Képviselőházi napló, 1910. XXXV. kötet • 1917. márczius 3–április 12.
Ülésnapok - 1910-712
712. országos ülés 1917 márczins 13-án, kedden. 69 vezették pártérdekek. Ezt konczedálom; nem vagyok az, aki alaptalanul vádaskodik. A minister ur mint - objektív intézkedést állította oda a szatmári alispán felfüggesztését is, amire vonatkozólag különben az ellenzék sem állította, hogy az talán tisztán jiártpolitikából történt volna. Azonban azt tudjuk, hogy a Bácskából is nagy mennyiségben csempésztek ki élelmiszereket, mégis az ottani köztisztviselők, amennyire én tudom, még a helyükön vannak. (Ugy van! obalfelöl.) Állítólag az egyik ellen bűnvádi eljárás is van folyamatban; nem akarom megnevezni az illető főszolgabírót, hiszen mi nem akarunk személyi hajszát folytafni. Ennek ellenére az illető, nem tudom, j>rotekczióból-e vagy mi okból, még ott van hivatalában, holott a fegyelmi szabályok szerint azt a köztisztviselőt, ki ellen bűnvádi eljárást indítanak, nyomben fel kell függeszteni. Ezt mint érdekes dolgot kénytelen voltam felemlíteni épen azért, mert a földmivelésügyi minister ur érzékenyen tiltakozott az ellen, hogy ily kérdések kezelésénél pártpolitika érvényesülhetne. A minister ur ezeket is mondja: »Én tehát kérem a t. képviselő urakat, méltóztatnának nekem megmondani, hogy hol és mivel drágítják a központok az élelmiszereket.« Hát erre nézve mindenek előtt ügyeimébe ajánlom a t. minister urnak az »Alkotmány« 1916. november 24-iki számát, melyben ezeket olvasom (olvassa.) »Mire jó a Szilvaközjxmt. Magyarországon a szilvaüzletet békeidején is csak egyetlen czég tartotta a kezében. A Strausz Antal czég vette meg a szilvatermést itthon is, Szerbiában is és ugyanez a czég adta el. Az üzlet az övé volt, senki bele nem ártotta magát és ha most a háború idején mégis Szilvaközpontot kellett létesíteni, hát józan felfogás ezt csak arra magyarázhatja, hogy ez a Strausz-czég ki nem elégítő üzleti működése^ miatt kellhetett. És meg is alakult a Szilváközpont és a Szilvaközpont a Strausz-czég üzlete lett a háborúban is épen ugy, mint a békében volt. Kormányrendelet a szilvalekvár árát 180—230 koronában szabta volt meg métermázsánként. Most aztán, mint Szegedről jelentik, még inkább megdrágítja a Szilvaközpont a szilva árát. Vasúti fuvarköltség czimén kicsinyben 306 fillérre emelte kilónként az árat, bár fuvarkedvezést élvez. Kérdés, meddig fog drágulni a lekvár még? A Központ működésével teremtett piaczi helyzetre jellemző, hogy, mint szakkörökben tudják, a budapesti zugtőzsdéken ujabban 340—350 koronára szökött fel a gyümölcsizek ára.« Hivatkozom a bőrközpontra is. A nyersterményt körülbelül 10 koronával lehet megvenni, a kikészítés 5—10 koronába kerül és a bőr makszimált ára a Központ kezében mégis 40—60 korona. Miért kell a központoknak ilyen illegális, az ipari termelés czimén felszámított hasznot zsebrevágni, ezt nem tudom megérteni. A közigazgatás tisztviselői a főszolgabírótól le a falusi jegyzőig elvégzik a rekvirálás nehéz, lélekölő munkáját, odaviszik a terményt a vasúti állomáshoz s már mostan nem kellene semmi egyéb, minthogy a közélelmezési hivatal számon tartsa a szükséglet fedezésére elegendő mennyiséget és azt eloszsza. Hát miért kell most már azt az összes gabonát a Haditermény Részvészvénytársaságnak megkajmia ? Már j>edig hogy ez nem csökkenti az árakat, az bizonyos. Még fogok ugyan később is a központokról szólni, de már itt is megemlítem, hogy a Haditermény Részvénytársaság igenis drágítja a liszt és élelmiszerek árát, mert nem oly altruisztikus intézmény az, mint a földmivelésügyi ministerium mondja. (Ugy van! balfelöl.) Igaz, hogy 50 fillérről lemondott a megyék javára, de a másik 50 fillér a bizományosoknak jut. Egy-egy bizományos átvesz átlag 1000 vagont vagy mondjuk csak 500 vagont. Ez 50 fillérjével számítva, nem olyan kis összeg. Miért kell ezzel az 50 fillérrel is drágítani az élelmiczikkek árát, nem tudom megérteni. De még tovább megyek. A földmivelésügyi minister ur nem említette azt a 2 korona 50 fillért, melyet a Haditermény minden egyes métermázsa után a malmoktól vág zsebre. Méltóztassék itt is egy kis számítást végezni, mily horribilis összegről van itten szó! Már bizony ez a 2 korona 50 fillér igenis drágítja az élelmiczikkek árát! De még tovább megyek. Az élelmiszerek drágasága tekintetében még egy jelenséget akarok kiemelni. Talán tudjuk, hogy nem megvetendő árkülönbözet van a gabona makszimális ára és a liszt ára között. (Ugy van! balfelöl.) Mire szükséges ez ? Árra, hogy olcsóbb legyen a közélelmezés ? Arra kell nekünk a Haditermény Részvénytársaság, hogy a liszt és a gabona tényleges makszimált árai közti nagy differencziát zsebretegye P Akkor konczedálom, hogy könnyen lemondhat arról az 50 fillérről a Haditermény — és itt a földmivelésügyi minister ur beszédét akarom czitálni: (Olvassa.) »de ezt sem tette meg a Haditermény, hiszen méltóztatik tudni, hogy tavalyi jutalékát teljes egészében kiutalta a törvényhatóságoknak — t. i. az 50 fillért, mert arról beszélt előbb — »abban az arányban, amely arányban ők — és ez a lényeges — a Haditerménytől a lisztet igénybevették.* Könnyű erről lemondani, ha a liszt után horribilis összeget vágtak zsebre. Én máskép vagyok informálva e tekintetben, mint a t, minister ur. Nem kívánok a többi központra kiterjeszkedni, amelyeknek drágitási eljárását eléggé megvilágítottam. (Halljuk! Halljuk! balfelöl.) Tovább megyek, mert a földmivelésügyi minister ur több kitételét kell kritika tárgyává tennem. Felolvasom következő szavait. A korpaközpontról ezt mondta: (Olvassa.) »A gazdasági felügyelők
