Képviselőházi napló, 1910. XXXVII. kötet • 1917. szeptember 12–deczember 1.

Ülésnapok - 1910-756

november 30-án, pénteken. 463 75%, országos illés 19'17 ur ekszpozéjában is igen helyesen hangsúlyozta, ugy leszek bátor a részletes tárgyalás alkalmával erre vonatkozólag módositványt benyújtani. Elnök: Az ülést 5 perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: A felfüggesztett ülést újból megnyitom. Szólásra senki feljegyezve nincsen. Kérdem a t. házat: Kíván-e valaki szólni ? Szólani senki sem kívánván, a vitát bezárom. A ministerelnök ur kivan szólni. (Halljuk ! Halljuk I) Wekerle Sándor ministerelnök: T. ház! Méltóztassanak megengedni, hogy a törvényjavaslat ellen felhozottakra rövid néhány szóval reflektáljak. (Halljuk! Halljuk !) Először is az az aggály merült fel, hogy bár azt a 14 korona adót, amelyből 4 korona a községeket és 10 korona az államot illeti, a mai borárak elbírják, tartani lehet attól, hogy a borárak annyira alá fognak szállni, hogy ezt az aránytalan nagy terhet nem birják meg. Ez tökéletesen igaz, t. képviselőház, én azonban azt hiszem, hogy a mi boráraink, ha nem is ilyen méretekben, mint ma, de talán mégis állandóbb jellegűek és mindenesetre oly magasak lesznek, hogy ez a teher elviselhetetlennek vagy csak túlságosan terhesnek is nem lesz mondható. Ennek bizonyitékául vagyok bátor felhozni, hogy a borárak többé-kevésbbé mindig a bor szesztartalma szerint is igazodnak. Már pedig méltóztatnak tudni, hogy a szeszadót óriásilag felemeltük. 1650 korona a szeszadó, tehát hogyha csak egy 10 fokos bort veszek alapul és a bor szesztartalma szerint vonnám adó alá, ez 165 korona adónak felelne meg hektoliterenként. ISÍem akarom azt vitatni, hogy ilyen adó lehetséges, hiszen ez ki van zárva, csak azt a következtetést vonom le belőle, hogy ennek maradandó jellege lesz a bor árában, hogy az mindig sokkal magasabb lesz, mint a korábbi időkben, ugy hogy a bor árára hátrányosan, megakasztólag hatni nem fog. De ne méltóztassék azt elfelejteni, hogy a kormány programmjában benne van és ez nem az én programmom, hanem bárkié közöttünk, hogy már most is egyidejűleg lépéseket teszünk, még pedig áldozatokat nem kiméivé, aziránt, hogy a bortermeléshez szükséges segédanyagokat olcsóbban állítsuk elő. Hiszen tárgyalások vannak nemcsak a rézgálicz előállítása végett, hanem az egészen elfogyott szénkéneg pótlására is, ugy hogy reményünk van, hogy a szénkéneget is elő fogjuk állítani. De ettől eltekintve, nagyon természetesen mindent el kell követnünk avégből, hogy amidőn terhet rovunk egy gazdasági ágra, egyúttal annak termelése elősegittessék és megkönnyittessék. (Helyeslés a baloldalon.) A másik prinezipiális kifogás az, amelyet Szilassy Zoltán t. képviselő ur hozott fel, arra vonatkozik, hogy ez egy termelési adó és hogy kvázi kiindulási jjontot fog képezni a mezőgazdaság egyéb terményeinek megadóztatására nézve is. Ilyen szándék minket nem vezérel. Mit fog a jövő magával hozni, azt nem tudom, de azt merném mondani, hogy lehetnek egyes olyan specziáltermények, amelyek jelentékeny jövedelmet hajtanak és amely specziáltermények. ha olyan óriási áruk lesz, mint a mostani borárak, talán termelési adó alá fognak vonatni, de azt hiszem, hogy azzal, hogy pl. a gabonanemüeket, nagyobb mennyiségű gazdasági termékeket termelési adó alá vonjon, senki nem foglalkozik, a mostani javaslat tehát ennek kiindulási pontját nem képezi,. Altalános a panasz — ezt a képviselő ur különösen hangoztatta — a jövedéki felügyelet ellen. A jövedéki felügyelet ma is megvan ; ebbe a javaslatba egy szóval sincsen több bevéve, mint a jövedéki felügyeleteknél általában szokás, sőt sokkal kevesebb. A jövedéki felügyelet ma épigy megvan a borfogyasztási adónál és a boritaladónál. Ahol megváltva nincsen a borfogyasztási vagy a boritaladó, hanem ahol szemleivek szerint adóznak, ez a felügyelet épugy megvan, mint a javaslatban, azzal & különbséggel, hogy ma ezt a felügyeletet a pénzügyi közegek gyakorolják, tetszésük szerint, bármikor, holott ebben a törvényben bizonyos korlátozások vannak. A korlátozás áll először is abban, hogy a községi közegek gyakorolják a felügyeletet, tehát azok, akikkel a termelő közvetlen érintkezésben van, másodszor pedig meg van állapítva magában a törvényjavaslatban, hogy egy esztendőben négyszer van leszámolás, tehát okszerűen négyszer gyakorolhatják ezt a felügyeletet. A pénzügyi közegeknek csak ellenőrzési joguk van arra nézve, hogy a községi közegek teljesítik-e kötelességüket és ez az ellenőrzési jog okvetlenül szükséges, mert bármennyire bízzam is a községi közegek eljárásában, ezeket mégis ellenőrizni kell, hogy se túlságos szigort, se kedvezményeket ne alkalmazzanak, hanem a törvényt valójában hajtsák végre. Éjjeli felügyelet csak ott lehet, ahol éjjeli üzem van. tehát a pinczékben és szabad raktárakban, ahol állandó szállítás van, ez azonban a termelésnél nem fog előfordulni. Ennek a törvénynek a könnyítése épen az, hogy a községi közegekre ruháztatik a felügyelet. Eölhozatott az is, hogy a községi közegek túl vannak terhelve és alig lesznek képesek e teendőknek megfelelni. Legyünk tisztában, hogy ha mi adminisztrácziónkat korszerű színvonalra akarjuk emelni, modern alapra akarjuk fektetni, akkor adminisztrácziónk súlypontja mindközelebb kell hogy jusson a termelőhöz. Minél közelebb jut hozzá, annál kevésbbé lesz zaklató a termelőre nézve és hogy a község saját közegei, akikkel közvetlenül és folytonos érintkezés-