Képviselőházi napló, 1910. XXXV. kötet • 1917. márczius 3–április 12.

Ülésnapok - 1910-723

rnárczius 30-án, pénteken. 409 723. országos ülés 1917 is .megérdemli a további teljes önállóságot és füg­getlenséget, másrészt pedig az intézmény sajátos tökéletességeinél fogva, amennyiben ez ma is a főbb alapelveket tekintve és a tudomány követel­ményei szerint minden igénynek eleget tesz : semmiféle szükség erre nincs és semmi haszon a magyar kataszterre nézve ebből az egységesítésből nem származik. Ellenben igenis, ismétlem, nincs olyan intéz­mény, amely valami tekintetben kiegészítésre nem szorul és itt igen jelentős háborús tapasztalatok állnak rendelkezésre, amelyek valóban szükségessé tennék, hogy az országos háromszögellési hivatal működési köre a felsőbb geodézia szabályai és felmerült kívánalmak szerint bizonyos önállósí­tásban, bizonyos fejlesztésben részesüljön, továbbá feltétlenül szükséges, amint azt már bátor voltam kifejteni, hogy a kataszteri felmérési felügyelő­ségeknél mindenütt ott, ahol betétek nyilván­tartásával foglalkoznak, külön osztályok szervez­tessenek a változásoknak a helyszínén való fel­vételére és ennek a bizonyos-ma teljesen hiányzó asszonancziának létrehozására a telekkönyvi be­tétek és a kataszteri felmérések közt. Végre pedig az is feltétlenül szükséges lenne, hogy mivel látjuk és tapasztaljuk, hogy évtizedek múlnak el anélkül, hogy a kataszteri felmérési munkálatok az ország területén előbbre haladnának és minthogy azt is tudjuk, hogy a háború következtében a kataszteri személyzet igen tekintélyes része elpusztult, rok­kanttá vált és hivatásának teljesítésére ne in képes, tehát mindezen okok szükségessé teszik, hogy a t. péuzügyminister ur mielőbb gondoskodni szí­veskedjék egy olyan tisztképző intézmény létesí­téséről, amely a szükséges műszaki sukkreszczeíi­cziának kiképzésével foglalkoznék. Nem nagy dologról van szó, csupán arról, hogy középiskolát végzett fiatalemberek két évi kurzuson át azokban a legszükségesebb mérnöki tudományokban kiképeztessenek, amelyek el­végzése után helyüket a többiek között meg­állhatnák. Nem hangsúlyozhatom eléggé, milyen fontosnak tartom a nemzet közgazdasági erejének fejlesztése terén, de a közgazdasági és hitelviszo­nyok fejlesztése érdekében is, hogy ugy a kataszteri felmérési munkálatoknak siettetése,valamint annak a ma még hiányzó nyilvántartási rendnek meg­állapítása czéljából a szükséges törvényhozási intézkedések megtörténjenek. E gondolatok hatása alatt van szerencsém a következő interpellácziót intézni a t. pénzügyminister úrhoz és az igazságügy­minister úrhoz (olvassa) : »1. Van-e arról tudomása a m. kir. pénzügy­minister urnak, hogy az illetékes osztrák szak­körök s különösen a cs. és kir. katonai földrajzi intézet elengedhetetlennek találván Ausztriára és Magyarországra nézve az országos kataszteri felmérési intézmény egységesítését, ebben az irány­ban az átszervezési munkálatok végrehajtása iránt mozgalmat indítottak. Szándékában van-e a tervbevett rendszerváltozással szemben a ma­gyarországi kataszteri felmérési intézmény önálló­KÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. xxxv. KÖTET. ságát és függetlenségét a jövőre nézve annyival is inkább megvédeni, mivel ez az intézmény az arra illetékes tudományos körök szakvéleménye szerint a hozzáfűzött követelményeknek minden tekintetben fmegfelel, s nagyobb szervezeti változta­tásokra s intézményes reorganizáczióra nem szorul. 2. Van-e szándéka a m. kir. pénzügyminister urnak az országos kataszteri felmérési munkála­tok törvényesítése, valamint ezek menetének to­vábbi, a közszükség által megkövetelt gyorsítása s nemkülönben ezen fontos intézménynek a tudo­mány s a haladó kor követelményeinek megfelelő továbbfejlesztése iránt a már eddig is régen nél­külözött törvényhozási rendelkezéseket javas­latba hozni? 3. Van-e szándékuk a m. kir. pénzügy- és. igazságügyniinister uraknak az ingatlan birtok­változásoknak a gyakorlati élet követelményei szerint .teljesítendő intézményes állandó műszaki nyilvántartási felvétele tárgyában s eme felvételek­nek ugy a felmérési szelvénylapokon, mint a hitel­telekkönyvi betéteken való olyan szerves és rend­szeres átvezetése iránt, mely a hiteltelekkönyvi rendtartás s hatósági eljárás követelményeinek egyaránt megfelel, törvényhozási rendelkezést még ezen törvényhozási cziklus tartama alatt kezde­ményezni ?« (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbal­oldalon.) Elnök : A pénzügyminister ur kivan szólni. Teleszky János pénzügyminister: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Méltóztassék megengedni, hogy t. barátom, az igazságügyniinister ur nevében is egészen röviden válaszoljak az elhangzott interpelláczióra. (Ralijuk! Halljuk!) Az inter­pelláczió első kérdését illetőleg semmi szükségét nem látom annak, hogy a magyarországi kataszter­felmérési intézmény az osztrák kataszter-fel mérési intézménynyel egyesittessék, a magam részéről az ily egyesítést sem szükségesnek, sem czélszerü­nem nem tartom és azt semmiesetre és semmikép magam részéről sem előmozdítani, sem képviselni nem tudnám. (Helyeslés.) Fontos itt egy kérdés, t. ház ; az mindenesetre ugy a magyar, mint az osztrák érdekben, valamint az egységes katonai érdekben nagyon kívánatos, hogy bizonyos kérdésekben, nevezetesen a három­szögellési hálózat megállapítására vonatkozó alap­pontozatoknak és magassági alappontozatoknak megállapítására vonatkozólag egységes elvi meg­állapodás létesüljen a magyar és az osztrák katasz­teri felmérés közt és ennélfogva szükséges, hogy a kiindulási pontok egységesek legyenek és a mun­kálatok ily módon egymással harmóniába hozassa­nak. Ez azonban feltétlenül megoldható a két egészen külön intézmény fenmaradása mellett és ez a szempont nem teszi szükségessé a két intéz­mény egyesítését. Ami, t. képviselőház, a többi kérdést illeti, erre nézve kétségtelen, hogy igen nagy fontossággal bír a kataszteri felmérés, igen nagy fontossággal bír annak mielőbbi befejezése és igen nagy fontos­sággal és jelentőséggel bírna az úgynevezett 52

Next

/
Oldalképek
Tartalom