Képviselőházi napló, 1910. XXXVIII. kötet • 1917. deczember 10–1918. február 25.

Ülésnapok - 1910-765

184 765. országos ülés 1918 ja ügyek tárgyalására kiküldött országos bizottság­ban két tagsági hely üresedettgineg. Miután a ház 1917. évi november hó 22-én, a közösügyek tárgyalására kiküldött országos bizottság rendes és póttagjainak megválasztása­kor azt a sorrendet is megállapította, amely .sze­rint az egyes póttagok a megüresedett tagsági helyekre behivandók, ennélfogva a lemondások folytán megüresedett rendes tagsági helyek a pót­tagok közül Jakabffy Elemér és gróf Klebelsberg Kunó képviselő urakat illetik meg, behívásuk iránt tehát átírtam a delegáczió elnökéhez. A házszabályok 94. §-a értelmében bemuta­tom a t. háznak gróf Bethlen Pál képviselő urnak, a 9-ik biráló bizottság által báró Guttmann Henrik képviselő ur választása ügyében kiküldött vizsgáló­biztosnak jelentését. A jelentés a hozzácsatolt iratokkal együtt a házszabályok idézett szakasza értelmében további tárgyalás végett kiadatik a 9-ik, vagyis azon biráló-bizottságnak, mely a kérdéses választás meg bírálásával már előbb is megbízva volt. Bemutatom a t. háznak Bars, Temes és Ung vármegyék közönségének feliratait aziránt, hogy a békekötés alkalmából olyan biztosítékokról történjék gondoskodás, amelyek lehetetlenné te­gyék, hogy Magyarország valamely későbbi idő­ben Románia részéről ujabb támadásnak lehessen kitéve ; Bars, Ung és Zólyom vármegyék közönsé­gének feliratait márczius 15-ikének nemzeti ün­nepként leendő törvénybe iktatása iránt. Liptó vármegye, továbbá Székesfehérvár, va­lamint Selmecz- és Bélabánya városok közönségé­nek feliratait a béke mielőbbi megvalósítása, ille­tőleg a titkos diplomáczia eltörlése és a közigaz­gatás demokratizálása tárgyában ; Kassa és Szeged városok közönségének fel­iratait a fogyasztási kérdésnek helyes megoldása végett szükséges törvényhozási intézkedések meg­tétele iránt ; Sáros megye közönségének feliratát a nemze­tiségi kérdés megoldása ügyében ; Liptó vármegye közönségének feliratát a párviadalok megszüntetése tárgyában ; Ar va vármegye közönségének feliratát a tör­vényhatósági bizottság tagjainak és a tisztviselők­nek fokozottabb büntetőjogi védelemben való részesítése tárgyában ; Komárom vármegye közönségének feliratát a katholikus autonómia megvalósítása és az alsó­papság illetményeinek rendezése tárgyában ; Szeged város közönségének feliratát a birtok­politika terén teendő törvényhozási intézkedések tárgyában ; Pancsova város közönségének feliratát a választójog tárgyában ; Szeged város közönségének feliratát a városi adópótlék szedését rendező törvények módosítása tárgyában ; a magyarországi könyvnyomdászok és betű­öntők szakegyesületének Pető Sándor képviselő nuár 31-én, csütörtökön. ur által eUenjegyzett kérvényét az egyesülési és gyülekezési jog törvénybe iktatása tárgyában, végül a Temesvárt és vidékén alkalmazott állami szolgáknak, altiszteknek, fogházőröknek Návay Lajos képviselő ur által ellenjegyzett, kérvényét, meryben anyagi helyzetük javítását kérik. A házszabályok 236. szakásza értelmében javaslom a t. háznak, hogy a felsorolt feliratok közül Komárom vármegye közönségének a katholi­kus autonómia megvalósítására vonatkozó felirata, miután a katholikus önkormányzatról szóló tör­vényjavaslat a közoktatásügyi, illetőleg az igaz­ságügyi bizottsághoz utasíttatott, ezekhez a bizott­ságokhoz, Pancsova város közönségének a választó­jog tárgyában beterjesztett felirata pedig, miután az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat ezen javaslat előzetes tárgyalására kiküldött bizottsághoz van utasítva, ehhez a bizott­sághoz ut sittassék a törvényjavaslattal leendő együttes tárgyalás és jelentéstétel végett. A többi feliratokra és a kérvényekre vonat­kozólag a házszabályok 236. §-a értelmében azt javaslom, hogy azok előzetes tárgyalás és jelentés­tétel végett a kérvényi bizottságnak adassanak ki. A ház ilyen értelemben határoz. A íninisterelnök ur kivan szólni. Wekerle Sándor ministerelnök: Egy legke­gyelmesebb királyi kéziratot vagyok bátor át­nyújtani, kérve annak felolvasását és meghirdetés végett a főrendiházzal való közlését. Elnök : A legkegyelmesebb királyi kéziratot átveszem, felbontom és fel kérem Hammcrsberg László jeg}^ző urat. hogy azt felolvasni szíves­kedjék. Hammersberg László jegyző (olvassa): Kelt Budapesten, 1918. évi január hó 25-ik napján. Károly s. k., Wekerle Sándor s. k. Mi, Első Károty, Isten kegyelméből ausztriai császár, Csehország királya stb. és Magyarország e néven negyedik apostoli királya. Hű Magyarországunk és Társországai zászló­sainak, egyházi és világi főrendéinek és képvise­lőinek, kik a megdicsőült Dédnagybátyánk, I. Fe­rencz József ő császári és apostoli királyi Felsége által 1910. évi június hó 21-ére Budapest székes­fővárosunkba összehívott országgyűlésen egybe­gyülvék, királyi üdvözletünket! Kedvelt Híveink ! Méltányolván azon oko­kat, melyeket őszintén kedvelt hivünk, Wekerle Sándor Élénkbe terjesztett, folyó hó 25-én kelt elhatározásunkkal a magyar ministerelnöki állás­ról való lemondását Általunk elfogadottnak kije­lentettük, de egyúttal őt újból magyar minister­elnökké kineveztük. Kikhez egyébiránt királyi kegyelmünkkel ál­landóan hajlandók maradunk. (Éljenzés.) Elnök: A legkegyelmesebb királyi leirattal kapcsolatban a ministerelnök úrtól átirat érkezett hozzám, amelyet melléktetével együtt szintén egész terjedelmében fel fogok olvastatni. Kérem Vermes Zoltán képviselő urat, szíves­kedjék azt felolvasni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom