Képviselőházi napló, 1910. XXXVI. kötet • 1917. junius 21–julius 23.

Ülésnapok - 1910-737

737. országos ülés 1917 Julius 11-én, szerdán. 279 részesévé akarunk tenni, e jogokat életképes, fej­lődésképes és hatalmi súlyában csorbítatlan ma­gyar államban gyakorolja. (Élénk helyeslés és Taps baljelól.) Ezeket voltam bátor tisztelt képviselőtársam interpellácziójára előadni. Kérem az igen tisztelt házat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Elénk helyeslés a baloldalon.) Elnök: Az interpelláló tisztelt képviselő urat illeti a szó. B. Madarassy-Beck Gyula: Tisztelt képviselő­ház ! Az igen tisztelt ministerelnök urnak válaszát a legnagyobb megnyugvással veszem tudomásul. Ami hozzá intézett két első kérdésemet illeti, azoknak egyedüli és kizárólagos czélja az volt, hogy világosan kidomborodjék az a tény, misze­rint külpolitikánknak egyenes, határozott és a há­ború eleje óta következetesen vallott iránya a kor­mányt támogató függetlenségi és 48-as párt külön utjai által semmikép sem homályosittatik el és semmikép sem befolyásoltatik. (Helyeslés jobb­felől.) Minthogy a ministerelnök ur határozottan kijelentette, hogy ő a kormányprogramul előterjesz­tésekor vallott külpolitikának alapján áll, melynek irányát különben ma is igen határozottan jelölte meg, minthogy továbbá kijelentette, hogy mindaz, ami a függetlenségi és 48-as párt külpolitikájából ezzel a politikával nem egyezik, egyéni vélemény, mely a kormányra nem tartozik, azt hiszem, hogy ezt a nekem teljes elégtételt szolgáltató vá­laszt e részben is a legteljesebb megelégedéssel ve­hetem tudomásul. Ami az osztrák kérdést illeti, ugyancsak igen megnyugtató volt mindaz, amit az igen tisztelt ministerelnök úrtól hallottunk. Interpellácziómban a leghatározottabban hang­súlyoztam, hogy semmi sem áll tőlem távolabb, mint az osztrák belpolitikába való avatkozás. Azonban azokkal a tünetekkel szemben, melyeket Ausztriában különösen a legutóbbi időkben láttunk, örömmel üdvözlöm azt a tényt, melyben különben egy pillanatig sem kételkedtem, mert azt hiszem, hogy erre nézve magyar ember és magyar ember közt különbség nem lehet, hogy az igen tisztelt ministerelnök ur a legnagyobb határozottsággal áll Magyarország dualisztikus és paritásos hely­zetének álláspontján. Meg kell jegyeznem az osztrák parlamentben tegnap történt elnöki nyilatkozattal szemben is, hogy az osztrák belpolitikába való bele nem avat­kozásnak különben feltétlenül respektálandó elve ott leli határát, ahol az osztrák belpolitikai viszo­nyok alakulása Magyarországnak ezt a dualiz­muson és paritáson felépülő törvényes birtok­állományát és ezzel együtt hazánk létalapjait érintenék. Minthogy ismétlem, ebben a kérdésben a ministerelnök ur mindenkép megfelelő, teljesen korrekt és megnyugtató választ adott, ezt is öröm­mel veszem tudomásul. (Helyeslés jóbbfelől.) Elnök: Felteszem a kérdést : méltóztatik-e a ministerelnök urnak báró Madarassy-Beck Gyula interpellácziójára adott válaszát tudomásul venni, igen vagy nem ? (Igen !) A ház a választ tudomásul veszi. A kereskedelemügyi minister ur kivan szólni. Gr. Serényi Béla kereskedelemügyi minister: T. ház ! Van szerencsém egy törvényjavaslatot beadni a zagreb—samobori h. é. vasútnak közúti vasuttá valóátminősitéséről (írom. 1381). Kérem ezt a közlekedési és pénzügyi bizottsághoz utasítani. Azután van szerencsém a törvény értelmében beadni a m. kir. központi statisztikai hivatal 1917. évi munkatervét (írom. 1382). Kérem ezt a köz­gazdasági és pénzügyi bizottsághoz utalni. Elnök : A kereskedelemügyi minister ur által a zágráb—samobori h. é. vasút átminősítéséről be­nyújtott törvényjavaslat ki fog nyomatni, szét fog osztatni és tárgyalás és jelentéstétel végett a közlekedési és pénzügyi bizottsághoz uta«ittatik. Ugyancsak a minister ur által benyújtott, a m. kir. központi statisztikai hivatal 1917. évi munkaterve szintén ki fog nyomatni, szét fog osz­tatni és a közgazdasági és pénzügyi bizottsághoz utasittatik előzetes jelentéstétel végett. Következik ? Hammersberg László jegyző : Melczer László ! Melczer László : T. ház ! Miután időközben az igen t. honvédelmi minister úrtól elmondandó interrjellácziómra megnyugtató választ kaptam és különösen azon pontra nézve, hogy vidékemen két gőzmalom hirtelen bezáratott azon körülmény­nél fogva, hogy a malomtulajdonosok hirtelen be­hivattak, a honvédelmi minister ur sürgősen intéz­kedett, hogy ez reparáltassék, interpellácziómat ezennel visszavonom. Elnök : Az interpeliáczió töröltetik. Következik ? Hammersberg László jegyző: Farkas Pál! Farkas Pál: T. ház ! Az igazságügyminister úrhoz a következő interpellácziót fogom meg­indokolva előterjeszteni. Interpelláczióm kérdése a következő: »Hajlandó-e, az igazságügyminister ur a házat azon főbb irányelvekről tájékoztatni, me­lyeket a hadviselés érdekei ellen elkövetett bűn­cselekmények, különösen a hadiszállítások körül elkövetett visszaélések megtorlásáról szóló 1915. évi XIX. t.-cz.-nek és a gyorsított eljárás ter­vezett revíziójánál érvényesíteni óhajt ?« Ezt az interpellácziót a következőkben van szerencsém megindokolni. Megindokolom mindenekelőtt azzal, hogy miért én teszem ezt az interpellácziót. (Hall­juk! Halljuk!) Ennek oka az, hogy 1915 tavaszán én voltam az első, ki a hadivissza­élések dolgában az akkori kormányelnököt meg­interpelláltam; meginterpelláltam pedig akkor ugyanabból a személyi okból, amiért megteszem most. Ez a kérdés nagyon alkalmas arra, hogy mellékvágányra terelődjék, nagyon alkalmas arra, hogy ép a magyar kereskedők ellen han­gulatkeltés fejlődjék ki. Ezért én, aki kereskedő­családból származom, aki ebben a társadalom­ban gyökerezem és azzal tartom és fogom fen-

Next

/
Oldalképek
Tartalom