Képviselőházi napló, 1910. XXXVII. kötet • 1917. szeptember 12–deczember 1.

Ülésnapok - 1910-752

752. országos ülés 1917 november 20-án, kedden. 353 Sürgős megvalósításához főleg két okból először azért, mert annál nagyobb áldozatra lesz szükség, mennél későbben fogunk a munkához és másodszor azért, mert bármily nagy legyen a szükséglet, csak fokozatosan elégíthető az ki, mert nincs az a társadalom, nincs az a köz­gazdaság, mely megrázkódtatás nélkül viselné el a közterheket, ha egyszerre és rohamosan súlyo­sodnak reá. (Igaz! Ügy van!) Jelenleg egyes egyenes adók kimerítőbb hasznosítását hozom elsősorban javaslatba. Jele­sül ajánlom a jövedelmi adónak a 120.000 K évi jövedelmet meghaladólag 200.000 K évi jö­vedelemig terjedő progresszív fejlesztését a mai 5 százalékról 6 százalékig. Javaslom a vagyon­adónak a 20.000 és az 50.000 korona közötti vagyonra való kiterjesztését, igen mérsékelt té­telek progresszív alkalmazásával. Javaslom a hadinyereségadónak, helyesebben a háború előtti állapothoz viszonyítva a több bevételt érintő adónak fentartását, százalékának 60 százalékig való felemelését és a nyilvános számadásra kö­telezett vállalatoknak a természetes személyek­kel egyenlő elbánás alá vonását. (Élénh helyes­lés a baloldalon.) De előre is kijelentem, hogy a háború meg­szűntével, midőn nem hadinyereségekről, hanem csak a növekedő bevétel megadóztatásáról leend szó, általában minden vállalatot, de különösen az ipari vállalatokat, valamint elsősorhan azo­kat, melyek a háború előtt nyereséggel nem bírtak, mérsékeltebb adókulcs alá vonandóknak tartom. Javaslom a nőtlenek és magukban álló özvegyeknek 15%-os s a csak egy családtagot fentartóknak 20°/o-os pótlékkal való megadózta­tását a jövedelemadónál. Javaslom végül a föld­adónak, a két lakrésznél több lakrészszel bíró házak után fizetett házosztályadónak, a kisebb keresettel birok kivételével a kereseti adónak, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok ke­reseti adójának, a bányaadónak és a betétek utáni adók kivételével a tőkekamat- és járadék­adónak 60%-kal való megpótlékolását. Külön javaslatokat terjesztek elő a czukor­adónak métermázsánként 38 koronáról 54 koro­nára való emelése iránt, az osztrák-magyar bank hadinyereségének megadóztatása iránt, a bortermelési adó behozatala iránt, kérni fo­gom a hivatali elődöm által a marhalevél-bélyeg felemelése iránt benyújtott javaslat tárgyalását és közelebb elő fogom terjeszteni a vagyonát­ruházási illetékekre és ebben a progresszív örökösödési és ajándékozási illetékekre vonat­kozó javaslatomat, valamint a sóárak emelése iránti javaslatomat, mert az utóbbira nézve abban a nézetben vagyok, hogy ugyanaz az állapot kicsinyben, mint volt a szesznél nagy­ban, hogy az illegitim áremelkedést a mai árak valódi emelése nélkül hasznosíthatjuk a kincs­tár javára. Itt említem fel közbevetőleg, t. ház, hogy KÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. XXXVII. KÖTET. :a szeszárakat máris akként emeltem, hogy a kincstár részesedése és az adó a nyersszesz után hektoliterenkint kereken 1650 koronát, a gyümölcsből főzött szesz után 1490 koronát teszen. Mivel a gyümölcsszesz kivételével az egész termel vényt zár alá helyeztem, tulaj don­kép már a termelési monopólium állapotában vagyunk. Teljesen azonban ez csak akkor való­sul meg, ha a gyümölcsszesz is a teljes adó alá vonatik. Felemlítem ezt külön, hogy ismételve kijelentsem, hogy minden áron azon vagyok, hogy a gyümölcsből főzhető szesz és különösen a szőlőtörkölyből ós borseprüből főzhető szesz kifőzése biztosíttassák és hogy mindazon helye­ken, ahol központi szeszfőzdék nincsenek vagy pedig az ezekben való kifőzés akadályokba üt­közik, az átalányozás melletti kifőzés lehetővé tétessék. (Helyeslés a baloldalon.) Intézkedtem továbbá, hogy a pótadózás miatti bejelentések elmulasztásáért pénzbüntetés csak ott alkalmaztassák, ahol nem egyszerű mulasztásról van szó, hanem az adózás alóli szándékos elrejtés vagy elvonás, tehát a kincs­tár megkárosítására irányuló szándék kétség­telenül igazolható. (Élénh helyeslés a bal­oldalon.) A most előterjesztett javaslatokban, t. ház, intézkedések foglaltatnak a községek háztartá­sának javadalmazására nézve is. (Helyeslés a baloldalon.) Azt javaslom, hogy az I. osztályú keresetadó, amely a kincstárnak csak 2,874.000 koronát hozott, a községek kezelésében azonban mindenesetre messze többet fog hozni, a községek részére engedtessék át. (Helyeslés a baloldalon.) Továbbá a bortermelési adóból hektoliterenként 4 koronát szintén a községek javára kívánok átengedni, üemélem, hogy a rendezett tanácsú és törvényhatósági joggal felruházott városok jelentékeny részesedést fognak kapni a kereset­adókból is. (Helyeslés a baloldalon.) Mindezeket azért említem fel, t. ház, mert amidőn a pénzügyi rendezés kérdésével foglal­kozunk, nem szorítkozhatunk egyedül az állam­háztartás pénzügyeinek rendezésére, hanem a községi háztartások rendbentartását is szem előtt kell tartanunk. Ezek csak az első lépések, mindenesetre az államkincstár részéről is to­vábbi áldozatokat fognak maguk után vonni. Mindebből arra a következtetésre kell jut­nom, t. képviselőház, hogy a most előterjesztett és jelzett adó javaslatokon kivül, akkor, midőn ilyen ssükségletekkel állunk szemben: igen rövid időn belül elő fog állani annak elhárít­hatatlan szükségessége, hogy ujabb közszolgál­tatási javaslatokkal lépjünk a t. ház és a tör­vényhozás elé. A legkisebb jövedelmi forrás kihasználását sem lehet mellőznünk. A kisebb monopoloknak kiaknázása, a forgalmi bélyegek kiterjesztése, az értéknyereségek megadóztatása, a biztosítási kötések hasznosítása s az ipari fejlődések kap­csolatosan a konczertek és kartellek hasznában 45

Next

/
Oldalképek
Tartalom