Képviselőházi napló, 1910. XXXV. kötet • 1917. márczius 3–április 12.
Ülésnapok - 1910-712
íi2. O.RSZA,CxöiD u J-jiiiD 1917 mározius hó 13-án, kedden, Szász Károly és Simonlsils Elemér elnöklete alatt. Tárgyai: Elnöki előterjesztések s ezek között az összeférhetlenségi bizottság ítéletének bejelentése gróf Bánffy Miklós ós Mayer Ödön ügyében. — A marhalevél bélyegilletékéről, továbbá az állategészségügyről szóló törvényjavaslatoknak ós az igazolási állandó bizottság által Csillaghy György megbízólevele tárgyában szerkesztett jelentésének beadása. — A háború esetére -szóló kivételes hatalom igénybevételéről beadott hatodik ministerelnöki jelentós tárgyalása. — Az összeférhetlenségi itélőbizottság kisorsolásának alapjául szolgáló nyolezvanas jegyzék kiegészítésére vonatkozó intézkedés. — Az interpellácziós-könyv felolvasása. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az összeférhetlenségi itélő-bizottság 12 rendes és 3 póttagjának kisorsolása Sándor Pál összeférhetlenségi ügyében. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. ' A kormány részéről jelen vannak.: gr. Tisza István, Sándor János, Teleszky János, Balogh Jenő, Jankovich Béla, b. Ghillány Imre. (Az ülés kezdődik d. u. 3 óra 30 perczkor.) Szász Károly elnök : Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Szász Pál jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Vermes Zoltán jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat J)edig Hoványi Géza jegyző ur. A házszabályok 153. §-a értelmében jelentem a t. liáznak, hogy az összeférhetlenségi állandó bizottság elnöke a Laskay Árpád lapszerkesztő, kolozsvári lakos által, gróf Bánffy Miklós képviselő ur ellen tett összeférhetlenségi ügyben a következő jelentést intézte hozzám. (Halljuk 1 Halljuk!) A jelentést leszek bátor szószerinti szövegében felolvastatni. Kérem a jegyző urat. (Halljuk ! Halljuk >.) Vermes Zoltán jegyző (olvassa) :• ^Nagyméltóságú elnök ur ! Laskay ÁTpád lapszerkesztő, kolozsvári lakos 172/1914. szám alatt gróf Bánffy Miklós nyűg. főispán, országgyűlési képviselő ellen összeférhetlenségi bejelentést tett, amely az állandó összeférhetlenségi bizottságnak kiadván, ezen bizottság mindenek előtt megállapította, hogy Laskay Árpád két, egymással össze nem függő összeférhetlenségi esetet tett bejelentése tárgyává, amennyiben egyrészt Összeférhetlenségi bejelentést tett azon czimen, hogy gróf Bánfiy Miklós országgyűlési képviselő elfogadta a m. kir. Operaház és Nemzeti Színház kormánybiztosi állását, másrészt összeférhetlcnséget látott fenforogni a nevezett képviselő azon magatartásában, hogy a nővére, Barcsay Tamásné, született Bánffy Katinka grófnő, tulajdonát képező gyalui erdőbirtoknak a m. kir. kormány által történt megvétele tárgyában a koimánynál közbenjárt. Miután a kormánybiztosi állás elfogadására alapított összeférhetlenségi esetben a házszabályok 140. §-a a) pontja alapján a bizottság Ítélkezik, mig a bejelentett másik esetben csak az előkészítő eljárást folytatja le, a bizottság a két ügyet elkülönítve tárgyalta és az Ítélkezése alá tartozó ügyben az ide '/. alatt csatolt határozatot hozta, mig a gyalui földvétel tárgyában történt közbenjárás ügyében a bizottság a további eljárást megszüntette, mert a bejelentő maga sem állítja, hogy gróf Bánffy Miklós orsz. képviselő a gyalui birtok megvétele körül a kormánynál pénzért vagy anyagi előnyért, illetve ellenszolgáltatásért járt közbe, s így az összeférhetlenségi törvény 11. §-ában körülirt eset tényálladékának legfontosabb alkotó része hiányozván, a bejelentő által felajánlott bizonyítás legfeljebb a törvény 13. §-ának f) pontjában tiltott közbenjárást igazolná, amely azonban a házszabályok 140. §-a szerint nem tartozik azon ügyek közé, amelyekben akár az állandó összeférhetlenségi bizottság, akár az ítélő bizottság bíráskodhatnék, amiért is a további bizonyítási eljárás lefolytatása eredménynyel nem járna. Kérem ugy az ide csatolt határozatot, mint ezen jelentést a t. ház elé terjeszteni. Kitűnő tisztelettel. Budapest, 1917. évi márcz.
