaslatot és higyje el, akkor nem menekülhettem volna attól a vácitól, hogy nem politikus ül e széken, hanem hogy olyan ember, aki háború közben ilyet előidéz, menjen más kenyérkeresetre, nem politikára! (Tapsok a baloldalon.) Ezt a veszedelmet akartam elkerülni, amely kétsógkivül beállott volna már akkor, azt a veszedelmet, amelyiől fél a t. képviselő ur, hogy előáll most. A t. képviselő ur a provizóriumra azt mondja, hogy az helyes lenne, ha ugyan egész Európa magáévá tenné a provizóriumot. Hisz a tényleges állapot ez. Mi szerződéses viszonyban vagyunk ma Németországgal, szerződéses viszonyban Svájczezal, Hollandiával, ugy tudom, Norvégiával és Dániával. Ezek a szerződések köztünk és semleges államok közt ma fennállanak és ezek fentartják a mai tényleges állapotot. Tehát a provizórium ez államokkal e szerződés tartamára változatlanul fenn fog állani. De mi lett volna a következése annak, ha nem én lennék ezen a helyen, hanem a t. képviselő ur? Vájjon elfogadtatta volna a kiegyezést? Jobban tudta volna preczipitálni a Németországgal való szerződés megkötését? (Mozgás.) Azt hiszem, nem. Azt hiszem, ugyanebben az állapotban lenne e dolog. (Mozgás a jobboldalon.) Nem fogadtatta volna el ezt a kiegyezést sem itt, sem Ausztriában, hanem jött volna egy talán ezzel tökéletesen azonos provizóriummal. Legyen megnyugodva, ő sem tudta volna a kiegyezést most keresztülvinni, ahogy én sem tudtam keresztülvinni, hanem kénytelen voltam ehhez az eszközhöz fordulni. Lett volna talán ideje korábban, mikor ezt keresztülvihette volna, hanem mikor Julius 17-én azzal távoznak a székekből, hogy ezt a jövő országgyűlés tárgyalja, akkor nem fogadhatom el azt a szemrehányást, hogy négyhónapi ittlétem alatt ezt finalizálni nem tudtam. (Élénk helyeslés a baloldalon.) A t. képviselő urnak aggályai vannak, hogy aaikép fog az a béke megköttetni. Én azt hiszem, hogy Ausztriával igen kevés tisztázandónk van, ha revízió alá veszszük a dolgot, hogy egységesen járjunk el. Sőt azt hiszem, hogy Németországgal is, ahol még igen jelentékeny megoldandó kérdések vannak, a béke Analizálása előtt állapotunkat képesek leszünk tisztázni, azon egyszerű okból, mert azt tisztázni kell. Egyben megnyugtathatom a t. képviselő urat és a t. házat. Abban az állapotban, mely előállt 1906-ban vagy 1907-ben, hogy kötve voltunk külföldi szerződések által, ellenben az Ausztriával kötött kiegyezés tekintetében egészen más oly állapot volt, hogy nem tehettem azt, amit a t. képviselő ur kivan. Szerinte azt kellett volna tennem, hogy a Körber-féle egyezményt fogadjam el. Nem tehettem ezt két okból, először azért, mert amint vissza méltóztatik emlékezni, 24 óra választott el attól, hogy az alkotmányon kívüli állapot álljon elő és másodszor nem tehettem azért, mert a Körber-Széll-féle egyezmény akkor már rég levegőben volt . . . Gr. Tisza István: Oh nem! (Zaj jobb felöl.) Wekerie Sándor ministerelnök: ... az nem ismertetett" el sem itt, sem ott. Erre az álláspontra helyezkedett a kormány és erre helyezkedett a korona és ezen alapon adta nekem a megbízást, ugy hogy módomban ez akkor nem is lett volna. (Zaj jobbfelöl.) Egyről megnyugtathatom a t. képviselő urat és a t. házat. Egybe nem megyek bele a béketárgyalásoknál: hogy a közösség leköttessék anélkül, hogy a megkötött kiegyezésben biztosított előnyök részünkre feltétlenül biztosítva ne legyenek. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Kérem a t. házat, hogy a törvényjavaslatot elfogadni szíveskedjék. (Élénk helyeslés.) Elnök: Teleszky János képviselő ur kivan szólni. Milyen czimen ? Teleszky János: Személyes kérdésben . . . (Zaj balfelöl.) Elnök: Személyes megtámadás visszautasítása és félreértett szavai valódi értelmének helyreállítása czimén. (Zaj.) A ház megadja az engedélyt? (Igen!) Teleszky János: Személyes megtámadás czimén és félreértett szavaim helyreigazítása czimén kérem rövid időre a t. ház figyelmét. A t. ministerelnök ur azt mondja, hogy mikor a kormány tagja voltam és mikor azt a kijelentést tettük, hogy ha lehet, nem ezzel a parlamenttel, hanem csak a békekötés után 6 hónapra összeülő parlamenttel fogjuk a kiegyezést megszavaztatni, vagy akkor volt komoly, amit mondtam, vagy most. Kérem, akkor is komoly volt, ma is. Akkor megmondtuk, amit beszédem során említettem, hogy ha lehet, ki fogjuk tolni e kérdés elintézését arra az időre, ha pedig nem lehet és ha az ország fontos érdekei szükségessé teszik, a mostani parlamenttel fogjuk letárgyaltatni. Wekerie Sándor ministerelnök: Mindig a béke után mondták! Teleszky János: Ha lehet! De ha nem lehet, akkor most. Nagyon sajnálom, hogy a t. ministerelnök ur nem kisérte figyelemmeb amit mondtam, vagy talán rosszul mondtam. En beszédemben épen arra helyeztem a fősúlyt, hogy azok, amik azóta történtek, amióta elhagytuk az ország ügyeinek vitelét, egyrészt a történt fenntartás, másrészt azok, amik Ausztriában történtek, oly helyzetet teremtettek, hogy igenis ma igen nagy veszedelmet látok abban, hogy belemenjünk a béketárgyalásokba, mielőtt ezek a kérdések tisztázva volnának. Mert az a két kormány közt létrejött megállapodás, melyet mi