Képviselőházi napló, 1910. XXXV. kötet • 1917. márczius 3–április 12.
Ülésnapok - 1910-724
450 7M. országos ülés Í9Í7 márczius 3l-én, szombaton. állásfoglalásunk és eljárásunk, akár a czári uralom, akár egy félrevezetett demokráczia vezesse azt. (Általános élénk helyeslés.) Ezért csak melegen óhajtjuk, hogy azok a tényezők, amelyek Oroszországban felül fognak kerekedni, ha majd a benső forrongás bizonyos jegeczedéshez vezet, azokból legyenek és olyan irányt kövessenek, amely a népek valódi érdekét felismerve, az orosz birodalmat egyszersmindenkorra megtisztítja azoktól a hóditó tendencziáktól, amelyek folytán az európai békének állandó fenyegetője volt, (Általános élénk tetszés és helyeslés.) Ha ez igy fordul, ugy ez nagy áldás lesz az emberiségre és akkor meg lesz adva a lehetősége annak, hogy mi azzal a nagy szomszédos néppel is békességben éljünk és benső haladásának min- ' den tünetét, minden lépését örömmel és rokonszenvvel üdvözölhessük. (Általános helyeslés és taps.) Az azonban teljesen ki van zárva, — és ebben rejlik szerintem az indítványnak és az ahhoz való egyértelmű hozzájárulásnak jelentősége — az teljesen ki van zárva, amint ezt a német birodalmi kanczellár kimondta Németországra nézve, mi elmondhatjuk Magyarországra nézve is és én nem kétlem, hogy ez lesz a monarchia másik államának is állásfoglalása, hogy magyar fegyverek valaha más népnek, az orosz vagy bármely más nép szabadságának elfojtására használtassanak fel. (Általános élénk helyeslés és taps.) Elnök: Ugron Gábor képviselő ur kivan szólni. Ugron Gábor: T. ház! Méltóztatik megengedni, hogy pártom nevében én is őszinte örömömnek adjak kifejezést a felett a nyilatkozat felett, melyet a bejelentett inditványnyal kapcsolatosan — amely indítványt mi is magunkévá teszszük —• a kormány nevében a pénzügyminister ur megtett. A magyar nemzet példátlan áldozatokkal, mérhetetlen szenvedésekkel telt háborút folytat. Folytatja azt példás fegyelemmel és kitartással, egészen utolsó csepp véréig, mindaddig, amig ellenfeleink czélja a magyar nemzet integritásának megbontása 3 a magyar állam felosztása. Addig, amig egy becsületes, megélhetésünket, állami integritásunkat, önálló nemzeti létünket biztosító békét nem köthetünk, mindaddig készek vagyunk tovább harczolni. Harczolunk e nemzetért, harczolunk királyáért, mig erre ellenségeink háborús czélja rákényszerít. Azonban a magyar nemzet óhajtja a becsületes békét és hajlandó azt megkötni, mihelyt ellenfeleinknek nemzetünk megsemmisítésére törő czélja változást szenved. Ha ellenségeink tovább folytatják a harczot, állunk elébe és fegyverrel igyekszünk kiküzdeni a győzelmet. Ha azonban ellenségeink lemondanak eddig hirdetett háborús czéljaikról, Magyarország fog elsőnek helyet foglalni a békekötés asztalánál. Azon forradalmi jelenségek, melyek az orosz autokrata, abszolutisztikus, reakcziós uralmat úgyszólván egyik napról a másikra megdöntötték, a dinasztiát, az uralkodót, a vallásfőt hatalmától megfosztották és megnyitották a népszabadság jogainak hatalmas zsilipjeit, minden szabadságszerető népben, tehát a magyar nemzetben is csak őszinte örömet kelthetnek. (Általános helyeslés.) Megvan a reményünk arra, hogy ez egyszersmind megszűnését jelenti annak a régi, imperialisztikus, ekszpanziós, nemzetünk életerét elvágni akaró orosz politikának, melynek eredményeképen a mai világháború lett. Távol áll tőlünk, hegy legkisebb mértékben is beleavatkozzunk egy más, pláne velünk ellenséges lábon álló állam belviszonyaiba. De azt mégis kijelenthetjük, hogy az a tény, hogy egy bár velünk ellenséges államban, most, a háború harmadik esztendejében a szabadságjogok fejlesztése körül ilyen hatalmas lépések történtek, örömet gerjeszt. Megvan a reménységünk arra, hogy az uj orosz kormányzatban a jobb belátás fog felülkerekedni, hogy meg fogják szüntetni a régi ekszpanziós és imperialisztikus politikát és egy uj alapokra fektetett politika, mely belső kultúrát, belső megerősítést óhajt, fog megindulni, mely egyúttal e hosszú, véres világháború után közelebb hoz bennünket a várva várt békéhez. E reménységünk teljesülése, ugy látszik, akadályokba ütközik, az angol konkolyhintés következtében, amely egy Angliával szövetségben lévő dinasztiának háta mögött a maga megszokott őszinteségével és megszokott eszközeivel bábája volt ez orosz forradalomnak. Bizonyára nem rajta fog múlni, ha e forradalom eredménye nem a régi politikához ragaszkodó álparlamentárizmus lesz, hanem egy önmagának élő, befelé fejlődni akaró, önérzetes, szabad és erős független orosz birodalom. E konkolyhintés azzal a harczi riadóval él, hogy majd velünk verik le az orosz szabadság harczosait, hogy ránktámaszkodva, seprik el a forradalom sikerét. Ezért szükséges ez az indítvány, amely benyujtatott. Szükséges a magyar nemzetnek ez az állásfoglalása, ez az izenet ellenfeleinkhez, hogy legyenek tisztában a magyar nemzettel. A mi álláspontunk, ismétlem, az, hogy harczolunk bármilyen, akár autokrata, akár köztársasági Oroszország ellen, ha az létérdekeink ellen tör. De viszont szívesen békét kötünk mi, a szabad Magyarország a szabad Oroszországgal, hogy egymást tisztelve és megbecsülve, élhessünk egymás mellett, oly békekötés után, amely nemzeti létünket, fejlődésünket és nemzeti integritásunkat biztosítani tudja. (Általános helyeslés.) Elnök: Gróf Batthyány Tivadar képviselő ur jelentkezett szólásra. Gr. Batthyány Tivadar: T. ház ! Méltóztassék megengedni, hogy én is szóljak néhány szót pártom részéről ez indítványhoz, melyhez én és elvbarátaim lelkesedéssel hozzájárultunk és melyet készséggel alá is irtunk. A függetlenségi és 48-as párt, mint a radikális közjogi, radikális pontikai, radikális közszabadsági és szocziális törekvéseknek elvhű szószólója, mely az alkotmányosság terén az igazi népakaratnak legszélső megnyilatkozásán alapuló rendet akarja kivívni mindenkinek, ez a párt,