Képviselőházi napló, 1910. XXXVII. kötet • 1917. szeptember 12–deczember 1.

Ülésnapok - 1910-751

346 751. országos ülés 1917 október 29-én, hétfőn. bizottság elnöke, dr. Hoványi Géza s. k., az összeférhetlenségi itélőbizottság jegyzője«. Elnök: A házszabályok értelmében vitának és határozathozatalnak helye nincs. Bemutatom a t. háznak Temes, Szepes és Ung vármegyék, valamint Szombathely város közönségének feliratait a katholikus autonómia sürgős megvalósítása és az összes vallásfelekezetek alsópapsága illetményeinek rendezése tárgyában, továbbá Nyitra vármegye közönségének feliratát a törvényhatósági bizottság tagjainak fokozottabb büntetőjogi védelemben való részesítése tárgyában. A feliratok a házszabályok 236. §-a értelmében előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatnak a kérvényi bizottságnak. Az igazolási állandó bizottság előadója kivan szólni. Dobieczki Sándor előadó: T. ház! Az igazolási állandó bizottság dr. Hantos Elemér képviselő ur megbízólevelét megvizsgálván, azt teljesen szabályszerűnek találta. Ennek alapján tisztelettel javasolja, méltóztassék a megbízólevelet az A) osztályba sorolni, Hantos Elemér képviselő urat pedig a 30 nap fentartása mellett igazolt képviselőnek kijelenteni. Elnök: Az igazolási állandó bizottság ezen jelentése alapján Hantos Elemér képviselő urat a ház panaszolási és kérvényezési jog fentartásával feltételesen igazolt képviselőnek jelenti ki. Jelentem a t. háznak, hogy gróf Tisza István képviselő ur napirendelőtti felszólalásra kért tőlem engedélyt. Én az engedélyt a képviselő urnak megadtam és így most őt illeti a szó. (Halljuk! HaHjuk! jobbfelöl,) Gr. Tisza István: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A képviselőház utolsó ülése alkalmával nem lehetett még tudomásom azokról a nyilatkozatokról, amelyek a kormányt támogató pártoknak másnap délelőtt tartott értekezletén elhangzottak. Ennek folytán természetesen nem is vehettem azokról tudomást. Azóta a hírlapokban láttam, hogy ott a parlamentáris kormányzat alapelveire vonatkozó olyan kijelentések történtek, amelyeket igénytelen nézetem szerint nem hagyhatunk szó nélkül, nehogy a mi hallgatásunk beleegyezésnek vétessék. A kormányt támogató pártok részéről az a kijelentés hangzott el, hogy miután a jelenlegi t. kormány a képviselőházban többséggel nem rendelkezik, ennek folytán a kormányra nézve közönyös a képviselőháznak minden olyan határozata, amely nem a költségvetésre, vagy nem a választójogra vonatkozik. Méltóztassék megengedni, hogy ez ellen az álláspont ellen tiszteletteljes észrevételt tegyek. (Halljuk!) Polónyi Géza: Minket pedig megfosztanak a hozzászólástól! Gr. Tisza István: Nem azért, mintha a képviselőház múltkori határozatából én is bárminő konzekvencziát kívánnék levonni. Abban egyetértünk a t. kormánynyal, hogy az a tény, hogy a belügyminister urnak egy interpellácziójára adott válaszát a ház tudomásul nem vette, magában véve nem elegendő ok arra, hogy a kormány lemondását adja be. (Zaj és közbeszólások a baloldalon. Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Elnök (csenget): Csendet kérek, képviselő urak! Gr. Tisza István: Nem is volt szándékunk, hogy a kormány lemondását ezzel a szavazatunkkal provokáljuk és nagyon helyeseljük, hogy a t. kormány ilyen konzekvencziákat ebből a határozatból le nem vont. Polónyi Géza: Nagypn kedves! Gr. Tisza István: Altalánosságban, a kérdés elvi jelentőségét illetőleg bátor vagyok annak a meggyőződésemnek kifejezést adni, hogy a parlament szavazatának a kormány sorsára való befolyása szempontjából nem tesz különbséget, hogy az illető kormány támaszkodik-e abban a házban egy kormányt támogató többségre, igen, vagy nem. (Helyeslés jobbfelöl.) Az az eset, hogy a kormánynak a parlamentben többsége nincs, minálunk szokatlan eset. Magyarországon most van először az az eset, hogy magát parlamentárisnak tekintő kormánynak a házban többsége nincs. Nagyobb parlamenti múlttal biró országokban ez igen gyakori. Már igen gyakran előfordult az az eset, hogy azok, akiknek többségük van a képviselőházban, egy vagy más okból nem látják az ország érdekében fekvőnek azt, hogy a hatalmi kérdést felvessék. Es ott, ahol az ellenzéknek van annyi felelősségérzete, kötelességtudása, hogy a maga magatartásában nem hatalmi pártérdeket, hanem az ország érdekét tartja szem előtt, ott az ellenzék csak akkor fogja a hatalmi kérdést felvetni, ha egyúttal az ország érdekében állónak tartja. (Helyeslés jobbfelöl.) Hogy egyébre ne utaljak: ha végig nézünk az angol parlament történetén, 1852-ben volt egy konzervatív kormány, amelynek kisebbsége volt; 1857-től 1859-ig majdnem két éven keresztül kisebbséggel kormányzott egy konzervatív kormány. 1866-tól 1868-ig, két évig, megint kisebbséggel kormányzott és 1886-tól 1893-ig, hét éven keresztül, kormányzott kisebbséggel az angol kormány. Nem azért, mintha nem törődött volna a parlament határozataival, szavazataival, de azért, mert azok, akiknek többségük volt a parlamentben, nem látták elérkezettnek az időt, nem látták az ország érdekében levőnek, hogy a kormány elmozdítására irányuló parlamenti határozatot provokáljanak. (Helyeslés jobbfelől.) Jelenleg minálunk is ez az eset. Mi bizalmatlansági javaslattal nem léptünk fel, sem semmi más olyan parlamenti akcziót nem kezdeményeztünk, amelynek a kormány lemondását kellene maga után vonnia, mert a háború alatt kerülni akarjuk, ha csak egyáltalában lehetsé-