Képviselőházi napló, 1910. XXXVIII. kötet • 1917. deczember 10–1918. február 25.
Ülésnapok - 1910-764
764. országos ülés 1918 január 17-én, csütörtökön. 177 abba a helyzetbe jut, hogy munkásaira egyáltalán nem számitbat, mert a munkás élelem nélkül nem dolgozhat, a gazda pedig élelmet nem adhat s ennélfogva a szerződés létrejötte úgyszólván ki van zárva. Még egy remédium volna, ha t. i. a katonaságtól várhatna katonaosztagokat a gazdaközönség ; azonban ott a munkásbizottság eleve előírja, hogy milyen ellátásban kell azokat részesíteni és így ez is lehetetlenné válik. Fényes László: A katonai szabályzat előírja ! Janiga János: Kettős dilemma előtt áll tehát a gazdaközönség, hogy t. i. mikor jár el helyesebben és hazafiasabban: ha nem vet csak annyit, amennyit a saját munkaerejével el bir végezni és a megmaradt magját a közólelmezés rendelkezésére bocsátja, vagy pedig beveti a földeket és akkor szomorú szívvel nézheti azoknak pusztulását, mert nem tudja megmunkálni. Tetézi ezt a bajt egy másik körülmény is, t. i. az, hogy ma már ott tartunk, hogy a vetőmagot is elrekvirálják, nem rendeletileg, hanem a hibás intézkedések folytán. Méltóztatnak tudni, hogy a tengeri lefoglalása tárgyában kibocsátott rendelet akként intézkedik, hogy a gazdasági szükségletek levonása után fenmaradó termésmennyiség 50%-a illeti a gazdát, amelylyel szabadon rendelkezhetik, 50%-a pedig a közélelmezés részére foglaltatik le. Ezen rendelet után megjelent, gondolom, október táján, a földmivelésiigyi ministerium rendelete, — ha jól emlékszem, 157.217 szám alatt — amely feljogosítja a közigazgatási hatóságokat arra, hogy a közélelmezés részére lefoglalt 50%-ra is hizlalásokat vállalhatnak, ha Írásbeli szerződést kötnek, hogy a sertéseket a közélelmezés rendelkezésére bocsátják. Erre igen sokan vállalkoztak a gazdaközönség részéről és a szerződés megkötése után hozzá is fogtak a hizlaláshoz. Deczember végén aztán megjelent a közélelmezési hivatalnak egy rendelete, amely kimondja, hogy ezeket a szerződéseket nem tekinti hatályosaknak, hanem utasítja a rekviráló közegeket, hogy a közélelmezés részére lefoglalt 50°/o-ot is egész terjedelmében hajtsák be. Ez megtörténvén, mi ennek a következménye, miután azok, akik szerződést kötöttek sertéshizlalásra, a hizlaláshoz hozzá is fogtak? Kihizlalták két hónapon, vagy még több időn azt a sertést, az állatot; a közélelmezésre lefoglalt mennyiségből etették, természetesen az a kvantum el is fogyott. Most, mikor az 50%-ot a gazdaközönségtől elveszik, csak ugy vehetik el, ha elveszik a gazdától a gazdasági szükségletet és a vetőmagot is, sőt igy az, aki előbb kezdte a hizlalást, abba a szerencsétlen helyzetbe jut, hogyha a rekvirálás mindezt be is veszi abba az 50°/o-ba, ő akkor sem tudja az 50%-ot beszolgáltatni, aminek természetes következménye, hogy a Hadi Termény megteszi ellene a feljelentést és a feljelentés alapján abba a helyzetbe is juthat, hogy KÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. XXSVIII. KÖTET. kihágás czimén pénzbüntetéssel, esetleg elzárással is sújtják. (Zaj jobbfelöl.) Giieih Gyula: Hallatlan! Janiga János: Ennek megtörténnie nem szabad, egy magasabb érdek, a közélelmezés érdekében. Mert amikor itt felszólalok, nem a gazdaközönség érdekét akarom itt megvédeni, hiszen azok tudnak magukról gondoskodni, legfeljebb ugy> hogy a gazda annyit vet, amennyit saját erejéből meg tud munkálni, de a közélelmezést fenyegeti nagy veszély a jövőben, (Ugy van ! jobbfelől.) ami sürgős intézkedést kivan, annál is inkább, mert a mi vidékünkön már csak napok választanak el attól, hogy a tavaszi munkálatok megkezdessenek. Hogy tehát az intézkedés megtételére alkalmat nyújthassak, a következő interpellácziót vagyok bátor előterjeszteni. (Halljuk! Halljuk! jobbfelöl. Olvassa): »I. ~Van-e tudomása a ministerelnök urnak arról, hogy a rekvirálások foganatosítása tárgyában kiadott rendelkezések értelmében a gazdaságokban nélkülözhetetlen időszaki munkások élelmezésére kenyérmag vissza nem hagyható, ami nélkül a gazdasági munkák elvégzése teljes lehetetlenség ? II. A tengeri lefoglalása tárgyában kibocsátott rendelet szerint az évi termésből a gazdasági szükséglet levonása után fenmaradó mennyiség 50%-a a gazda szabad rendelkezésére hagyatott vissza, a másik 50%-a pedig az állam részére foglaltatott le; erre az államot illető 50%-ra a m. kir. fölclmivelésügyi ministerium rendelete alapján a közigazgatósági hatóság írásbeli szerződéseket kötött azokkal a gazdákkal, akiknek sertései voltak, hogy a közélelmezés részére hizlalásokat eszközölhetnek; a közélelmezési minis ter deczember hó végén kiadott rendeletében kijelenti, hogy ezeket a szerződéseket hatálytalanoknak tekinti és a rekvirálást azokra való tekintet nélkül rendelte el foganatosítani. Van-e tudomása a minister uraknak arról, hogy a rekviráló bizottságok az Írásbeli szerződések alapján hizlalt sertések által már elfogyasztott kukoriczamennyiséget nem vonják le az 50%-ból, hanem annak egészbeni beszolgáltatását kivánják, aminek az a következménye, hogy a gazdák nemcsak a nélkülözhetetlen erőtakarmányt, de a vetőmagot is beszolgáltatni kénytelenek? III. Van-e tudomása a minister uraknak arról, hogy az elmondottak folytán a gazdák abban a belyzetben vannak, hogy a közeledő tavaszi vetési munkálatokat részben a munkások élelme, részben a vetőmag hiányában meg sem kezdhetik ? IV. Ha van mindezekről tudomásuk, mit tettek, vagy mit szándékoznak tenni, hogy az a veszedelem, amely az ez évi termés eredményét koczkázatossá teszi, elhárittassék ?« Elnök: A földmivelésügyi minister ur kivan nyilatkozni! 23