Képviselőházi napló, 1910. XXXVIII. kötet • 1917. deczember 10–1918. február 25.
Ülésnapok - 1910-764
158 764, országos ülés 1918 január 17-én, csütörtökön. teendőket előírja. Mi nem akarunk másoknak jogaiba beavatkozni, de kötelességünk saját nemzetünk érdekeit is megnézni és megvédelmezni, (Helyeslés.) Kötelességünk ma már tisztán látni. Hiszen nem kell szentimentáliskodni, de nem is kell eltakarnunk magunkat a tények és a háboruszülte tanulságok és igazságok elől ; ezeket nyíltan meg kell mondani és minden nemzetnek önmaga iránti kötelessége, liogy ezeket nyíltan felszínre is hozza, (ügy van ! a szélsőbaloldalon.) És mi Magyarországnak specialiter az érdeke? Magyarország érdeke az, hogy mi a mi ezeréves területünket utolsó csepp vérünkkel is megvédelmezzük. ( Eénk helyeslés.) Falcione Árpád : Épen erről van szó. (Felkiáltás balról: Kurlandről van szó !) Juhász Nagysándor: Hoffmann is ezt akarja? Hoffmann is emiatt ránt kardot? (Zaj a jobb- és a baloldalon.) Holló Lajos: Magyarországnak emellett érdeke (Zaj a jobb- és a baloldalon.) ugyebár, hogy a hódításoktól tartózkodjunk, mert nekünk egyetlen talpalatnyi föld és egyetlenegy idegen népnek atomja sem szükséges, nem is kell ; mi az anneksziót önmagunk részéről visszautasítjuk, de nem is vagyunk hajlandók ilyen tendencziákért a, nemzetnek vérét ontani. (Elénk helyeslés balfelől.) S ha mi ezt magunktól visszautasítjuk, akkor nem fogadjuk el másoknál sem és másoknak idegen ezéljaiért sem fogjuk ezt a háborút tovább vinni. (Élénk helyeslés báljelöl. Mozgás és zaj a jobboldalon.) És a magyar nemzet további érdeke . . . Fényes László : Ne engedjék a népet Amerikába vándorolni, amint évtizedeken keresztül ! Elnök: Ismételten kérem Fényes László képviselő urat, szíveskedjék a közbeszólásoktól tartózkodni. (Zaj a jobb- és a baloldalon. Halljuk ! Halljuk ! baljelöl. Elnök csenget.) Holló Lajos : ... és Magyarországnak érdeke, ami talán a világnak is érdeke, de Magyarországnak jobban és elsőbbrendü érdeke, hogy a béke létrejöhessen. Nekünk nem kell egy győzedelmes és nem kell egy háborús béke. (Elénk helyeslés baljelól. Nagy zaj a jobboldalon : Felkiáltások ; Mi kell ? Galilei Kör !) Gr. Tisza István: Gyalázat ! Hogy lehet ilyet a magyar parlamentben mondani ! (Folytonos zaj a jobb- és a baloldalon.) Gyalázat ! (Felkiáltások jobbjelöl: Gyalázat! Nagy zaj a baloldalon.) Elnök (csenget) : Csendet kérek képviselő urak. Kérnem kell a képviselő urat, hogy e kényes kérdés fejtegetése közben méltóztassék olyan kijelentésektől tartózkodni, a melyek a magyar . . . (Elénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen. Nagy mozgás és zaj a baloldalon.) Juhász-Nagy Sándor: A szólásszabadságot ne korlátozza ! (Folytonos zaj a. jobb- és a baloldalon.) Elnök (csenget) : Csendet kérek. Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak lehetővé tenni, hogy az elnök a maga enuncziáczóját befejezhesse. Én arra akarom figyelmeztetni a képviselő urat. méltóztassék tartózkodni olyan kijelentésektől, amelyek a magyar nemzet ezeréves történelmével (Hosszantartó élénk Jielyeslés és taps a jobboldalon és a középen.-Zaj a baloldalon.) és a magyar népietekké], a magyar felfogással ellentétben állanak. (Elénk helyeslés és taps a jobboldalon és a, középen. Nagy zaj a baloldalon.) Juhász Nagy Sándor: Korlátozza a szólásszabadságot ! Elnök: Kérem Juhász-Nagy Sándor kéj>viselő urat, szíveskedjék csendben maradni. Juhász-Nagy Sándor: Egy mondatot nem lehet félbeszakítani, várják meg a végét. (Zaj a jobb- és a baloldalon.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Holló Lajos: Az elnök urat kérem, adjon módot, hogy befejezzem mondatomat. (Felkiáltások jobbfelől: Már befejezte !) Nekünk kell . . . Egy hang (a középen) : Nem lehet meghallgatni, üljön le ! (Folytonos zaj a jobb- és a baloldalon.) Elnök (csenget) : Csendet kérek képviselő urak ! Holló Lajos: Nekünk kell a megegyezéses béke. (Igaz! JJgy van! baljelól.) Nekünk kell az a béke, amely nem hagy vissza a népek lelkében gyűlölködést, amely nem hagy vissza egy otyan vágyat, hogy egy ujabb fegyverkezésnek őrületébe menjen bele, hogy ujabb szövetkezések jöjjenek létre és nemzeteket és népeket megint vértengerrel pusztítsák el. Nekünk ezért kell megegyezéses béke ; de nemcsak nekünk kell ez. Vájjon nem volt-e ez a mi hivatalos álláspontunk eddig is? Nem az-e a mi külügyministerünk hivatalos álláspontja is, hogy a jövőt a népek békés szövetségére és nem a fegyveres erőre és nem az erőszakra, hanem a jog uralmára kell alapítani ? (ügy van ! baljelól. Mozgás.) Mi tehát azt hirdetjük, hogy fejtsük ki utolsó erőnket is, igenis, a harczi sikerek elérése érdekében, de a békét nem erre kívánjuk alapítani. (Derültség a jobboldalon.) A békét iparkodunk arra alapítani, hogy a szemben álló népek kiengesztelődjenek, hogy a szemben álló népek megegyezésre jussanak és megteremtsék a békés nemzetek jövendőjét, mely nem bizza többé a fegyveres mérkőzésekre a nemzetek közti viták eldöntését, hanem azt akarja, hogy döntse el a jog ereje, döntse el a nemzetek békés szövetsége és a nemzetközi bíróság, amely ezeket a kérdéseket elintézi. (Mozgás és ellenmon•dés a jobboldalon. Zaj. Elnök csenget.) Ez a magyar nemzeti érdek. De ha különösen Magyarországnak a háborúban való helyzetét nézzük, ha nézzük Magyarországnak hadi helyzetét, nem látjuk-e ugyanezt ? Hiszen igaz, nem kell itt a magyar nemzet tekintetében külön helyzeteket emlegetni, hiszen minden nemzet kiveszi a háborúban, sajnos, a maga fájdalmát és veszteségeit, de talán egy sem volt