Képviselőházi napló, 1910. XXXVIII. kötet • 1917. deczember 10–1918. február 25.

Ülésnapok - 1910-766

18 február 5-én, hétfőn. 219 766. országos ülés l9j nemcsak az a czélja, hogy egy kérdést megoldjon, hanem czélja az is, hogy a lelkek harmóniáját Magyarországon ma fenntartani segítsen", (Igaz! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon. Mozgás jobb­felől.) Gróf Tisza István képviselő ur azt mondta, hogy a választójog tárgyalásánál törekedni kell közmegnyugvást teremteni és kompromisszumot létesíteni. (Halljuk I Halljuk ! balfelől.) Én a ma­gam részéről természetesnek tartom ezt a kijelen­tést, mert tényleg ugy van, hogy ilyen nagyfontos­ságú kérdés megoldásánál a legjobb az, ha köz­megnyugvás létesül. De ennél a törekvésnél nem szabad figyelmen kivül hagyni azokat a nagy czélokat, amelyeket ép az előbb érintettem. Olyan tárgyalás, amely azt a hitet ébresztheti, hogy ennek a javaslatnak fő alapelvei koozkán forognak ; tárgyalás olyan kér­désekben, melyek azt a hitet kelthetik, hogy ez a mostani javaslat elveszíti azt a jelleget, amely­lyel bir : ilyen tárgyalás már önmagában véve ve­szélyes, hátrányos és káros volna. (Igaz 1 Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Olyan izgalmat keltene . . . Kállay Tamás; Hol '? (Zaj a szélsőbaloldalon.) Gr. Andrássy Gyula: Az egész ország széles néprétegeiben. Kállay Tamás : Szabolcsmegyében nem [(Nagy zaj és felkiáltások a baloldalon : Szabolcsban is I) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak. Gr. Andrássy Gyula: Az összes városokban mindenesetre igen, ezt talán Kállay Tamás képvi­selő ur is el fogja ismerni és ezeket sem lehet csak ugy semmibe venni, máskor sem, de legkevésbbé most, a világháborúban. (Igaz! Ugy van I a bal­és szélsőbalodalon. Zaj jobbfelöl.) Emellett az akczió mellett szükséges az is, hogy a kormány politikai tényeiben és nyilatkoza­taiban látható legyen az, hogy a háború tanulsá­gait abban az irányban is levonjuk, hogy a nemzeti fejlődés utjai megnyilnak, hogy a tilalomfák ezen az utón is letöretnek. Ebből a szempontból tartom olyan rendkivül fontosnak, amire különben még vissza fogok térni, azt, hogy ebben a programúiban olyan hatályosan van hangsúlyozva a hadsereg magyar lábra állítása. Szükséges ez azon harczosok érdekében is, akik künn küzdenek. Legyenek ők megnyugtatva : tud­jákmeg, hogy hősiességük nemcsak azt a gyümölcsöt fogja megteremni, hogy hazájukat megvédték, ami mindenesetre legelső kötelességük és ami a legna­gyobb elismerést és hálaérzetet keltheti fel ben­nünk, hanem azon gyümölcsöt is, hogy magában a hadseregben a magyarság helyzete meg fog ja­vulni, hogy a hadsereg és a nemzet közötti harmó­nia biztosabb és teljesebb lesz. (Ugy van ! Ugy van! balfelől.) Ez irányzat mellett azorban szükség van a legnagyobb erélyre, a legkérlelhetetlenebb szigorra ott, ahol tendeneziózus izgatással állunk szemben. (Helyeslés.) A kormánynak kötelessége — és ez elől, tudom, nem tér ki — a legmesszebbmenő esz­közökkel küzdeni az ellen, hogy az anarchisztikus szellem a háború folytatását lehetetlenné ne tegye. (Élénk helyeslés.) Nekünk ebben is támogatnunk kell a kormányt. Mindezen nehéz feladatok megoldása czéljából szükséges, hogy egy összetartó, tömör, harmonikus párt álljon mögötte. Nem lehet, nagy küzdelme­ket folytatni olyan pengével, amely darabokból áll és amely, mihelyt keménybe ütközik, darabokra esik széjjel. (Mérik tetszés balfelöl.) Aczélból kel! annak a pengének lennie, egységesnek, olyannak kell lennie, hogy jobbra és balra is használható, harczrakész legyen a nagy nemzeti érdekek védel­mében, (Helyeslés balfelől.) nem pedig olyannak, hogy kisebb frakcziók, pártok érdekei háttérbe szorítsák azokat a nagy nemzeti érdekeket, amelyek védelmére ma sürgős szükség van. (Mozgás és zaj a baloldalon. Elnök csenget. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl és a középen.) Valóban nehéz feladat előtt áll ebben a parlamentben a t. kormájiy, amikor azt látjuk, hogy a Vázsonyi t. barátom által kidolgozott 'választójogi javaslatot abban a parlamentben kell keresztülvinnie, amely megszavazta a választójogi törvényjavaslatot 1913-ban, tehát amelynek fel­fogása mindenesetre lényegesen eltér a ma uralkodó felfogástól; és amikor másrészt azt látjuk, hogy ámbár a kormány ezt a javaslatot időveszteség nélkül kidolgozta akként, hogy jóval többet nyúj­tott, mint amennyit ígért, kidolgozta egy kitűnő munkálat keretében ; ennek ellenére azon elemek igazi támogatásában sem részesül, akik ezt a reformot kívánták, sürgették és akik talán első­sorban fogják annak hasznát is élvezni. Minthogy ezen kormánynak valóban nehéz a helyzete, annál szükségesebb az, hogy egy szilárd, biztos támaszra találjon. Most, mielőtt még befejezném-beszédemet, rátérek Polónyi t. képviselő ur felszólalására s rövid pár megjegyzést kívánok reá tenni. (Hall­juk I Halljuk!) . Polónyi t. képviselő ur — meg­szoktuk — egy kissé szubjektív szemüvegen ke­resztül nézi a világot. Most ez a szemüveg egy kissé homályos volt : mindent feketén látott és ő maga nagyon desperátusan adta elő a maga elvei szem­pontjából ezt a megoldást. Polónyi Géza : Desperátusan ? Gr. Andrássy Gyula: ügy gondolom, hogy Apponyi t. barátom, aki már megjegyezte, hogy kéjelgett t. képviselőtársam a nehézségekben, a maga álláspontjából erre valószínűleg még fog válaszolni, ennélfogva nem kívánok minden kér­désre kiterjeszkedni. Csak egy-két észrevételére kívánok válaszolni. Az egyik az, midőn azt mondja, hogy a nem­zeti ellenállás alkalmával a felségjogok tekinte­tében eltérő felfogás volt ennek a küzdelemnek az oka. De ebben csalódik a t. képviselő ur. Mi volt a nemzeti ellenállásnak nevezett küzdelemnek az oka % Az, hogy akkor a többség feliratot intézett a királyhoz, amelyet el nem fogadtak, arra választ sem adtak, és amely felirat szellemével homlok­28*

Next

/
Oldalképek
Tartalom