Képviselőházi napló, 1910. XXXVIII. kötet • 1917. deczember 10–1918. február 25.
Ülésnapok - 1910-767
767. országos ülés 1918 menyek nincsenek benne. Ezek pedig nem itteni nemzeti vagy nemzetiségi ügyek, hanem világesemények, melyeket Ausztriában közöltek, jnedig ott sincs rosszabb állapot, mint itt. (Zaj a báloldalon.) Egy hang (balfelöl): Ott nincsenek Fényesek! Molnár Viktor; Csupa Fényesek vannak! (Zaj.) Fényes László: Ezek a közbeszólások nagyon jó bizonyíték Vázsonyi minister urnak demokratikus irányzata mellett. Talán mégis szabad azt állítanom: mégsem helyes, hogy a bécsi lapokat, melyeket az osztrák-magyar monarchia hadvezetó'sége sem talál a hadi érdekre veszedelmesnek, Magyarországra be ne hozhassák. Mikor ilyen súlyos bűnöket követnek el a sajtószabadság ellen és a nép jogai ellen, nekem, akárhogy lármáznak itt, meg kell mondanom, hogy a néjjtöl azt a jogát elvenni, hogy az eseményeket a maguk száraz egészében ismerje, elvenni senkinek másnak nem jutott eszébe, csak hatalmi gőgben megtébolyodott Cézároknak. (Derültség a jobboldalon. Zaj balfelöl) És Vázsonyi Vilmosnak. T. ház! A sajtóban minden szót elfojtva, azt állítják, hogy a rendet akarják fentartani, mert vannak, akik itt Lenint és Trockijt játszanak. (Igaz! JJgy van! balfelöl.) Lehet, hogy vannak itt is, akik Lenint és Trockijt akarnak játszani felelőtlenül. Én ezzel szemben már kifejtettem a nézőpontomat s majd leszek bátor egy esetet előadni, hogy mit gondolok erről. De ha vannak is, vagy lehetnek is itt Leninek és Trockijk, a minister urnak nem áll jól Mazzarin bíboros ruhája, hogy titkos tanácsokat adjon. (Zaj.) Én emlékszem egy órára, nem is olyan régen volt, amikor egy szép forró nyári nap estéjén (Derültség. Felkiáltások balfelöl: No! No! Sálijuk! Halljuk! jobbfelöl.) a minister ur a királyt akarta elfogatni. (Nagy derültség balfelöl. Zaj. Mozgás. Halljuk! Halljuk!) Elnök: Csendet kérek. Fényes László: Mikor a Tisza-kabinet megbukott és arról volt szó, hogy a választójogot kívánó nép kívánságát a Budára érkező király előtt tolmácsolja a főváros, Bárczy polgármester jelentkezett, (Zaj. Halljuk! Halljuk!) hogy küldöttséget óhajt vezetni Budára 0 felsége elé; visszajött a kabinet-irodától az értesítés, — nem tudom, táviratban, vagy személyesen vették-e át — hogy a király nem fogadja a küldöttséget. T. i. tévedés volt, mert azt hitte a kabinetiroda, hogy hódoló küldöttséget akarnak a király elé vezetni és nem tudta, hogy a választójog ügyében kívánja a polgármester a nép küldöttségét odavezetni. Pető Sándor: Honnan tudja? Fényes László: Akkor Vázsonyi minister ur — azért hozom fel, mert több ember előtt mondta, tehát nem tagadhatja le — (Zaj balfelöl.) azt mondta: igen, akkor fel fogunk menni KÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. XXXVIII. KÖTET. február 6-án, szerdán. 23 i kétszázezren és majd azt szeretném látni, hogy akkor ne fogadjon. Akkor holnap talán fogoly lesz a király! (Derültség és mozgás. Folytonos nagy zaj.) Ezt nem lehet letagadni, ezt csak azért mondom . . . (Folytonos nagy zaj. A szónok szavai a nagy zajban nem hallhatók.) Elnök : Kérnem kell a képviselő urat, hogy az idők komolyságához és a parlament méltóságához illő színvonalon méltóztassék tartani beszédét. (Helyeslés.) Pető Sándor: Ez desztillált hazugság, (Folytonos nagy zaj a baloldalon.) Elnök: Kérem Pető Sándor képviselő urat, szíveskedjék csendben maradni. Fényes László: Nem bizonyitja-e ez azt, hogy ez az ur . . . Héderváry Lehel: Már ült maga bizonyításért! (Zaj.) Fényes László: . . . nem azért fojtja meg a sajtószabadságot mert rendet akar, hanem mert így akar továbbmenni, érvényesülni? Másnap, mikor a Városháza udvarán (Nagy zaj. Halljuk ! Halljuk!) a népgyűlésen ott voltunk, vájjon nem mondta-e a minister ur: engem nem kérdeztek, én nem adok titkos tanácsot a királynak, én nyílt tanácsot adok! (Nagy zaj.) Pető Sándor: Ezt mondta százezer ember előtt! (Nagy zaj. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Farkas Zoltán: Hagyják beszélni! Fényes László: Hát amikor volt idő, nem is olyan régen, hogy a minister ur a nép szabad szelleme szárnyán akarta felküldeni a nép üzenetét a Várba, . . . Pető Sándor: A polgármester vitte fel. Nagyon jól tudhatja. (Folytonos zaj.) Gr. Pongrácz János: Ezt mindenki tudja, ezt nem kell elmondani. Mit zavarja? (Zaj.) Fényes László: . . . most el akarja fojtani mindazt a megnyilatkozást, amely most is a népnek a szava. Én azt kérdezem minister ur: mi történt azóta? Befagyott a télen minden? A nép lett rosszabb, vagy ön lett minister? (Derültség jobbfelöl. Zaj balfelöl.) Én azt hiszem, minister ur, hogy ön ma máskép beszélne és itt dörögne a sajtószabadság kisebb korlátozása ellen is, ha ön nem ülne ott a piros bársonyszékben ós önnek nem lennének egyéb politikai és hatalmi czéljai. (Folytonos zaj balfelöl.) Pető Sándor: A ministerek felelősek a rendért, nem ön. Létay Ernő: ün nem lesz soha minister! (Zaj.) Molnár Béla : De ha lenne, hát tapsolnának neki! (Derültség jobbfelöl. Zaj.) Fényes Lászlő: Hogy milyen hazafias gondolkozású a czenzura, arra nézve vagyok bátor még egy bizonyítékot előterjeszteni. A Virradat czimü nemi-égiben megindult újság czikket irt ez alatt a. czim alatt: »Tilos a 48-iki plakát is. Haynau jiroklamácziójának kifüggesztése bűncselekmény.* Nem akarom felolvasni a czikket, 30
