Képviselőházi napló, 1910. XXXVII. kötet • 1917. szeptember 12–deczember 1.

Ülésnapok - 1910-756

454 756. országos ülés 1917 november 30-án, pénteken. nak meg kell történnie. A vizsgára bocsátás megtörtént, azonban visszavonatott, (Nagy zaj jobbfelől.) Gr. Tisza István : Az nem igaz ! (Zaj.) B. Madarassy-Beck Gyula: Nem lehet ide-oda tolni ! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Polónyi Dezső : Méltóztassanak megengedni nekem, ezt semmiféle nagy hanggal nem lehet elvitatni. Mindez ugy áll, mint a Sión hegye. Zábráczky József: A Sión hegye nem csavar ! (Zaj.), Polónyi Dezső: A vizsgára bocsátást a dékán — nem Kovács Gyula, hanem a dékán — eszközölte. A dékán rájött, a vizsgálat befejezése előtt, hog3^ szabálytalanság történt, tévedett. Megjelent tehát a vizsgálat folyamán ott helyben és az admissziót visszavonta. (Zaj.) Arról, hogy az admisszió hiányzott, jegyzőkönyvi közokirat van. (Nagy zaj jobbfelől.) jakabffy Elemér: Üljenek ott az elnök urak a vizsgálat alatt, ez a helyes ! Elnök: Kérem Jakabffy Elemér képviselő urat, méltóztassék csendben maradni. Polónyi Dezső: E közokirat bizonyítja azt is, hogy a vizsgálatot erre megszüntették, hogy tehát befejezett vizsgálat nem volt. (Ugy van/ balfelől.) Konstatálom, hogy a vizsgálati szabályzat 51. §-a ellenére a volt minister ur közbenjárása és rendelete folytán olyan bizonyítvány állíttatott ki, amely le nem folytatott, be nem fejezett vizsgáról szól. (Élénk derültség jobbjelöl.) Takács József: Ha levizsgázott, akkor hogyan nem létezett ? (Zaj.) Nagy Sándor : Hogy lehet igy csavarni ? Polónyi Dezső : Ki mondta, hogy csavarok? Nagy Sándor: Én mondtam. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek. Kérem Nagy Sándor képviselő urat, ne méltóztassék közbeszólni. (Zaj.) Polónyi Dezső: Méltóztassanak arra törekedni, hogy ne zavarjanak ilyen illetéktelen közbeszólásokkal. Elvégre mindennek van határa. (Derültség jobbjelSl. Zaj balfelől.) De t. ház, további tények is vannak adva. Kiss Lajos, aki Kolozsvárott, nyert abszolutóriumot, Budapesten jelentkezett vizsgára, bár ehhez nem volt joga, mert először is az akkori szabályzat szerint, amely csak később lett megváltoztatva, ugyanott kellett államvizsgát tenni, ahol valaki abszolutóriumát nyerte. Másodszor azért volt szabálytalan az abszolutórium, mert az alatt az idő alatt, amíg be volt irva Kolozsvárott az egyetemei!, Budapesten, a kveszturában volt áüandó fizetéses alkalmazásban. Mi történt ? Az az utólag összehívott ad hoc bizottság Kiss Lajos esetében feltételesen adta ki a bizonyítványt, t. i. attól a feltételtől fiiggőleg, hogy az aktát elküldjék a kolozsvári egyetemhez, amelyhez kérdést intézzenek, vájjon az abszolutóriumot fentartja-e s nem tartja-e hamisnak vagy helytelennek. Ez az átirat Kolozsvárhoz mai napig nem ment el (Mozgás balfelöl.) és a bizottság feltételes határozata daczára a minister ur a bizonyítványt Kiss Lajosnak kiadta. (Igaz! Ugy van! balfelől. Zaj jobbfelől.) Ezek után könnyű fentartanom azt, hogy erőszakos visszaélés történt. Elhárítok magamtól minden olyan vádat, mintha alaptalan dolgokat hoztam volna elő. Amit állítottam, azt szórói-szóra fentartom és semmiben meg nem változtatom. (Helyeslés balfelől. Zaj jobbfelől.) Elnök : Napirend előtti felszólalás keretében felvetett kérdés vita és határozathozatal tárgyává nem tehető. Áttérünk tehát a napirendre. Annak első pontja a bortermelési adóról szóló törvényjavaslat (írom. 1399, 1411). Elsősorban következik az általános tárgyalás. Az előadó urat illeti a szó. (Zaj.) Csendet kérek ! Bakonyi Samu előadó: T, képviselőház! (Halljuk! Halljuk I) Azok az óriási feladatok, amelyek elé a világháború a magyar államot állította, viszont a törvényhozásra rójják azt a kötelességet, hogy az igy fokozott terhek fedezésének eszközeit az államkincstár rendelkezésére bocsássa. Ennek a kötelességnek teljesítésében a törvényhozás nem térhet ki az elől, hogy a bevételi forrásokat fokozza és uj bevételi forrásokat nyisson. A tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat is ilyen uj bevételi forrás nyitását kontemplálja és az 1892. évi XV. t.-cz.-b^n szabályozott boritaladó fenntartása mellett azzal párhuzamosan bortermelési adó behozatalát javasolja. Indokolja a bornak, mint adótárgynak fokozottabb mértékben való igéiybevételét az a körülmény, hogy a bor értéke az utóbbi időben tetemesen fokozódott; hehyénvaló tehát, hogy az államkincstár ehhez az értékben gyarapodott adótárgyhoz nyúljon. A bornak, mint adótárgynak igénybevétele legegyszerűbben lehetséges lett volna akként, hogy a már emiitett boritaladó felemeltessék. Ehhez az eszközhöz azonban a kormány azért nem kivánt nyúlni, mert a kitűzött czél elérésére elégtelennek mutatkozott volna, amiatt, hogy a boritaladó csak a beszedési körzetekbe behozott, illetve ott elfogyasztott bor után és nem közvetlenül a termelőtől szedetik. Már pedig a kincstár érdeke az említett okokból azt kívánja, hogy az összes termelt bormennyiség után és pedig közvetlenül a termelőktől szedessék be az adó. Egyébként pedig a boritaladó érintetlenül hagyatik, mert annak fentartása különösen két okból kívánatos. Először azért, mert ez az adó már megalapozott és bevált állami bevételnek bizonyult, másodszor pedig azért, mert a városoknak és községeknek a maguk háztartási szükségletei fedezésére a boritaladóból nyert haszonra szükségük van és annak elvonása a városi és községi háztartások tetemes megrázkódtatásával járna. Ezért a törvényjavaslat a boritaladó mellett párhuzamosan kívánja a bortermelési adót létesíteni. Az uj adó behozatala tekintetében három