Képviselőházi napló, 1910. XXXV. kötet • 1917. márczius 3–április 12.

Ülésnapok - 1910-723

396 723, országos ülés 1917 m arra az álláspontra helyezkedett, hogy kivételeket egyáltalán nem engedélyez és egyforma elbánásban kívánja az egész vonalon az összes gazdákat részesíteni, ennélfogva a rekvirálás alól ezeknek a takarmánykészleteit sem mentesíthettük. Hiszen ha az ellenkezőt cselekedtük volna, akkor az az igazságtalanság állott volna elő, hogy az egyik, aki szerződött az átvételi bizottsággal, mentesült volna a rekvirálás alól, a másik ellenben kénytelen lett volna készletét leadni. A kormány tehát az egyforma elbánás elvénél fogva arra az elvre helyezkedett, hogy ezen kérelmeket is elutasítja. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Darányi Ignácz t. képviselőtársam felhozta, hogy okvetlenül rendezni kell a korpa és takarmány kérdését, azonban nem volt szíves arra vonatkozólag útbaigazítással, tanácscsal szolgálni, hogy mit ért ő ezen rendezés alatt. Azt hiszem, t. képviselőtársam teljesen megfeledkezett a múlt év őszén tartott zárt ülésről, amikor a t. ministerelnök ur a t. házat megnyugtatta arra vonatkozólag, hogy a rossz termés daczára ki fogunk jönni, azonban ez nagy szenvedést jelent gazdáinkra, mert hogy az állattól kell hogy vonjuk el azt, ami az embernek szükséges. Természetes dolog, hogy sem a korpa-, sem a takarmánykérdést rossz termésünk folytán másképen nem tudtuk rendezni, mint hogy az állatoktól vontuk el azt a mennyiséget, amire okvetlenül szükségünk van, hogy abból az uj termésig megéljünk. Ugyancsak t. képviselőtársam mondta azt, hogy a liszt árában meg van a fedezet a jövő évi búzatermés makszimális árának felemelésére. Én nem kívánok a makszimálás kérdéséről most nyilatkozni, miután az idő előtt volna, csak konstatálni akarom, hogy ne éljünk illúziókban, mert ez a fedezet a liszt árában nincs meg. (Mozgás a baloldalon.) Méltóztatnak tudni, hogy az 1915. évi búzatermés 35—36 koronával volt makszimálva, az 1916. évi termés pedig 40'5—42 koronával. Annak ellenére, hogy az 1916. évi búza 5 — 6 koron ával magasabban makszimáltatott, a kenyérliszt ára 1916-ban mégis ugyanúgy 42 korona maradt, mint 1915-ben. Ezt csak ugy érhettük el, hogy a minimumra szorítottuk az őrlési dijat és a fehérebb lisztre hárítottuk nemcsak az őrlési dijat, de azon differencziát is, amely előállott abból, hogy az őrleménynek 13%-a korpa alakjában csak 20 koronával értékesíthető. Amikor őrlési dij czimén 4'20 korona lett megállapítva, amelyben a ki- és berakás költsége, a hitelezés, a tűzbiztosítás költsége is benfoglaltatik, nem tudom a liszt árában a búza makszimális árának felemeléséhez szükséges fedezetet megtalálni. De ezzel a kérdéssel, igenis, foglalkozni kell. A kormány foglalkozik is vele ós iparkodni fog olykép megoldani a kérdést, hogy a kenyérliszt árát ne kelljen emelni, annak daczára, ha körülmények indokolttá fogják tenni a búza makszimális árának felemelését, akkor ez elől a korxárczius 30-án, pénteken. mány, igenis, nem fog elzárkózni. (Ménlc helyeslés a jobboldalon.) Darányi Ignácz képviselő ur egyúttal azt is kifogásolta, hogy az élelmezési hivatalnak nincs hatásköre. Nem értem, hogy a t. képviselő ur ezt a kifogást honnan vette. Hiszen mindazt a hatáskört, amivel élelmezési kérdésekben a kormány bir, rendeletileg átruháztuk az élelmezési hivatal t. főnökére és én ugy tudom, hogy ezt a hatáskört pl. igen t. képviselőtársam, Hammersberg László közigazgatási szempontból sokalja is és ezt ma interpelláczióban szóvá is kívánja tenni. Hammersberg László: Törvényellenes! B. Ghillány Imre földmivelésügyi minister: Arra kérném a t. képviselő urat — nagyon sajnálom, hogy most nincs itt — hogy méltóztatnék megkérdezni az élelmezési tanácsban nap-nap mellett működő urakat, vájjon osztják-e azok az ő nézetét; méltóztatnék megkérdezni, mi mindenféle kérdésről tárgyalnak ott. Meg vagyok győződve, hogy azok az urak egészen más nézeten lesznek, mint igen tisztelt képviselőtársam. Részemről az egész élelmezési kérdés szempontjából nagy hibának tartottam mindig, hogy a t. ellenzék tartózkodott az élelmezési tanácsban való részvételtől. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Nagy hibának tartottam a t. ellenzék szempontjából is, mert ott minden élelmezési kérdést olyan vonatkozásban vitathattak volna meg, amint azt itt a házban megvitatni sem nem lehetséges, sem nem czélszerü, sem nem tanácsos. Akkor tisztán állt volna előttük az ország mindenkori helyzete és meg vagyok győződve, hogy a most lezajlott hosszú vita is egészen máskép alakult volna, ha a t. ellenzék vezető férfiai, vagy kiküldöttei abban a tanácsban részt vettek volna. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Én a magam részéről az ország és az ügy érdekében ismét azzal a kéréssel fordulok a kormány nevében is az igen t. túloldalhoz, méltóztassék ezt a kérdést még egyszer megfontolni és r elhatározásukat ez irányban megmásítani. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Hogy példakép egy aktuális kérdést ragadjak ki az élelmezési tanács munkálataiból, ez a központok ellenőrzése; a tanács épen most foglalkozik a központok ellenőrzésével. (Félkiáltások a baloldalon: Jókor!) Előbb nem lehetett. Azzal legyünk azonban tisztában, hogy amit Szterényi József t. képviselőtársam határozati javaslatában javasol, hogy t. i. egy parlamenti vizsgáló bizottság alakíttassák ezen czélra, azzal a központok ellenőrzésénél czélt nem érünk. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Oda czéhbeli, szakbeli emberek kellenek, akik az üzlet egész menetét ismerik, akik rögtön otthonosan tájékozódnak. Mert hiszen a számszerű és könyvbeli ellenőrzést elvégzik a számvevőszéki tisztviselők, abban semmi hiba nem lesz, de az egész üzletszerű ellenőrzés csak czéhbeli, szakma-