Képviselőházi napló, 1910. XXXVIII. kötet • 1917. deczember 10–1918. február 25.

Ülésnapok - 1910-773

773. országos ülés 1918 február 21-én, csütörtökön. 401 gazdasági kivitel szervezése és jövőbeli rendezése ügyében eddig mi történt, eredményről, sajnos, alig számolhatok be. Ezen az állapoton feltétlenül és a legsürgő­sebben változtatni kell, mert a mezőgazdasági termények kivitele a mezőgazdasági termelés szer­vezésével igen szoros kapcsolatban áll, de nem­csak ezzel áll szoros kapcsolatban, hanem a mező­gazdasági termelés irányításával is, tehát má­ról-holnapra nem oldható meg, hanem gondos előmunkálatokat igényel. Ezért arra kérem a földmivelésügyi minister urat, hogy a mezőgaz­dasági s a mezőgazdasági terményekből előállí­tott ipari czikkek kivitelének szervezése ügyé­ben hivja össze az illetékes mezőgazdasági körö­ket, hivja össze azokat az ipari köröket, amelyek mezőgazdasági terményeket dolgoznak fel és ala­kítson a legsürgősebben egy országos bizottsá­got kizárólag azzal a czéllal és feladattal, hogy a mezőgazdasági termények kivitelének kérdésé­vel foglalkozzék és a kivitel megteremtéséhez szükséges előfeltételekről gondoskodjék. Addig is, mig ez megtörténik, hogy a t. ház tájékozva legyen arra nézve, hogy itt miről van voltaképen szó, hogy ezek nem csekélységek, amiket itt említek, legyen szabad csak egy pél­dára utalnom. Foglalkozom pl. az olajos növé­nyek, illetőleg az olaj kivitelének lehetőségével. Az olajos növények termesztése — méltóztatnak tudni — a háború előtt Magyarországol} meg­lehetősen alárendelt szerepet játszott és pedig azért, mert a termelés nem volt szervezve és mert a termelés.nem volt lukrativ. Nem szervezték a termelést az ezt feldolgozó mezőgazdasági, ipari olajgyárak azért, mert nem voltak ráutalva, hogy a belföldön előállított olajterményekből állítsanak elő olajokat, mert tengerentúlról sokkal olcsóbban kapták azt az anyagot, amelyből az olajat itt állí­tották elő. Tehát a magyar mezőgazdasági terme­lés szervezésével nem sokat törődtek. Most a helyzet egészen más. Méltóztatik tudni, hogy a kíméletlen és nagy energiával foly­tatott tengeri háború következtében a világ hajó­tere annyira megapadt, hogy a tengerentúli be­hozatalra, legalább is nagyobb mérvű tengeren­túli behozatalra, meglehetősen hosszú ideig nem lehet gondolni. Egyrészt a hajótér hiánya miatt, másrészt a hajó biztosítási dijak nagy emelkedése következtében nagyon sokáig magunkra leszünk utalva, és ehhez még hozzájárul az is, hogy tenge­túlról már azért sem lehet behozni olajmagvakat, ugy mint eddig, mert az olajmagvakban való kereslet a tengerentúl is óriási mértékben meg­növekedett, ezzel az árak is emelkedtek és termé­szetes dolog üzleti szempontból, sem lenne czél­szerü ezeket a magvakat ide behozni. Ha tehát csak egyszerű üzleti szempontból állítom is fel a tételt, elérkezett az idő, amikor annak az iparnak, amely beföldi terményekről készít ipari termékeket utat és módot kell ke­resnie arra, hogy a belföldi termények feldolgozá­KÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. zxxvni. KÖTET. sárá támaszkodjék, ne pedig külföldi termények feldolgozása legyen egész bázisa. A külföldi termények behozatalától, neveze­tesen a tengeribehozataltól egészen el kell tekin­teni, egyrészt üzleti szempontból, de el kell tekin­teni valutáris szempontból is, mert hiszen ugy e ter­ményeknél, mint mindenféle más czikknél a valuta javítása érdekében feltétlenül kívánatos, hogy csak a legszükségesebbeket hozzuk be a külföldről, idehaza állítsunk elő mindent, amire szüksé­günk van. (Helyeslés.) Idehaza állítsunk elő any­nyit, amennyire szükségünk van, de ezenkívül lehetőleg annyit, hogy nagy ekszportra tegyünk szert, mert csak nagy ekszport segítségével remél­hetjük valutánk megjavítását. Erre a czélra pedig az olajmagvak termelése és az olajmagvakból elő­állított olaj készítmények kiválóan alkalmasak. Hiszen ha hazánkban a 25 millió magyar hold szántóföldből csak 1'25%-ot vetünk be olaj­magvakkal, vagyis 325.000 holdat, akkor lehetne azokból az olajos magvakból, amelyek termesztése nálunk meg van honosítva, termelni és pedig repezét 150.000 holdon, 100.000 holdon len­magot, egyenként 20—25 hold napraforgót, mákot és tökmagot és 10.000 hold mustármagot, gombor­kát és más apró kisebb magvakat és ha közép­termést tételezünk föl, akkor e területeken nyer­nénk : 900.000 métermázsa repezétj amelyből elő lehet állítani 300.000 métermázsa repezeolajat és 500.000 métermázsa repezepogácsát ; ezenkívül 500.000 métermázsa lenmagot, illetőleg 125.000 métermázsa lenolajat és 350.000 métermázsa len­magpogácsát. Elő lehetne állítani 40.000 méter­mázsa tökmagolajat és 120.000 métermázsa tök­pogácsát, 24.000 métermázsa napraforgó-olajat és 81.000 métermázsa napraforgó-pogácsát, ugyan­annyi mákolajat és 33.000 métermázsa mákpogá­csát, ezután 30.000 métermázsa különböző magot és különféle olajokból 5000 métermázsát, ugy hogy összegezve, a magtermés lehetne 1,785.000 méter­mázsa olajos mag, ebből összesen előállíthatnánk 518.000 métermázsa olajat és 1,110.000 méter­mázsa pogácsát. Ha ehhez hozzáteszem, hogy a háború alatt oly nagyon bevált tengericsirátlanitást a háború után is folytathatjuk és ha csak tiz millió méter­mázsán yi tengericsirátlanitást veszünk figyelembe, ebből 10%, azaz egy millió métermázsa tengeri­csirát nyerünk, amiből 170.000 métermázsa ku­koriczaolajat és 800.000 métermázsa takarmány­lisztet lehet előállítani. Ezeket a kukoriczamennyi­ségeket beleszámítva Magyarországon könnyű szerrel előállítható lenne 690.000 métermázsa kü­lönféle növényi olaj és 1,900.000 métermázsa kü­lönféle olajpogácsa és takarmányliszt. Ezekből, az 1913-iki feljegyzések szerint a magyarországi belső fogyasztásra szükséges 200.000 métermázsa olaj és 200.000 métermázsa olajmag­pogácsa, Ausztriának oly czélból, hogy a vám­külföldről behozatalra ne legyen utalva, tehát hogy mi fedezzük a szükségletet, amelyet eddig a vámkülföldről kellett hozni ki kellene vinni 250.000 51

Next

/
Oldalképek
Tartalom