Képviselőházi napló, 1910. XXXVI. kötet • 1917. junius 21–julius 23.

Ülésnapok - 1910-728

82 728. országos ülés 1917 június 23-án, szombaton. hogy a nemzetiségi kérdésben senki a megértés­nek, a kibékitésnek, senki a nemzeti béke meg­bontása ellen való erős állásfoglalásnak még oly robustusságával fel nem lépett, mint épen a munkapárt vezére, gróf Tisza István. (Ugy van! a baloldalon. Felkiáltások a jobboldalon: Vál­laljuk !) Egészen uj álláspont és nekem talán lesz még szerencsém erről a választójog kérdésében a vita folyamán bővebben szólni. Most csak egészen röviden, inkább személyes kérdésben óhajtottam felszólalni. Majd akkor leszek bátor a háború elején Metianu püspökhöz intézett levelét gróf Tisza Istvánnak felolvasni. (Élénk helyeslés a baloldalon. Halljuk! Halljuk! a jobboldalon. Éljenzés és taps a baloldalon. Fel­kiáltások a jobbóldalon: Halljuk a levelet!) Nagy Sándor: A ministeri székből beszél igy? (Zaj.) Pál Alfréd: Nem ministeri székbe való! (Nagy zaj.) Vázsonyi Vilmos igazságiigyminister: A nyil­vánosság előtt megjelent az a levél. (Nagy zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek. Pál Alfréd: A levelet kérjük! Gyanúsítani könnyű, bizonyítani nehéz! Nagy Sándor: Ez nem hordó, hanem mi­nisteri szék! A demokrata-klubban lehet igy beszélni, de nem piros bársonyszéken! (Nagy zaj. Halljuk! Halljuk! balfelöl.) Vázsonyi Vilmos igazságiigyminister: Ha kí­vánják, a levél szövegét, fel fogom olvasni, jelen­leg a tartalmát fogom előadni. (Nagy mozgás.) A levél tartalma az volt, hogy gróf Tisza István megígérte a román nemzetiségnek, (Nagy mozgás.) hogy annak elismeréséül, hogy a háborúban jól viselték magukat, a választójognak mindazon sérelmes részeit, amelyeket a nemzetiségiek sé­relmeseknek tartanak, revízió alá fogja venni. (Igaz! Ugy van! Taps a baloldalon. Felkiáltá­sok a jobboldalon: Hát mi van ebben ?) B. Lévay Lajos: Becsületes korrekt dolog! Nagy Sándor: Szégyen, gyalázat ilyet mon­dani! Hát magyarul nem kell tudni a nemze­tiséginek '? Pál Alfréd: Ministeri székben igy még nem beszéltek. (Nagy zaj. Halljuk! Halljuk! bal­felöl.) Vázsonyi Vilmos igazságiigyminister: És történni fog intézkedés abban az irányban, hogy a román népoktatás hatályosabb legyen. A Jankovich-féle törvényjavaslatot ismeri a t. ház, amely a középiskolára vonatkozólag is a román nemzetiségek nyelvének bizonyos mérték­ben való tanítását helyezte kilátásba. (TJgy van! a baloldalon.) Ily körülmények közt nem vagyok képes megérteni azt az uj álláspontot, amely ugy akarja odaállítani a választójog demokrati­kus reformjára vonatkozó állásfoglalásunkat, mint hogyha az a nemzetiségek érdekében tör­tént volna. Bátor voltam erre a levélre, amely­nek említése ily nagy vihart keltett, hivatkozni. Pál Alfréd: Nem olvasta fel! Nagy Sándor: Kissé különb legény, mint Vázsonyi! (Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek. Vázsonyi Vilmos igazságiigyminister: Azok számára, akik kíváncsiak, fel fogom in extenso olvasni. Pál Alfréd: Mindnyájan kíváncsiak va­gyunk ! Vázsonyi Vilmos igazságiigyminister: Kérem a kíváncsiságát ki fogom elégíteni. Midőn gróf Tisza István a mi követelésünkkel szemben, hogy a harczosok választójogát már a háború alatt iktassuk törvénybe, rideg, elutasító állás­pontra helyezkedett... (TJgy van! Ugy van! a szélsöbaloldálon.) Héderváry Lehel: Leszavazták! Vázsonyi Vilmos igazságiigyminister: . . . és azt mondta, hogy a háború alatt a választó­jog kérdésében egyáltalában nem hajlandó tárgyalni és addig, amíg ez a megalkotott 1913. évi törvény ki nem próbáltatott, semmiféle revízióba belemenni nem hajlandó; az indem­nitási vitában Rakovszky István t. képviselő­társamnak ezt az indítványát tárgyalva, bátor voltam már erre a levélre hivatkozni, benn van a naplóban, bátor voltam annak részleteit fel­olvasni. Bátor voltam egyúttal rámutatni arra a sajátszerűségre, hogy a románok szempontjából igenis hajlandó volt az akkori t. ministerelnök ur . . . B. Dániel Ernő: De mikor? Vázsonyi Vilmos igazságiigyminister: . . . a háború idején is azt az ígéretet tenni, hogy a választói jogot az ő szempontjukból revízió alá veszi. (Elénk éljenzés és taps a bal- és szélsőbaloldalon. Nagy zaj és felkiáltások jobb­felöl : Hock!) lakabffy Elemér: Igy nem lehet ministeri székből beszélni. (Folytonos zaj.) Bródy Ernő (közbeszól). Pál Alfréd: A választáskor Bródy más párton volt. Bródy Ernő: Az általános választói joggal. Pál Alfréd: Akkor nem mert lemenni de­mokratának Halmiba, akkor jó volt a munka­párti köpeny. (Nagy zaj balfelöl.) Elnök: Csendet kérek! Justh Gyula (közbeszól. Nagy zaj jobbfelöl). Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Nagy Sándor: Az elnököt ne utasítsa rendre. Elnök: Kérem Nagy Sándor képviselő urat, legyen csendben. Justh Gyula: Egyoldalúkig csinálja az elnök. (Nagy zaj és felkiáltások jobbfelöl: Rendre!) Elnök: Justh Gyula képviselő urat ezért a kifejezésért rendreutasítom. (Élénk helyeslés jobb felöl. Zaj bal felöl.) Justh Gyula: Mégis igaz! (Felkiáltások jobb­felöl : Rendre! Ki véle!)

Next

/
Oldalképek
Tartalom