Képviselőházi napló, 1910. XXXVIII. kötet • 1917. deczember 10–1918. február 25.
Ülésnapok - 1910-761
761. országos ülés- 1917 deczember 13-án, csütörtökön. 103 sok korlátot szab meg ; kimondja, hogy ki nem lehet képviselő ; nem lehet képviselő az, aki az államtól bérel, akitől az állam bérel és nem tudom, hány esetet sorol fel az összeférhetlenségi törvény ; de egyet sem arra nézve, hogy nem lehet képviselő az, aki nem magyar hazafi. Nézetem szerint tehát lehet, szabad korlátokat felállitani. A másik kérdés az, hogy szükséges-e korlátokat felállítani. Igenis szükséges, mert állami alakulásunknak egyes rétegeiben ma sem állunk máskép, mint álltunk évszázadok előtt. Az elhibázott nemzetiségi politika nem tudta a magyar nemzet szeretetét annyira megerősíteni, ugy, hogy sehol sem huz annyira idegenbe, mint épen nálunk, az idegen ajkú magyar állampolgárok értelmisége. A helyesen megválasztott korlátok, ha képesek biztosítani a magyar nemzeti érdekek megvédését itt a házban, teljesen mellőzhetővé teszik azt, hegy bármiféle akadályokat állítsunk az aktiv választói jog általánosítása elé, megszüntetik szükségét annak, hogy ellenezzük a különben annyira jó községenkinti és titkos szavazást, mert hiszen épen a községenkinti és titkos szavazás, ha a titkosságot törvényileg is biztosítani tudjuk, szünteti meg önkéntelenül a választási visszaéléseknek ma már oly féktelen tömegét, azt a borzasztó izgatást, hatalmi erőszakot, a félrevezetést, a kontrollt mely a választókat szabad elhatározásukban sokszor akadályozta, de azután, ha ily módon sikerül biztosítanunk a magyar nemzeti érdekeket, megszüntethetjük azt a jogtalan állapotot, melyet a salus rei publicae tetb szükségessé, egyenlővé a tehetjük a kerületeket, a választóknak egyenlő jogot adhatunk, nem ugy, mint ma, amikor az ország egyik vidékén óriási adó, a másik vidékén sokkal kevesebb adó mellett is bír valaki szavazati joggal, ugy hogy egyes kerületek 160, más kerületek 9—1Q.000 választóval küldenek egy képviselőt a házba. Gr. Károlyi Mihály : Ez a munkapártnak volt a választójoga. Rónay Jenő: Nézeteimet általánosságban előadván, méltóztassék megengedni, hogy indítványomnak, illetve törvényjavaslatomnak indokolására térjek át. Minthogy pedig én ezt a javaslatot már indokolással terjesztettem elő, kegyes engedelmükkel itt csak nagyobb körvonalakban fogom ismertetni. Nehogy azonban valamit azok közül, amiket elmondandónak tartok, kifelejtsek, méltóztassék megengedni, hogy az ismertetésnél többször vegyem kezembe jegyezeteimet. (Helyeslés.) Javaslatom 15. §-a szerint a pa sziv válsztói jog akként van korlátozva, hogy országgyűlési képviselővé csak az választható, akinek erkölcsi élete tiszta és aki az állam hivatalos nyelvét, a magyart, írásban és szóban tökéletesen bírja. Ez a két alapfeltétel az, mely alkalmazást nyer azután a következő, előadásomban felsorolandó kvalifikácziók mindegyikénél. Már itt megjegyzem, hogy eredeti indítványomban csak három kategóriát állítottam fel, mely az előbb említett két főfeltétel mellett a választhatási jogra képesít. Ezt a három kategóriát emelem föl most négyre és a következőkben lesz szerencsém ismertetni. Az elsőbe sorozom az értelmi tudás alapján jogosítottakat; a másodikba a tapasztalati tudás utján jogosítottakat ; a harmadikba azokat, akik nagyobb teherviselés utján nyernék el jogositottságukat, végül a negyedikbe azokat, akik már eddig is képviselők voltak. Az értelmi czenzust*"az 1886 : XXI. t.-cz. 26. §-ában felsorolt értelmi képesítéshez kötöm. (Mozgás a szélsőbáloldalon.) Elnök-: Csendet kérek, képviselő urak. Rónay Jenő: Ezek a törvényben felsorolt azok az értelmi képesítések, melyek a törvényhatósági legtöbb adót fizető bizottsági tagoknál az adó kettős számítására jogosítanak. Ezektől azonban megkívánja javaslatom, hogy legalább 30 évesek legyenek. A második kategóriába azok tartoznak, akik tapasztalati tudás utján nyernék el a passzív választójogot. Ennél a pontnál leszek bátor ismét egy pót javaslatot tenni A tapasztalati tudással birok közé sorozza javaslatom azokat, akik tiz éven túl működtek mint önálló iparosok, kereskedők, kézművesek, köz- vagy r magánhivatalnokok, gyárosok, mezőgazdák vagy ügynökök. Most hozzáproponálom még : tényleges állományú katona, csendőr, pénzügyőr, adó- vagy vámhivatalnok, vagy határrendőr és hogyha ezek életük 30-ik évét betöltötték. Igen természetes, hogy ennél a kategóriánál is a két első alapfeltétel mindig kötelező. Még a tapasztalati tudással birok közé fogom utólag felvenni azokat, akik gyári, ipari vagy gazdasági munkát végeztek és életük 35. évét betöltötték. A harmadik kategóriába a nagyobb teherviselés alapján jogosítottak közé tartoznak azok, akiknek legföljebb fele értékéig megterhelt ingatlanságuk van, amely után évi 2000 korona adót fizetnek és ezek is életük 30-ik évét betöltötték. A negyedik kategóriába tartoznak végül azok, akik eddig is országgyűlési képviselők voltak. Emellett a három, illetve most már négy kategória mellett a javaslatjiak 16. §-a mint tiltó akadályt állítja fel, hogy minden képesítés daczára nem választható meg országgyűlési képviselővé, aki hazaárulás, királysértés, alkotmány, nemzet, felekezet vagy osztály elleni való izgatás miatt és erre — méltóztassanak figyelemmel lenni — valaha is jogerősen vád alá voltak helyezve, vagy azok, akik önhaszonra irányított bűntény vagy vétség miatt valaha is jogerősen el voltak Ítélve. Barta Ödön : Hát ha királya kegyelmet kapott az illető ? Rónay Jenő: Ha már most méltóztatnak ezeket a korlátokat figyelemmel kiséini, akkor méltóztatnak látni azt, hogy akár értelmi, akár tapasztalati tudás, akár nagyobb teherviselés révén, akár pedig az eddig már megszerzett, tehát régi jog alapján bejuthatna a képviselőházba a polgár-
