Képviselőházi napló, 1910. XXXVI. kötet • 1917. junius 21–julius 23.

Ülésnapok - 1910-728

80 728. országos ülés 1917 Majd ha azt látjuk, hogy minden egyes állásra az arravaló embert nevezik ki (Mozgás jobb­felöl.) és nem amint itt közbeszólásként mond­ják, az őrszemeket; ha azt látjuk, hogy meg­becsülik a becsületes munkát, tekintet nélkül arra, hogy Hódy Gyula szavával élve, az arisz­tokrata helyről származik-e, vagy egyszerű pol­gári származású; majd ha azt látjuk, hogy el­ismerik a valódi értéket, a tudást, a becsületet és tisztességet: akkor azt mondhatjuk, hogy ez a demokráczia diadala és ez a demokratikus alakulás közérdek, de eddig kénytelen vagyunk azt látni, hogy itt különböző pártok önérdeke keresett és talált kielégítést és nem a demokrá­czia diadala az, amelyet mi örömmel üdvözöl­hetnénk mint egy jobb jövő hajnalhasadását. (Mozgás és közbeszólások a baloldalon.) Azt hiszem, hogy talán kissé több Ízlést várhatnánk bizonyos közbeszólásoktól, itt a par­lament szinterén, mint amilyeneket épen most volt szerencsénk hallani. Héderváry Lehel: Onnan is hallottunk szép megjegyzéseket holmi partikról, stb.-ről! Antal Géza: Azt gondolom, hogy a parla­ment komoly véleménycseréknek küzdő tere, arénája, a becsületes politikai meggyőződésnek és nem léha üres megjegyzéseknek. (Zaj.) Maga­mévá téve azt az álláspontot, amelyet a munka­párt általában elfoglal, négy hónapra fogadom el az indemnitást. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Az 0 felsége személye körüliminister ur kivan szólni. Gr. Batthyány Tivadar, Ö felsége személye körüli minister". T. képviselőház! Kötelességem­nek tartom, hogy egészen röviden nyilatkozzam, inkább személyes kérdésben, mint a tárgyhoz. Ezen vita során az igen t. felszólaló képviselő urak ismételten méltóztattak itt rám hivat­kozni, méltóztatnak az én felszólalásaimat, hír­lapi nyilatkozataimat stb. diszkusszió tárgyává tenni. Nagyon hálás vagyok, hogy az én nyilat­kozataimra is méltóztattak súlyt helyezni és nagyon örülök, hogy régebbi beszédeimmel foglalkoz­nak ; de ajánlom ezen t. képviselő uraknak, akik beszédeimre utaznak, méltóztassanak ki­emelni azon beszédemet is, amelyet pár év előtt itt elmondottam és amelyben névszerint kimu­tattam egy sorozatát azon igen t. képviselő­társaimnak, akik a munkapárt programmjával nyertek mandátumot ós akik az általános, egyenlő, titkos választói jog lelkes híveinek val­lották magukat. (Ugy van! balfelöl.) Én tehát azon érvekre vonatkozólag, amelyeket itt mél­tóztatnak aggodalmasan az általános választójog ellen felhozni, egyes aggódó t. munkapárti kép­viselőtársaim megnyugtatását méltán azon tisz­telt munkapárti képviselőkre bizom, akik a vá­lasztások alkalmával vagy azelőtt ezen általá­nos, egyenlő, titkos választói jog híveinek val­lották magukat, (Helyeslés balfelől.) Ezek előrebocsátása után kijelentve, hogy amit a főrendiházban mondottam, azt állom, június 23-án, szombaton. ahhoz hozzátenni valóm, vagy attól elvenni valóm nincsen, egyszerűen zárom felszólalásomat azzal, hogy Antal Géza képviselő urnak azon vád­ját, mintha én ententista lennék, a leghatározot­tabban visszautasítom. (Elénk helyeslés balfelől.) Elnök: Antal Géza képviselő ur személyes kérdésben óhajt szólni. Méltóztatnak megadni az engedélyt? (Felkiáltások: Megadjuk! Zaj.) A ház az engedélyt megadja. Antal Géza: T. képviselőház! Mindenekelőtt örömmel nyugtatom gróf Batthyány Tivadarnak ezt a határozott kijelentését, hogy ő nem en­tentista. (Élénk félkiáltások balfelől: Nem is volt, sohse volt!) Hódy Gyula: Háborúban magyar képviselő­ről ilyet feltételezni. (Felkiáltások. Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Antal Géza: A lapokból olvastam, hogy gróf Károlyi Mihály, akinek pártjához a minister ur tartozik, külpolitikai meggyőződései miatt nem lépett be a kabinetbe. (Derültség és fel­kiáltások balfelöl: Szó sincs róla!) A lapok feleljenek érte, fides penes autorem; nem tehet­tem mást, mint hogy elfogadjam ezt valónak. De volt több közbeszólás az én választó­jogi álláspontomról. Hát én tökéletesen vallom, amit program mbeszédemben mondottam, amit a negyvenes bizottság ülésén , kifejtettem, amit az országházban kifejtettem: Én igenis, a választó­jogot minden további korlátozás nélkül a 24 éves életkorhoz és a magyarul irni, olvasni tudáshoz kötöm. (Félkiáltások balfelől: Hát akkor minek szavazta meg a 30 éves életkorhoz kötést?) Nagy Sándor: De a magyarul irni, olvasni tudáshoz köti ám! A kormánypártnak nem kell a magyarul irni és olvasni tudás? Antal Géza: Ezen álláspontom mellett állok és fogok állani. És ha a t. kormány hoz egy törvényjavaslatot, amely a választójogot a ma­gyarul irni, olvasni tudáshoz köti a 24 éves élet­korral, meg fogom neki szavazni. (Felkiáltások balfelől -. De minek szavazta meg a 30 éves élet­korhoz kötést?) Nem szavaztam meg. Mint a magyar kultúra szerény munkása, multammal jönnék ellentétbe, ha egy választójogot egészen általános, radikális alakjában, anélkül hogy a ma­gyar nemzeti érdekek kellő kautélákkal vétetné­nek körül, megszavaznék. (Felkiáltások balfelől: Megszavazta a 30 éves korhatárt!) Nem sza­vaztam meg. Héderváry Lehel: Benn maradt a pártban! B. Lévay Lajos: Nem jön oda száz ember! Hiába várják! Héderváry Lehel: Isten ments! Nagy Sándor: TJgyis kevés a fóka. Antal Géza: Ami a pártban való benn­maradásomat illeti, vannak a túloldalon is igen sokan, akik a radikális választójogot ellenezték, akik azt csak korlátok mellett haj­landók megszavazni és akik mégis ott van­nak ezidőszerint a kormányt támogatók so­raiba. Ép ugy, t. ház, én bennmaradtam ebben

Next

/
Oldalképek
Tartalom