Képviselőházi napló, 1910. XXXVIII. kötet • 1917. deczember 10–1918. február 25.

Ülésnapok - 1910-761

zember 13-án, csütörtökön. 105 761, országos ülés 1917 de az általam kontemplált parlamenti bíróság. A parlamenti biróságba a képviselőkön Hvül még a főrendiházból is ugyanannyi tagot proponálok megválasztatni és pedig azért, hogy minden eshetőséggel szemben, a választóknak olyan tévedése ellenében is, hogy egyszer valamikor csupa magyar nemzet ellenes képviselőket küldenének a házba, még akkor is meg legyen ezen parlamenti biróságban a főrendiház kiküldöttjei utján a több ség a magyar nemzeti érdekek védelmére. Csak egy esetben lenne ez veszélyes ; hogyha a főrendiház összes tagjai is nemzetellenes férfiakból állanának, de ez esetben azt hiszem, magyar nemzeti érdekek védelméről már többé beszélnünk sem lehet. A szenvedő választójognak ilyetén korlátozása mellett azután nem tartok szükségesnek akadályokat görditeni a megnyilvánult demokratikus kívánságok elé. Hogyha ezen az utón a nemzeti érdekeket biztositanunk lehet, nem zárkózhatom el attól, hogy az aktív választói jogot ugy, amint az a demokratikus kívánságoknak is megfelel, általánossá tegyem. Ebből folyólag indítványom 10. §-a megadja a cselekvő választójogot minden, a választás tényét megelőző naptári évvel 24. életévét elért magyar honosságú férfiú és nőnek. Jogát azonban nem gyakorolhatná az, aki csőd alatt áll és a többi az eddigi törvényben is felsorolt esetekben, melyeket indítványom még kibővit azzal, hogy nem gyakorolhatja jogát az, akinek állandó lakhelye, vagy legalább hálóhelye nincsen, vagy szegényházban vagy jótékony intézetben a társadalom irgalmából tartatik fenn, végül az, aki a választásra részeg állapotban jelenik meg. A két előbb emiitett eset, állandó lakhelylyel vagy hálóhelylyel birás és a szegényházban, vagy jótékony intézetben való eltartás akadálya nem állana fenn azokra nézve, akik Károly-kereszttel vannak feldíszítve. A választókerületeket indítványom 3. §-a az állami föld- és házadó után véli jogosan megállapitandónak és j>edig akként, hogy egy bizonyos összegű állami adó után a törvényhatóságok saját területüket önmaguk osztják be és az belügyministeri jóváhagyás után állandó jelleget nyer. Ezzel sem volna ugyan elérve az, hogy a kerületek mind egyenlőéit legyenek, mert megeshetnék az, hogy egyik, vagy másik kerületben több, vagy kevesebb választó volna, de legalább teherviselés tekintetében egyenlők volnának a kerületek. A választás indítványom 34. §-a szerint községenkint titkosan lenne gyakorlandó. Ezáltal önként megszűnnék a választási székhelyeken a választóközönség összetorlódása ; megszűnnék a zászlókkal való és zenés felvonulás, ami annyi Összeütközésre szolgáltatott alkalmat ; megszűnnék az a mértéknélküli korteskedés, megszűnnék a vesztegetés, a hatalmi erőszak, a jogtalan megtorlás ; eltűnnék a jjolgárok akaratának szabadságát oly mélyen sértő kontrol és eltűnnék a félelem, amely pedig a szabad akarat megnyilvánulását oly sokszor befolyásolta. KÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. XXXVHI. KÖTET. Ha, amint hiszem, az indítványozott módon sikerülne valóban titkos szavazást elérni, akkor meggyőződésem szerint mindezek a visszásságok önmaguktól fognának megszűnni. A választás titkosságának megőrzésére javaslatom 63. és következő szakaszai súlyos büntetéseket mérnek ki arra, aki a törvény azon szándékát, hogy titkos és tiszta választások eshessenek, megszegni óhajtja.. Ezek indítványomnak főbb részei. De a 2. §. az által, hogy kimondja, hogy a választási eljárásnak nyelve kizárólag a magyar, és hogy a szavazás titkosságánál a szavazást a névnek szavazóczédulára írásával kell eszközölni, magában foglalja imperativ intézkedések nélkül azt, hogy annak, aki választójogát gyakorolni akarja, legalább anynyit kell tudnia magyarul írni, hogy jelöltjének nevét felírni képes legyen. Az pedig, ha valaki erre nem képes, csak olyan számba megy, hogy önhibájából nem birta szavazati jogát gyakorolni. Ujitás számba mennek továbbá javaslatom 14. és 18. §-ai, amelyek kimondják azt, hogysem az aktív, sem a passzív választójognál akadályt nem képez az, ha valaki az összeirási névjegyzékbe felvéve nincs, ha aktív vagy passzív választójogát a választás tényekor igazolni képes. Indítványom 46. §-a szerint a régi házszabályok törvényileg hatálytalaníttatnának és utasíttatnék a ház, hogy a törvény életbeléptétől számított három hónap alatt uj házszabályokat alkosson, amelyekbe azonban fel kellene venni, hogy a megtörtént választások felett a ház határoz. Az 58. § szerint a ház abszolút többsége által aláirt kérvény alapján bármely kérdés napirendre tűzése felett egyszerű vita nélküli szavazással és relatív többséggel határozni kell és hogy a napirenden levő kérdés felett a tárgyalás naptári kilenczvenedik napja után, ha azt a ház abszolút többsége által aláirt kérvényben kívánják, a további vitát félbeszakítva, érdemileg, véglegesen, tehát az egész kérdés felett egy szavazással kell legfeljebb 48 óra alatt határozni, de ez esetben a határozat csak akkor érvényes, ha a ház abszolút többsége szavazta meg, ellen esetben a félbeszakított vita folytatandó és felveendő lenne a házszabályokba az, hogy a képviselői eskü meg nem tartását képezi az is, ha valamely képviselő a ház nyugodt tárgyalását meg nem engedett módon ismételten lehetetlenné teszi. Indítványom többi részei azután a kerületek beosztására, a választás módjára vonatkoznak s nem birnak annyi fontossággal, hogy azokat itt a képviselőház előtt hosszasabban tárgyaljam. Mind a tapasztalati életből merített tudásból vannak összeállítva s azt hiszem, elég praktikusan. Indítványom elfogadása esetén egy kérdés maradna csak nyitva s ez különösen az erdélyi részekre bir nagy fontossággal, hogy ugyanis, ha az általános választói jog törvényileg biztosíttatik, a törvényhatósági bizottsági tagok választásánál nem-e fognának egyes vármegyékben anomáliák származni. Ezt a kérdést azonban én a választójogi törvényben megoldani nem tudtam. 14