Képviselőházi napló, 1910. XXXVI. kötet • 1917. junius 21–julius 23.
Ülésnapok - 1910-737
737. országos ülés 1917 Julius 11-én, szerdán. 279 részesévé akarunk tenni, e jogokat életképes, fejlődésképes és hatalmi súlyában csorbítatlan magyar államban gyakorolja. (Élénk helyeslés és Taps baljelól.) Ezeket voltam bátor tisztelt képviselőtársam interpellácziójára előadni. Kérem az igen tisztelt házat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Elénk helyeslés a baloldalon.) Elnök: Az interpelláló tisztelt képviselő urat illeti a szó. B. Madarassy-Beck Gyula: Tisztelt képviselőház ! Az igen tisztelt ministerelnök urnak válaszát a legnagyobb megnyugvással veszem tudomásul. Ami hozzá intézett két első kérdésemet illeti, azoknak egyedüli és kizárólagos czélja az volt, hogy világosan kidomborodjék az a tény, miszerint külpolitikánknak egyenes, határozott és a háború eleje óta következetesen vallott iránya a kormányt támogató függetlenségi és 48-as párt külön utjai által semmikép sem homályosittatik el és semmikép sem befolyásoltatik. (Helyeslés jobbfelől.) Minthogy a ministerelnök ur határozottan kijelentette, hogy ő a kormányprogramul előterjesztésekor vallott külpolitikának alapján áll, melynek irányát különben ma is igen határozottan jelölte meg, minthogy továbbá kijelentette, hogy mindaz, ami a függetlenségi és 48-as párt külpolitikájából ezzel a politikával nem egyezik, egyéni vélemény, mely a kormányra nem tartozik, azt hiszem, hogy ezt a nekem teljes elégtételt szolgáltató választ e részben is a legteljesebb megelégedéssel vehetem tudomásul. Ami az osztrák kérdést illeti, ugyancsak igen megnyugtató volt mindaz, amit az igen tisztelt ministerelnök úrtól hallottunk. Interpellácziómban a leghatározottabban hangsúlyoztam, hogy semmi sem áll tőlem távolabb, mint az osztrák belpolitikába való avatkozás. Azonban azokkal a tünetekkel szemben, melyeket Ausztriában különösen a legutóbbi időkben láttunk, örömmel üdvözlöm azt a tényt, melyben különben egy pillanatig sem kételkedtem, mert azt hiszem, hogy erre nézve magyar ember és magyar ember közt különbség nem lehet, hogy az igen tisztelt ministerelnök ur a legnagyobb határozottsággal áll Magyarország dualisztikus és paritásos helyzetének álláspontján. Meg kell jegyeznem az osztrák parlamentben tegnap történt elnöki nyilatkozattal szemben is, hogy az osztrák belpolitikába való bele nem avatkozásnak különben feltétlenül respektálandó elve ott leli határát, ahol az osztrák belpolitikai viszonyok alakulása Magyarországnak ezt a dualizmuson és paritáson felépülő törvényes birtokállományát és ezzel együtt hazánk létalapjait érintenék. Minthogy ismétlem, ebben a kérdésben a ministerelnök ur mindenkép megfelelő, teljesen korrekt és megnyugtató választ adott, ezt is örömmel veszem tudomásul. (Helyeslés jóbbfelől.) Elnök: Felteszem a kérdést : méltóztatik-e a ministerelnök urnak báró Madarassy-Beck Gyula interpellácziójára adott válaszát tudomásul venni, igen vagy nem ? (Igen !) A ház a választ tudomásul veszi. A kereskedelemügyi minister ur kivan szólni. Gr. Serényi Béla kereskedelemügyi minister: T. ház ! Van szerencsém egy törvényjavaslatot beadni a zagreb—samobori h. é. vasútnak közúti vasuttá valóátminősitéséről (írom. 1381). Kérem ezt a közlekedési és pénzügyi bizottsághoz utasítani. Azután van szerencsém a törvény értelmében beadni a m. kir. központi statisztikai hivatal 1917. évi munkatervét (írom. 1382). Kérem ezt a közgazdasági és pénzügyi bizottsághoz utalni. Elnök : A kereskedelemügyi minister ur által a zágráb—samobori h. é. vasút átminősítéséről benyújtott törvényjavaslat ki fog nyomatni, szét fog osztatni és tárgyalás és jelentéstétel végett a közlekedési és pénzügyi bizottsághoz uta«ittatik. Ugyancsak a minister ur által benyújtott, a m. kir. központi statisztikai hivatal 1917. évi munkaterve szintén ki fog nyomatni, szét fog osztatni és a közgazdasági és pénzügyi bizottsághoz utasittatik előzetes jelentéstétel végett. Következik ? Hammersberg László jegyző : Melczer László ! Melczer László : T. ház ! Miután időközben az igen t. honvédelmi minister úrtól elmondandó interrjellácziómra megnyugtató választ kaptam és különösen azon pontra nézve, hogy vidékemen két gőzmalom hirtelen bezáratott azon körülménynél fogva, hogy a malomtulajdonosok hirtelen behivattak, a honvédelmi minister ur sürgősen intézkedett, hogy ez reparáltassék, interpellácziómat ezennel visszavonom. Elnök : Az interpeliáczió töröltetik. Következik ? Hammersberg László jegyző: Farkas Pál! Farkas Pál: T. ház ! Az igazságügyminister úrhoz a következő interpellácziót fogom megindokolva előterjeszteni. Interpelláczióm kérdése a következő: »Hajlandó-e, az igazságügyminister ur a házat azon főbb irányelvekről tájékoztatni, melyeket a hadviselés érdekei ellen elkövetett bűncselekmények, különösen a hadiszállítások körül elkövetett visszaélések megtorlásáról szóló 1915. évi XIX. t.-cz.-nek és a gyorsított eljárás tervezett revíziójánál érvényesíteni óhajt ?« Ezt az interpellácziót a következőkben van szerencsém megindokolni. Megindokolom mindenekelőtt azzal, hogy miért én teszem ezt az interpellácziót. (Halljuk! Halljuk!) Ennek oka az, hogy 1915 tavaszán én voltam az első, ki a hadivisszaélések dolgában az akkori kormányelnököt meginterpelláltam; meginterpelláltam pedig akkor ugyanabból a személyi okból, amiért megteszem most. Ez a kérdés nagyon alkalmas arra, hogy mellékvágányra terelődjék, nagyon alkalmas arra, hogy ép a magyar kereskedők ellen hangulatkeltés fejlődjék ki. Ezért én, aki kereskedőcsaládból származom, aki ebben a társadalomban gyökerezem és azzal tartom és fogom fen-