Képviselőházi napló, 1910. XXXV. kötet • 1917. márczius 3–április 12.
Ülésnapok - 1910-711
711. országos ülés 1917 márczius 12-én, hétfőn. 59 válasz után ennek a bizottságnak a jogi természetét még kevésbbé világosan látom, mint azelőtt. A bizottságról ugyan azt mondta a t. ministerelnök ur, hogy "annak semmi intézkedési hatásköre nincs, hanem mégis van, ugy látszik, bizom^os jogköre, mégsem lehet olyan, hogy ugy mondjam, tisztán informatív bizottság, mint aminőt magam mellé vehetek én, vagy akárki, ha olyan ügyekről, amelyek engem érdekelnek, hozzáértő emberek tanácsával akarok élni, hanem mégis olyan bizottság, — ennyit kiveszek a t. ministerelnök ur beszédéből — amely informácziókat kérhet, amivel természetesen együtt jár az, hogy az a közeg, amelytől kiforrnáeziókat kér, köteles ezeket az informáeziókat neki megadni. Ennek folytán ez mégis bizonyos közjogi jogositványnyal biró közös szerv, amit, szerintem, másképen, mint törvényhozási utón — ha a törvényhozás annak szükségét látná — létrehozni nem lehet. (Igaz ! Ugy van ! a baloldalon.) Azt sem Írhatom tehát alá, hogy a bizottság elnökének kinevezése, mint tisztán katonai ügy, ellenjegyzésre nem szorul.: Most nem akarom fejtegetni, vájjon helyes-e, 48-iki alaptörvényeinknek megfelelő-e, de tényleges prakszis. hogy tisztán katonai kinevezések ellenjegyzés nélkül történnek. De ha igy is történnek, mégis felelős azokért akár a hadügyminister, akár a honvédelmi minister. De minthogy e bizottság mégis bizonyos jogosítványokkal bir, ha nem mással, legalább azzal, hogy informáeziót beszerezhet, mefyeket mások neki adni kötelesek, s ez alapon javaslatokat tehet, melyek tárgyalás alá veendők : nem tekinthetem a bizottság elnökének megbízását tisztán katonai természetűnek, a dolog természeténél fogva sem az. Ennek folytán abszolúte nem tartom alkotmányunkkal megegyeztethetőnek, hogy e bizottság elnöke ellenjegyzés nélkül neveztetett Id. (Helyeslés balról.) Mélyebben a dologba most, már csak az idő előrehaladottsága miatt sem akarok belemenni s ezért tartózkodom attól, hogy hozzányúljak azokhoz a többi kérdésekhez, melyeket a t. ministerelnök ur felvetett, de már a most jelzett okoknál fogva sem vagyok azon helyzetben, hogy a választ tudomásul vehessem. (Élénk helyeslés a balés a szélsőbaloldalon.) Gr. Tisza István ministerelnök : Csak egyetlen megjegyzésre szorítkozom. A t. képviselő .ur nem egészen helyesen állítja be magának a kérdést, mikor azt mondja, hogy e bizottságnak mégis van bizonyos jogköre, mert felvilágosításokat kérhet, tehát az, akitől kéri, neki azt eo ipso megadni tartozik. De f acto hogyan áll a dolog? E bizottságot összealakitják oly kormányhatóságok vagy olyan felelős kormányférfiak, kik egymásnak minden felvilágosítást meg akarnak adni; összeáüitják azért, mert ez a legegyszerűbb módja annak, hogy egymásnak a felvilágosítást megadják. E felvilágosításokat a bizottság mindenik ministertől ennek a kiküldöttje által fogja kérni : ha a minister elnökhöz akar fordulni, a ministerelnök kiküldöttje által fordul hozzá ; ha az élelmezési hivataltól, akkor ennek a kiküldöttje által. Itt tehát nincs szó olyan nem tudom micsoda magasabb fórumról, mely felvilágosítást követelhet, hanem szó van egy szervről, mely mindnyájunk szolgálatára áll, hogy mindnyájunk intenczióinak megfelelőleg könnyítse az informáczió megszerzését. Nem is vethető fel tehát az a kérdés : tartozik-e valaki informáeziót adni vagy sem, mert hiszen mi akarjuk, hogy egymásnak minél teljesebb informáeziót adjunk. Ha azután — ami ki van zárva, de csak in thesi veszem fel — oly kérdéseket intézne e bizottság bárkihez, melyek nem ezt a czélt szolgálják, nem ebben a keretben mozognak : nagyon természetes, hogy minden minister, akinek köze van e bizottsághoz, nyugodtan megtagadhatná a felvilágosítás megadását^ itt semmiféle kényszerről, semmiféle jogról nincs szó. A leghatározottabban állítom tehát, hogy ez informatív szerv, melyet életbeléptettünk közös akarattal mindnyájan, azért, hogy mindnyájunk informácziójára szolgáljon. Kérem még egyszer, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Élénk helyeslés jobbról.) Gr. Apponyi Albert: Csak egy szóval akarok reflektálni a ministerelnök ur második felszólalására. Ha valamely bizottság elnökét egyenesen ö felsége nevezi ki, ez mégis oly súlyt ad annak a bízottságnak, ez az állás ezzel mindenesetre oly nimbuszt nyer, hogy ezt nem lehet oly közömbös, vagy közjogi szemjjontból alárendelt jelentőségű, tisztán gyakorlati jelentőségű dolognak feltüntetni. Ismétlem, minden félreértés elkerülése végett, nem vagyok ellene annak, hogy egy szerv létesíttessék, melyben nemcsak Ausztria és Magyarország, hanem a többi szövetségesek is a maguk élelmezési politikájáról tárgyalhassanak és megbeszéljék azon alapelveket, melyeket azután mindegyik ország hivatva van önállóan végrehajtani, de azt találom, hogy e magában véve helyes gondolat végrehajtását a t. magyar kormánynak nem sikerült a helyes módon eszközölni. (Élénk helyeslés balfelől.) Elnök: Kérdem, méltóztatik-e a ministerelnök ur válaszát gróf Apponyi Albert képviselő ur interpellácziójára tudomásul venni: igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem, akik tudomásul veszik, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A ház a választ tudomásul veszi. Mielőtt a továbbiakra áttérnénk, az ülést öt jjerezre felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Szász Károly foglalja el.) Az ülést újból megnyitom. Következik az összeférhetlenségi itélőbizottság 12 rendes és 3 póttagjának kisorsolása Mayer 8*
