Képviselőházi napló, 1910. XXXV. kötet • 1917. márczius 3–április 12.

Ülésnapok - 1910-724

450 7M. országos ülés Í9Í7 márczius 3l-én, szombaton. állásfoglalásunk és eljárásunk, akár a czári ura­lom, akár egy félrevezetett demokráczia vezesse azt. (Általános élénk helyeslés.) Ezért csak melegen óhajtjuk, hogy azok a tényezők, amelyek Oroszországban felül fognak kerekedni, ha majd a benső forrongás bizonyos jegeczedéshez vezet, azokból legyenek és olyan irányt kövessenek, amely a népek valódi érdekét felismerve, az orosz birodalmat egyszersminden­korra megtisztítja azoktól a hóditó tendencziáktól, amelyek folytán az európai békének állandó fenye­getője volt, (Általános élénk tetszés és helyeslés.) Ha ez igy fordul, ugy ez nagy áldás lesz az emberiségre és akkor meg lesz adva a lehetősége annak, hogy mi azzal a nagy szomszédos néppel is békességben éljünk és benső haladásának min- ' den tünetét, minden lépését örömmel és rokon­szenvvel üdvözölhessük. (Általános helyeslés és taps.) Az azonban teljesen ki van zárva, — és ebben rejlik szerintem az indítványnak és az ahhoz való egyértelmű hozzájárulásnak jelentősége — az tel­jesen ki van zárva, amint ezt a német birodalmi kanczellár kimondta Németországra nézve, mi el­mondhatjuk Magyarországra nézve is és én nem kétlem, hogy ez lesz a monarchia másik államá­nak is állásfoglalása, hogy magyar fegyverek valaha más népnek, az orosz vagy bármely más nép szabadságának elfojtására használtassanak fel. (Általános élénk helyeslés és taps.) Elnök: Ugron Gábor képviselő ur kivan szólni. Ugron Gábor: T. ház! Méltóztatik meg­engedni, hogy pártom nevében én is őszinte örö­mömnek adjak kifejezést a felett a nyilatkozat felett, melyet a bejelentett inditványnyal kap­csolatosan — amely indítványt mi is magunkévá teszszük —• a kormány nevében a pénzügyminister ur megtett. A magyar nemzet példátlan áldozatok­kal, mérhetetlen szenvedésekkel telt háborút folytat. Folytatja azt példás fegyelemmel és kitar­tással, egészen utolsó csepp véréig, mindaddig, amig ellenfeleink czélja a magyar nemzet integri­tásának megbontása 3 a magyar állam felosztása. Addig, amig egy becsületes, megélhetésünket, állami integritásunkat, önálló nemzeti létünket biztosító békét nem köthetünk, mindaddig készek vagyunk tovább harczolni. Harczolunk e nem­zetért, harczolunk királyáért, mig erre ellenségeink háborús czélja rákényszerít. Azonban a magyar nemzet óhajtja a becsületes békét és hajlandó azt megkötni, mihelyt ellenfeleinknek nemzetünk meg­semmisítésére törő czélja változást szenved. Ha ellenségeink tovább folytatják a harczot, állunk elébe és fegyverrel igyekszünk kiküzdeni a győ­zelmet. Ha azonban ellenségeink lemondanak eddig hirdetett háborús czéljaikról, Magyarország fog elsőnek helyet foglalni a békekötés asztalánál. Azon forradalmi jelenségek, melyek az orosz autokrata, abszolutisztikus, reakcziós uralmat úgyszólván egyik napról a másikra megdöntötték, a dinasztiát, az uralkodót, a vallásfőt hatalmától megfosztották és megnyitották a népszabadság jogainak hatalmas zsilipjeit, minden szabadság­szerető népben, tehát a magyar nemzetben is csak őszinte örömet kelthetnek. (Általános helyeslés.) Megvan a reményünk arra, hogy ez egy­szersmind megszűnését jelenti annak a régi, im­perialisztikus, ekszpanziós, nemzetünk életerét elvágni akaró orosz politikának, melynek ered­ményeképen a mai világháború lett. Távol áll tőlünk, hegy legkisebb mértékben is beleavatkoz­zunk egy más, pláne velünk ellenséges lábon álló állam belviszonyaiba. De azt mégis kijelenthet­jük, hogy az a tény, hogy egy bár velünk ellen­séges államban, most, a háború harmadik eszten­dejében a szabadságjogok fejlesztése körül ilyen hatalmas lépések történtek, örömet gerjeszt. Megvan a reménységünk arra, hogy az uj orosz kormányzatban a jobb belátás fog felülkere­kedni, hogy meg fogják szüntetni a régi eksz­panziós és imperialisztikus politikát és egy uj alapokra fektetett politika, mely belső kultúrát, belső megerősítést óhajt, fog megindulni, mely egyúttal e hosszú, véres világháború után köze­lebb hoz bennünket a várva várt békéhez. E reménységünk teljesülése, ugy látszik, aka­dályokba ütközik, az angol konkolyhintés követ­keztében, amely egy Angliával szövetségben lévő dinasztiának háta mögött a maga megszokott őszinteségével és megszokott eszközeivel bábája volt ez orosz forradalomnak. Bizonyára nem rajta fog múlni, ha e forradalom eredménye nem a régi politikához ragaszkodó álparlamentárizmus lesz, hanem egy önmagának élő, befelé fejlődni akaró, önérzetes, szabad és erős független orosz birodalom. E konkolyhintés azzal a harczi riadóval él, hogy majd velünk verik le az orosz szabadság harczosait, hogy ránktámaszkodva, seprik el a forradalom sikerét. Ezért szükséges ez az indítvány, amely benyujtatott. Szükséges a magyar nemzet­nek ez az állásfoglalása, ez az izenet ellenfeleink­hez, hogy legyenek tisztában a magyar nemzettel. A mi álláspontunk, ismétlem, az, hogy harczolunk bármilyen, akár autokrata, akár köztársasági Oroszország ellen, ha az létérdekeink ellen tör. De viszont szívesen békét kötünk mi, a szabad Magyarország a szabad Oroszországgal, hogy egymást tisztelve és megbecsülve, élhessünk egy­más mellett, oly békekötés után, amely nemzeti létünket, fejlődésünket és nemzeti integritásunkat biztosítani tudja. (Általános helyeslés.) Elnök: Gróf Batthyány Tivadar képviselő ur jelentkezett szólásra. Gr. Batthyány Tivadar: T. ház ! Méltóztassék megengedni, hogy én is szóljak néhány szót pártom részéről ez indítványhoz, melyhez én és elvbarátaim lelkesedéssel hozzájárultunk és melyet készséggel alá is irtunk. A függetlenségi és 48-as párt, mint a radikális közjogi, radikális pontikai, radikális köz­szabadsági és szocziális törekvéseknek elvhű szó­szólója, mely az alkotmányosság terén az igazi népakaratnak legszélső megnyilatkozásán alapuló rendet akarja kivívni mindenkinek, ez a párt,

Next

/
Oldalképek
Tartalom