Képviselőházi napló, 1910. XXXVI. kötet • 1917. junius 21–julius 23.
Ülésnapok - 1910-737
260 737. országos ülés 1917 Julius ll-én, szerdán. gok és minél jobban parlamentarizálódnak a kormányok, annál inkább lesz lehetséges a békét létrehozni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ezek azok. amiket el akartam mondani és igen örülök, hogy a t. képviselő ur is kijelentette beszédében, hogy a demokratizálást a béke létrehozására ő is a legfontosabb politikai eszköznek tartja. (Élénk helyeslés a szélsőhaloldalon.) Elnök : Következik a napirend, vagyis a magyar felelős ministerek számának ideiglenes felemeléséről szóló törvényjavaslat (írom. 1375,1377), tárgyában a pénzügyi, közigazgatási és igazságügyi bizottságok együttes jelentésének általános tárgyalása. Az első szó az előadó urat illeti. Rakovszky Iván előadó: T. ház! A ministerelnök ur törvényjavaslatot nyújtott be a ministeriumok számának felemeléséről. Ezen törvényjavaslatnak lényeges intézkedései a következők : a ministerium jelenlegi tagjainak száma négygyei szaporittatik és a négy uj ministerium keretében összesen két uj államtitkári állás állíttatik fel. Az uj ministeriumok felállítására vonatkozólag a törvényjavaslat kétféle korlátot állit fel. Az egyiket az időtartam, a másikat a hatáskör szempontjából. Az időtartam szempontjából a törvén)'] avaslat azt a korlátozást tartalmazza, hogy az uj ministeriumok csak a háborúnak és a békére való átmenetnek tartamára állíttatnak fel. Az a gondolat is felmerülhetett volna, hogy egy bizonyos fiksz időpontban állapittassék meg ezen ministeriumok működésének határideje, a törvényjavaslat azonban, amit különben az egyesűit bizottságok is helyeseltek, abból indult ki, hogy a békére való átmenet kérdései nem köthetők bizonyos fiksz határidőhöz, hanem esetleg hosszabb, de semmi esetre előre meg nem állapitható időtartam alatt intézendők el, tehát helyesebb, ha ez az időtartam a törvényjavaslat által javasolt módon ugy állapittatik meg, hogy a háborúnak és a békére való átmenetnek tartamára állítjuk fel ezeket a ministori umokat. A másik korlátot a ministeriumok hatáskörére vonatkozólag tartalmazza a javaslat, kimondván, hogy ezen ministeriumok csakis oly feladatokkal bízhatók meg, amelyek a háborúra vagy a békére való átmenetre vonatkoznak, illetőleg a rendes kormányzat keretén kivül esnek. Közelebbről analizálva a törvényjavaslat ezen megállapítását, ugy kell preczizirozni ezen kérdést, hogy ezeknek a ministeriumoknak ügyköre csakis olyan lehet, mely a rendes kormányzati ügyek keretén kivül esik. Ezen alapszabály alól kivétel csak abban az esetben lehet, amennyiben a háborúra vagy a békére való átmenet kérdéseire vonatkozó ügykör megállapításáról van szó. A ministeriumok ügykörét a ministertanács fogja természetesen a törvény által megállapított kereten belül meghatározni. Ami az intézkedés péznügyi részét illeti, a törvényjavaslat évi 400.000 korona átalányt bocsát a négy ministerium költségeinek fedezésére a kormány rendelkezéseire. Ezekben ismertetve a javaslat intézkedéseit, méltóztassanak megengedni, hogy erre vonatkozólag a pénzügyi, közigazgatási és igazságügyi bizottságnak véleményeit röviden előadhassam. (Halljuk! Halljuk I) A szakbizottságban volt szerencsém részletesen kifejteni a magyar alkotmánynak erre a kérdésre vonatkozólag megnyilvánult álláspontját. Kifejtettem, hogy a külföldön általában a végrehajtó hatalom az, amelyik a ministeriumok számát és ügykörét szabályozni jogosítva van. Ezzel szemben egyrészt az amerikai alkotmány, amely bennünket pillanatnyilag érdekel és a magyar alkotmány azon az állásponton van, hogy a ministeriumok számát és hatáskörét csakis törvény állapithatja meg. Az egyesült bizottságoknak nézete szerint azonban ez a körülmény ma nem lehet ok aggályra, mert csak időleges és átmeneti intézkedésről van szó és rendkívüli viszonyok között, oly időkben, mint ma, világháború közepén a törvényhozásnak az alkotmányos hagyományokkal szemben való állásfoglalása nem jelenthet preczedenst, tehát a jelen esetben sem forog fenn aggodalom a magyar alkotmányos élet jogfolytonossága szempontjából. A törvényjavaslat elfogadása mellett szól továbbá az is, hogy háború idején és nehéz körülmények között minden egyes kormánynak a saját nézete szerint részére a kormányzat helyes vitelére szükséges eszközök rendelkezésére bocsátandók ós azokat a kormánytól megtagadni nem lehet. Mindezek alapján vagyok bátor az egyesült pénzügyi, közigazgatási és igazságügyi bizottságok nevében javasolni, hogy a törvényjavaslatot általában és részleteiben elfogadni méltóztassék. (Helyeslés bal- és jobb felől.) Elnök: Szólásra következik? Szinyei-Merse Félix jegyző: Hegedüs Lóránt! Hegedüs Lóránt: Mélyen tisztelt képviselőház ! Kérdéseimre e javaslat bizottsági tárgyalásánál az igen tisztelt ministerelnök ur volt szíves azt válaszolni, hogy a négy ministeri am között valószinüleg egy választójogi ministerium is felállíttatik és hogy ez lesz az a kapocs, amely a javaslatot a kormány választójogi programmjával összefűzi. Azt hiszem tehát, nem lépem túl a házszabályok keretét, ha ezen különben is általános jellegű javaslatnál a választójog kérdéséről elmondom szerény véleményemet. (Halljuk! Halljuk !) A t. ház szíves elnézését kérem e rám nézve mindenképen szokatlan szereplés alkalmából. Szokatlan ez rám nézve, mert igen sok időt töltöttem az előadói katedrán, mig itt alig emelkedhettem szólásra. Szokatlan azért is, mert mig eddig mindig a kormány által benyújtott javaslatokat támogattam, most támadni kívánom a javaslatot. Szokatlan azért is, mert amit a választójog kérdésében mondok, az teljesen egyéni álláspontom. (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja él.)
