Képviselőházi napló, 1910. XXXV. kötet • 1917. márczius 3–április 12.
Ülésnapok - 1910-723
723, országos ülés 1917 utján állapitandók meg, ebből baj nem fog származni, erre nézve az utasítás egész világosan rendelkezik. Ami pedig azt illeti, hogy aki a hadi nyereségadóra vonatkozólag vallomást nem ad, arra nézve a pénzügyi közegek az 1913. évi jövedelem gyanánt 10.000 koronát fognak megállapítani, ezt helyesen fogják tenni. Először is a törvény direkte elrendeli, hogy ez esetben vallomást kell adni, másodszor pedig a pénzügyi közegnek nem lehet kötelessége, s mikor ennyi munkája van, nem is lehet elvárni tőle, hogy az adózó érdekében lévő adatokat ő állapítsa meg, mert ez az adózónak a feladata. Az adózó az egész kivetési eljárás során pótolhatja a hiányt és ha a bizottság előtt bebizonyítja, hogy nem 10.000 korona volt a jövedelem 1913-ban, hanem több, akkor a ki vet őbizottság ezt fogja alapul venni, de a pénzügyi közeget nem lehet terhelni azzal, hogy ő keresse azt, hogy 1913-ban mennyi volt a jövedelme annak, aki vallomást nem adott. Ezt feleslegesnek és az ügy érdekében nem állónak tartanám. Kérem a t. házat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök : Kíván az interpelláló képviselő ur az ujabb felszólalás jogával élni? Gr. Esterházy Móricz : Nem! Elnök : Ha nem, akkor felteszem a kérdést, méltóztatik-e tudomásul venni a pénzügyminister urnak gróf Esterházy Móricz képviselő ur interpelláeziójára adott válaszát, igen vagy nem? (Igen !) A ház a választ tudomásul veszi. Miután most az összeférhetlenségi itélő-bizottság kisorsolására kell rátérni és még három interpelláczió van hátra, méltóztassék nekem megengedni, hogy előzetesen rátérjek ez interpellácziók ügyére. (Halljuk! Halljuk!) Én a tegnapi ülés végén azt a kijelentést tettem, hogy a mai zsűri kisorsolás után a ház ülése be fog záratni. Ezt abban a feltevésben és hiszemben mondottam, hogy hét óráig az összes interpellácziók elő fognak terjesztetni. Miután ez nem történt meg, mert három interpelláczió még előterjesztésre vár, nehogy az interpellácziók előterjesztésére jogosult képviselő urak részéről bármi formában is az a panasz tétessék, hogy az interpelláczió jogától ez alkalommal elüttettek, vagyok bátor azt javasolni, hogy, a mennyiben a ház bölcsesége ezt elfogadná, s amennyiben az interpellálni kívánó képviselő urak itt lennének és nem sorsoltatnának ki, a zsűri kisorsolása után méltóztassék a háznak együtt maradni és a képviselő urak akkor interpellácziójukat terjeszszék elő. (Zaj bálfelöl.) E tekintetben vagyok bátor preczedensre is hivatkozni. t908 január 15-én Justh Gyula akkori képviselőházi elnök ur elnöklete alatt történt, hogy egy zsűri kisorsolása után a ház együtt maradt és az interpelláczió előterjesztetett. Én csak azért vagyok bátor az iménti javaslatot tenni, hogy még a látszata is elkerültessék annak, hogy az interpelláló képviselő urak ezen joguk gyakorlatában korlátoztattak. Kíván valaki szólni e javaslatomhoz ? árczius 30-án, pénteken. 419 Gróf Batthyány Tivadar: Egy elvi kérdésre nézve kérnék a t. elnök úrtól felvilágosítást, addig magára az indítványra nézve nem akarok észrevételt tenni. Én interpellácziót jelentettem be s ha jól tudom, a sorrendben én következem. Interpelláczióm sürgős, mert arról van szó, hogy pártpolitikai okokból egy ellenzéki lapot április elsejétől kezdve meg akarnak akadályozni abban, hogy megjelenhessék. Most azonban abban a megtiszteltetésben részesültem, hogy a nyolezvan közt vagyok, s ha a SOTS ugy hozza magával, hogy engem kisorsolnak az összeférhetlenségi zsűribe, akkor elüttetem az interpelláczió jogától. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Méltóztassék engem megnyugtatni aziránt, hogy egyenlőjoguak vagyunk-e ebben a házban, igen, vagy nem, és ha egyenlőjoguak vagyunk, akkor tessék nekem alkalmat adni, hogy interpellácziómat elmondhassam, (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : Épen az interpelláló képviselő urak jogára való tekintettel voltam bátor javaslatomat megtenni. Amennyiben az interpellálni szándékozó képviselő ur kisorsoltatnék, ezzel a vis major esete áll be, (Zaj a szélsőbaloldalon.) s az esetre természetesen interpelláczió]át nem terjesztheti elő. De megnyugtathatom a t. képviselő urat, hogy amennyiben interpelláczió]a sürgős, a házszabályok keretében mindenesetre módot lehet találnia arra, hogy interpelláczióját előterjeszthesse. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Holnap !) Kivan még valaki szólni? (Felkiáltások : Nem !) Akkor felteszem a kérdést : Méltóztatik-e elfogadni javaslatomat, hogy a ház a zsűri kisorsolása után együtt maradjon s azok a képviselő urak, akik az interpelláczió előterjesztésétől el nem állanak, interpellácziójukat előterjeszthessék. (Felkiáltások : Elfogadjuk !) Akkor kijelentem, hogy a ház az elnökjavaslatát elfogadja. Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szilnél után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Következik az összeférhetlenségi itélő bízottság 12 rendes és 3 póttagjának kisorsolása SzinyeiMerse Félix képviselő ur összeférhetlenségi ügyében. A névjegyzékben foglalt 80 képviselő közül ki nem sorsolható gróf Bánffy Miklós, aki képviselői megbízatásáról időközben lemondott. Ennélfogva a kisorsolás gróf Bánffy Miklós nevének kihagyásával 79 képviselő ur közül fog megtörténni. A kisorsolás előtt leszek bátor a gyakorlatnak megfelelően felolvastatni a házszabályoknak az összeférhetlenségi itélő-bizottság összeállítására vonatkozó 165., 166., 167. és 168. §-ait, valamint a Ifizárási okokat felsoroló 145. §-t. Kérem Vermes Zoltán jegyző urat,- szíveskedjék e szakaszokat felolvasni. Vermes Zoltán jegyző (olvassa a házszabályok 165., 166., 167., 168. és 145. %-ait). Elnök: A felolvasott 165. §. alajyján kérem a t. kéj)viselő urakat, hogy ha valaki azok közül, 53*
