Képviselőházi napló, 1910. XXXV. kötet • 1917. márczius 3–április 12.

Ülésnapok - 1910-723

422 723. országos ülés 1917 \árczius 30-án, pénteken. minister urat, hogy ezen félreértés eloszlatására ezt az utasítást adja meg. Az igen tisztelt honvédelmi minister úrhoz pedig szintén bátorkodom ebben a kérdésben egy kérést előterjeszteni. Itt az az állítás van, — megneveztem azokat, akik állítják — hogy egy nyomdásznak azt mondták volna, hogy ha a függetlenségi lapot Nagycnyeden márczius közepénél vagy márczius végénél tovább kiadná, akkor a munkapárti lapot is elvinnék a nyomdától és akkor, minthogy a munkapárti lap kiadása ezimén mentetett fel a nyomdász és segédje, a felmentések megszűnnének, ami annak a nyomdásznak eksziszteneziájába kerülne. Azt hiszem, hogy ennek a kérdésnek így nem szabad maradnia. Egészen bizonyos, hogy a lapok fentartása közérdek a háború alatt. Ha egy helyen az a helyzet, hogy két lapot ugyanaz a nyomdász ad ki, akkor mindenesetre duplán közérdek ós duplán jogosult, hogy azok az emberek fel legyenek mentve és továbbra is felmentessenek. 50%-kal csökken már a felmentés szüksége és jogosultsága abban a jállanatbau, amelyben az egyik lapot onnan elveszik. Tehát az egésznek érdeke, vagyis a felmentés jogosultsága teljességében akkor áll fenn, ha az eddigi állapot marad fenn és ha a két lapot tovább is az a nyomdász adja ki. Minthogy erről a legkényesebb kérdésről, a felmentések kérdéséről van szó és minthogy a minister ur épen ma elhangzott beszéde alkalmával meggyőződhetett arról, hogy a magyar királyi honvédséggel és annak itteni képviselőjével szemben nemcsak hogy elfogultság a ház ezen oldalán nincs, hanem ellenkezőleg, a legnagyobb lelkesedéssel párosult szeretettel karolunk fel mindent, ami a honvédséggel áll kapcsolatban ; minthogy meggyőződhetett a minister ur arról, hogy annak ellenére, hogy oly kormánynak tagja, amelylyel szemben ezer és egy okunk van a legvégsőig való elkeseredésre, ez nem feszélyezett bennünket abban, hogy épen a felmentésekre vonatkozó kijelentéseit megtapsoljuk, mert azok a két nagy közérdeket, a frontszolgálat és az általa igen helyesen szintén katonai érdekűnek mondott frontmögötti szolgálat érdekét igyekeztek összeegyeztetni ; minthogy a minister ur ezt annyira a mi meggyőződésünkkel egyezően fejtette ki : azt hiszem, hogy teljes joggal és anélkül hogy innen, vagy amonnan megczáfoltatnám, azt a kérést intézhetem a t. minister úrhoz, hogy ma kifejtett elveinek megvalósítása és érvényesítése érdekében legyen szives ezt a kicsinyesnek látszó dolgot — hiszen két vagy három felmentésre vonatkozó állítólagos fenyegetésről van szó — megvizsgáltatni, még pedig saját közegei által, mert miként előbb emiitettem, vádolva van a főispáni titkár ur, hogy ő járt volna el a nyomdásznál, hogy ő fenyegetett volna és igy kell hogy egészen tárgyilagos és pártatlan. megállapítást nyerjen ez a kérdés a katonai szempontra nézve, — ismétlem — méltóztassék megvizsgáltatni és aztán a megfelelő intézkedéseket megtenni. az alteruativa elé volt állit\a, hogy 'vagy tovább nyomtatja az Alsó-Fehérmegyét s akkor elveszik tőle a Közérdeket s elveszik tőle a katonai felmentéseket, vagy deferü és nem nyomtatja tovább az Alsó-Fehérmegyét. Ö az utóbbi megoldást választotta és közölte e lap pártvezetőségével, hogy tovább nem fogja kiadni a lapot. A főispáni titkár csak azt a konczessziót tette, hogy míg előbb márczius 14-ikétőI fogva akarta megtiltani a lap kiadását, később belenyugodott, hogy az még április 1-éig megjelenjen. Egész lojálisán megmondtam a t. háznak, honnan kaptam az adatokat. Nem akarom a dolgot czifrázni. Oly komoly váddal állunk szemben, melyet béke idején sem hagyhatnánk szó nélkül, még kevésbbé háború idején, különösen mikor ilyen kérdés katonai felmentésekkel hozatik kapcsolatba. E kérdést teljes mértékben tisztázni kell. Két részre osztom és interpellácziómat is igy osztottam be. Egyik kérdésemet intézem a bel ügymini ster úrhoz. Kérem, adjon ki sürgős rendeletet, hogy addig, amig e kérdés nem tisztáztatik, közöltessék Keresztes Nagy Imre nyomdászszal, hogy semmi bántódása nem lesz semmiben, ha tovább is kiadta az Alsófehérmegye czirnü lapot. Kérem, rendeljen el azonnal pártatlan vizsgálatot. Hallgattassa ki mindkét részről azokat, kik ez ügyet ismerik, főkép dr. Asztalos Kálmán ügyvédet, az ellenzék ottani vezérférfiát.Módjában van azonkívül meghallgatni a hivatalos személyeket, elsősorban a főispánt aziránt, vájjon igazak-e ez állitások, vagy mi igaz ezen állításokban és ha igazak, a főispáni titkár ur mily jogon járt el : a főispán ur megbizásából-e, vagy saját hatáskörében. Kérem a minister urat természetesen, hogy a nyomdászt is hallgattassa ki pártatlan részről és azután méltóztassék pártatlanul intézkedni. Egyet azonban nagyon kérek a minister úrtól, minthogy április 1-je van a velem közölt adatok szerint terminusul odaállítva arra nézve, hogy ezen la}} további kiadása ott nem tudom miféle konzekvencziával fog járni, — tegyük fel, mert mindig a legjobbat teszem fel; hogy az egész egy tévedés, egy félreértés volt, hogy a nyomdász nem tudom milyen csoda utján igy értette félre, erre az esetre tekintettel — kérem a minister urat, méltóztassék sürgősen táviratilag rendelkezni, hogy annak a nyomdásznak tudomására hozassék az, hogy akár adja ki tovább ezt a lapot, akár nem, ebből ránézve semmiféle konzekvenczia nem származik, és méltóztassék tudomására adni annak a nyomdásznak azt is, hogy akár fogja a függetlenségi lapot tovább kiadni, akár nem, a t. munkapárt retorziókkal vele szemben fellépni nem fog. Gueth Gyula: A munkapárt nem szokott ilyenekkel fellépni, csak a hatóság léphet fel! Gr. Batthyány Tivadar: Annál könnyebb lesz a minister urnak, hogy kérésemet teljesítse, mert azt hiszem, lojálisabban ilyen kérdést előadni, mint én teszem, igazán nem lehet, midőn szupponálom a félreértést és csak arra kérem a