Képviselőházi napló, 1910. XXXVIII. kötet • 1917. deczember 10–1918. február 25.

Ülésnapok - 1910-769

769. országos ülés 1918 hajtani, a székelyekről egyáltalán megfeledke­zett. (Mozgás a baloldalon.) Barta Ödön: Ha a dátumot nézzük, akkor nem csodálatos. Győrffy Gyula: Ha pedig nem csodálatos, akkor most is és a jövőre nézve is nagy tanul­ság kell, hogy számunkra legyen. A székelyek­ről természetesen az a kormány nem gondosko­dott, de ha nem csodálatos, hogy a Bach-kormány a szászok tizedét megváltotta, ellenben a széke­lyekről nem gondoskodott, annál érthetetlenebb az, hogy 1848, illetve 1867 óta egyetlen egy magyar kormánynak és a törvényhozásnak sem jutott eszébe — ha nem is azért, hogy az 1848. évi XIII. t.-czikket végrehajtsa, de már azért is, mert a székelyek szomszédságában élő szászok kepéje államilag megváltatott, — mondom soha nem jutott eszébe, hogy ez a kepe a székelyeknél is megváltassák. Pedig odalenn emiatt a helyzet rég tűrhe­tetlen. A székelység legjobbjai rég belátták, be­látták, hogy ez az állapot tarhatatlan ugy er­kölcsi, mint gazdasági szempontból. Próbálkoztak az egyházközségek azzal, hogy saját erejükből váltsák meg a tartozást, ehhez azonban nincs kellő erejük. Próbálkoztak ugy, hogy a politikai község szerződést kötött a pap­pal, amely szerint a 7 politikai község fizeti az ő járandóságát, a közös megállapodás szerinti kepeváltságát. Ez sem vezetett czélhoz, mert a politikai községnek e határozata a köztörvény értelmében csak 6 évre terjedőleg vállalhat kö­telezettséget, — tovább nem s igy minden 6-ik évben újra kezdődik a kellemetlenség. De a községeknek a közbirtokok felosztása folytán nincs jövedelmük s igy ők sem vállal­kozhattak, mert pótadót kellett volna fizetni, ha ezt a megoldást választják. Az erdélyi római katholikus státus 'és annak igazán apostoli püs­pöke, de elődje is, állandóan foglalkoztak a kepe megváltása kérdésével. Végre eljutottunk ahhoz, hogy gondolom, az 1913-iki státus-gyű­lésen igénytelenségem indítványára kimondtuk azt is, hogy most már nemcsak nekünk katho­likusok magunknak, hanem a protestáns feleke­zetekkel karöltve kell követelnünk a törvény­hozástól a kepe állami megváltását. A protestáns felekezetek is örömmel ragad­ták meg az alkalmat, hogy e téren együtt mű­ködjünk. Akkor egy memorandum is jutott az akkori ministerelnökhöz, gróf Tisza Istvánhoz, amely memorandum a kérdést teljesen feltárta és ha a háború közbe nem jön, meg vagyok győződve, hogy már akkor a törvényhozás ezt a megváltást el is hatái'ozta volna. Tovább nem kívánom a t. házat fárasztani. Azt hiszem, méltóztattak belátni, hogy a ma­gyar törvényhozásnak indítványom elfogadása olyan kötelessége, (Igás! Ugy van! a balolda­lon.) amelynél kevesebbet e pillanatban nem is tehet. (Helyeslés.) Ez nemcsak a törvényesség, hanem a nemzeti becsület kérdése is és akkor •bruár 9-én, szombaton. 295 kérjük ennek a tartozásnak a lerovását, mikor egy világ tudja, hogy tényleg nagyon rá va­gyunk szorulva, hogy ezen követelésünkhöz hozzájussunk. Kérem indítványom elfogadását. (Élénk he­lyeslés és taps a bál- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: A vallás- és közoktatásügyi minis­ter ur kivan szólni. Gr, Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi minister: T. képviselőház! (Bálijuk! Halljuk!) Legyen szabad a kormánynak álláspontját ezzel a kérdéssel szemben röviden ismertetnem. A kormány arra kéri a t. házat, hogy mél­tóztassék Győrffy Gyula t. képviselő ur indít­ványának napirendre tűzését elhatározni, (He­lyeslés.) fentartja azonban magának, hogy a napirendre tűzés időpontjára nézve indítványt tegyen. Ezzel a kérdéssel a kormány és neve­zetesen én, miután az az_ én tárczám körébe tartozik, behatóan foglalkozom, amint már fog­lalkoztam korábbi ministerségem alatt is és talán csak hivatalból való távozásom okozta, hogy megoldást nem nyert. Ismétlem tehát, a kormány fentartja magának, hogy az indítvány napirendre tűzésének időjDontja tárgyában akkor tegyen javaslatot, mikor a megoldásra nézve konkrét javaslattal fog a ház elé léphetni. (Élénk helyeslés.) Elnök: Vitának helye nem lévén, a ház­szabályok 193. §-a alapján kérdem a t. házat, tárgyalás alá kívánja-e venni Győrffy Gyula képviselő ur imént megindokolt indítványát, igen vagy nem ? (Igen !) Gondolom, kimondhatom a határozatot, hogy a ház Győrffy Gyula képviselő ur indítványát tárgyalás alá kívánja venni. (Helyeslés.) Sümegi Vilmos: Egyhangúlag! Elnök : Arról, hogy mikor tűzessék az indít­vány napirendre, később lesz módja a ház elnök­ségének a kormány intenticzióihoz képest javas­latot tenni. T. ház! Mai napirendünket ezzel letárgyal­ván, a legközelebbi ülés napirendjére nézve óhajtanék javaslatot tenni. (Halljuk! Halljuk!) Mielőtt ezt tenném, legyen szabad utalnom a ház legközelebbi munkarendjét illetőleg a kormány elnökével történt megbeszélésemre. Méltóztatik tudni, hogy a kormány j>énz­ügyi felhatalmazása a folyó hó végével lejár. A kormány, a törvényenkivüli állapot el­kerülése végett igyekezni akar, hogy az uj pénz­ügyi felhatalmazási törvény még e hó folyamán tető alá hozassák. Evégből szükséges, hogy feb­ruárius második felében a pénzügyi felhatalma­zási törvényjavaslat a ház plénumában letár­gyaltassék. Hogy a kormány a pénzügyi felha­talmazási törvényt kellő időben beterjeszthesse, mához egy hétre óhajtaná, hogy a ház ülésre hivassák össze. Ennélfogva javaslom, hogy a ház legközelebbi ülését, mához egy hétre, vagyis' a jövő hét szombatján, február hó 16-án d. e. e*

Next

/
Oldalképek
Tartalom