Képviselőházi napló, 1910. XXXVII. kötet • 1917. szeptember 12–deczember 1.

Ülésnapok - 1910-756

756, országos ülés 1917 november 30-án, pénteken. 459 összefüggésben módositnám, hanem tisztán exczerptivc, kizárólag ezt az egyetlenegy fogyasztási adót veszem elő. Azt is hozzáteszem, hogy a 14 koronát — ha ez az abnormis ár ezután is feimállana — sohasem tartanám hagynak, vagy exorbitáns adótételnek- Ez mindenesetre olyan összeg, amelyet ez az áru könnyen elbírhatna. Térjünk azonban most már rá az elvi kérdésre és vitassuk meg, nem történhetik-e ezzel a törvénynyel nagy visszaélés és hogy helyes-e -z az egész rendszer. Általában véve a termelési adónak kérdése gazdasági kérdés. Ha olyan országban, mint Magyarország, amely ma még és remélem hosszú ideig agrár ország — mert én nagyrabeesülöm azt, hogy agrár ország vagyunk, különösen a közel jövendő szempontjából — a termelési adókkal kezdünk operálni: kérdés, helyes-e •— ha nem is megyek az eksztremitásokba, mint az előttem szólott t. képviselőtársam, hogy fél talán a búzatermelési adótól is, de csak általában véve beszélek arról, helyes-e, hogy pl. olyan tárgyra, mint a bor, termelési adót hozzunk be. holott az, ami szomszéd versenytársunknál, Ausztriában nincs behozva ? Helyes-e tehát a magyar borokat 14 korona erejéig az osztrák borokkal szemben versenyképtelenebbé tenni, igen vagy nem ? A termelési adó Magyarországon más elvi kérdésbe ütközik. Ha mi t. i. termelési adót hozunk be, akkor meg kell néznünk, hogy az a termék hányadik emeletes adóval lesz most megterhelve és milyen elveken ütünk rést. Ugyebár nálunk a földadó a sokszorosan felpanaszolt módon a kataszteri tiszta jövedelemhez irányuló kontingentált földadó. Ha mi a földadó által már sújtott termelőket termelési adóval sújtjuk és ezt nem kontingentáljuk, akkor mit ér az egész földadórendszer az ő kontingentálásával és mit ér a kataszteri jövedelmeknek megadóztatásával? Mert gyakorlatilag a kérdés egyszerűen ez. Mi már, szőlősgazdák, t. bajtársaim, fizetünk földadót. A földadóban benne van a szőlő is. Fizetünk a földadó után járó általános jövedelmi adót és fizetjük az összes községi pótlékokat. Szterényi József: Más is! Polónyi Géza : Majd erre rátérek. T. barátom egy fityinget sem fog ebből fizetni, de én megmutatom, hogy fogok, én háromszor fizetek, más meg egyszer sem. (Derültség.) Fizetem az ezzel járó összes pótlékokat. A jövedelmi adóvallornásomban a szőlőjövedelmem is benne kell, hogy legyen, és fateálnom kell a szőlőjövedelmet is e három vagy négy év alatt. Ez már a harmadik vagy negyedik emelet. Azután jön a vagyonadó, ebben megint benne van a szőlő. Jön a hadinyereségadó is, mert aki lelkiismeretesen vall be, annak a háború idejében bekövetkezett nagy árdiffereneziát, a szőlő és bor árának emelkedését is be kell vallania, mint hadinyereséget. De ott jön a boritaladó is ! Es én aggódva néztem ezeket a törvényeket, amelyeket én most felsoroltam, talán a földadó kivételével ; ott nem csuknak be, mert a kataszteri tiszta jövedelem hivatalból lesz megállapítva; azonban a többi törvénynél, a jövedelmi adónál, a vagyonadónál, a boritaladónál, a hadinyereségadónal a fogságbüntetés, a jövedéki kihágás és a nagy j>énzbirságok Damoldes-kardja függ a fejünk felett. Amikor aztán a bortermelés és a szőlőbirtok után meg lettem adóztatva, akkor jön egy ter-" melési adó, amelynek büntetési rendszeréről külön fogok beszélni, mert remélem, hogy a t. pénzügy minister ur ezen a téren tán a jogászoknak is enged egy kis szót, ugy hogy megbeszélhetjük ezt a dolgot, hogy ilyen jogászi képtelenséget lehet-e törvénybe foglalni, amely százezernyi kisgazdát kitesz annak, hogy amikor a háborúból hazajön egyenesen a kóterbe kerüljön. Ezt nem szabad megcsinálni. (Derültség.) így áll ez a dolog az egyenlő teherviselés elve mellett : a börziánert, aki százezreket nyer naponként, nem bántják, de bennünket, szerencsétlen szőlőbirtokosokat, nem tudom hányadik adótörvény nemcsak sújt az adóterhekkel, de becsukásokkal és pénzbüntetésekkel is fenyeget. A régi rendszernél a szőlőbirtokosok bizonyos kedvezményekben részesültek. Ma is érdeke volna az államnak, hogy több szőlő termeltessék és több bor legyen. Hogy ennek tényezője és emeltyűje lenne a termelési adó és a kóter, ezt nem hiszem. A régi törvényhozás, látva azt, hogy a gazdaközönség küzd a természet minden csapásával, küzd különösen a filokszérával, a peronoszporával, lisztharmattal stb., alkotott egy törvényt, amely adómentességet biztosított a filokszérakárok okából rekonstruált szőlőknek. Az Agrárbank és a szőlő-rekonstrukczió : leány és anya ; együtt született ez a kettő. (Elénk derültség.) Bocsánatot, azt akartam mondani, hogy az Agrárbank keletkezése és a filokszéra adómentessége együtt született. Mi lesz már most ezzel a rekonstruált szőlővel, amelyre a törvény pedig adómentességet biztosított? A termelési adót fizetni fogom, ugy-e? Köszönöm az ilyen adómentességet. (Derültség.) Ha ebben az országban már a törvényben sem lehet hinni, akkor jobb innen kivándorolni. (Derültség.) Az a baj, hogy most nincs hová. (Elénk derültség.) Most jön a másik kérdés. Azt mondjáK, 14 korona az adótétel. Az egyenlőség, testvériség időszakában ez nagyon helyes, dicséretes elv. De az adóztatás terén az egyenlőség a legbotrányosabb igazságtalanság, mert ott az arányos teherviselés az igazság. (Igaz ! Ugy van ! a jobboldalon.) Ha valaki tokaji bort terme], az igazán fütyülve birja el a 14 koronát. De az a karczagi jjolgártársunk, aki, mint tegnap valahol elmondtam, olyan bort termel, hogy szüretkor egyik szomszéd a másik ablaka alatt négykézláb megy el, nehogy egy pohár borral megkínálja, (Élénk derültség.) annak a bora nehezen birja meg ezt a 14 koronát. Itt egész skála van a tokaji bor és a karczagi rab vallató között. Ez az igazság, 58*