Képviselőházi napló, 1910. XXXV. kötet • 1917. márczius 3–április 12.

Ülésnapok - 1910-723

396 723, országos ülés 1917 m arra az álláspontra helyezkedett, hogy kivétele­ket egyáltalán nem engedélyez és egyforma el­bánásban kívánja az egész vonalon az összes gazdákat részesíteni, ennélfogva a rekvirálás alól ezeknek a takarmánykészleteit sem mente­síthettük. Hiszen ha az ellenkezőt cselekedtük volna, akkor az az igazságtalanság állott volna elő, hogy az egyik, aki szerződött az átvételi bizottsággal, mentesült volna a rekvirálás alól, a másik ellenben kénytelen lett volna készletét leadni. A kormány tehát az egyforma elbánás elvénél fogva arra az elvre helyezkedett, hogy ezen kérelmeket is elutasítja. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Darányi Ignácz t. képviselőtársam felhozta, hogy okvetlenül rendezni kell a korpa és takar­mány kérdését, azonban nem volt szíves arra vonatkozólag útbaigazítással, tanácscsal szolgálni, hogy mit ért ő ezen rendezés alatt. Azt hiszem, t. képviselőtársam teljesen megfeledkezett a múlt év őszén tartott zárt ülésről, amikor a t. minis­terelnök ur a t. házat megnyugtatta arra vonat­kozólag, hogy a rossz termés daczára ki fogunk jönni, azonban ez nagy szenvedést jelent gaz­dáinkra, mert hogy az állattól kell hogy vonjuk el azt, ami az embernek szükséges. Természetes dolog, hogy sem a korpa-, sem a takarmány­kérdést rossz termésünk folytán másképen nem tudtuk rendezni, mint hogy az állatoktól vontuk el azt a mennyiséget, amire okvetlenül szüksé­günk van, hogy abból az uj termésig megéljünk. Ugyancsak t. képviselőtársam mondta azt, hogy a liszt árában meg van a fedezet a jövő évi búzatermés makszimális árának felemelésére. Én nem kívánok a makszimálás kérdéséről most nyilatkozni, miután az idő előtt volna, csak konstatálni akarom, hogy ne éljünk illúziókban, mert ez a fedezet a liszt árában nincs meg. (Mozgás a baloldalon.) Méltóztatnak tudni, hogy az 1915. évi búzatermés 35—36 koronával volt makszimálva, az 1916. évi termés pedig 40'5—42 koronával. Annak ellenére, hogy az 1916. évi búza 5 — 6 koron á­val magasabban makszimáltatott, a kenyérliszt ára 1916-ban mégis ugyanúgy 42 korona maradt, mint 1915-ben. Ezt csak ugy érhettük el, hogy a minimumra szorítottuk az őrlési dijat és a fehérebb lisztre hárítottuk nemcsak az őrlési dijat, de azon differencziát is, amely előállott abból, hogy az őrleménynek 13%-a korpa alak­jában csak 20 koronával értékesíthető. Amikor őrlési dij czimén 4'20 korona lett megállapítva, amelyben a ki- és berakás költsége, a hitelezés, a tűzbiztosítás költsége is benfoglaltatik, nem tudom a liszt árában a búza makszimális árá­nak felemeléséhez szükséges fedezetet megtalálni. De ezzel a kérdéssel, igenis, foglalkozni kell. A kormány foglalkozik is vele ós iparkodni fog olykép megoldani a kérdést, hogy a kenyérliszt árát ne kelljen emelni, annak daczára, ha körül­mények indokolttá fogják tenni a búza makszi­mális árának felemelését, akkor ez elől a kor­xárczius 30-án, pénteken. mány, igenis, nem fog elzárkózni. (Ménlc helyes­lés a jobboldalon.) Darányi Ignácz képviselő ur egyúttal azt is kifogásolta, hogy az élelmezési hivatalnak nincs hatásköre. Nem értem, hogy a t. képvi­selő ur ezt a kifogást honnan vette. Hiszen mindazt a hatáskört, amivel élelmezési kérdé­sekben a kormány bir, rendeletileg átruháztuk az élelmezési hivatal t. főnökére és én ugy tu­dom, hogy ezt a hatáskört pl. igen t. képvi­selőtársam, Hammersberg László közigazgatási szempontból sokalja is és ezt ma interpellá­czióban szóvá is kívánja tenni. Hammersberg László: Törvényellenes! B. Ghillány Imre földmivelésügyi minister: Arra kérném a t. képviselő urat — nagyon sajnálom, hogy most nincs itt — hogy méltóz­tatnék megkérdezni az élelmezési tanácsban nap-nap mellett működő urakat, vájjon oszt­ják-e azok az ő nézetét; méltóztatnék megkér­dezni, mi mindenféle kérdésről tárgyalnak ott. Meg vagyok győződve, hogy azok az urak egé­szen más nézeten lesznek, mint igen tisztelt képviselőtársam. Részemről az egész élelmezési kérdés szem­pontjából nagy hibának tartottam mindig, hogy a t. ellenzék tartózkodott az élelmezési tanács­ban való részvételtől. (Igaz! Ugy van! a jobb­oldalon.) Nagy hibának tartottam a t. ellenzék szempontjából is, mert ott minden élelmezési kérdést olyan vonatkozásban vitathattak volna meg, amint azt itt a házban megvitatni sem nem lehetséges, sem nem czélszerü, sem nem tanácsos. Akkor tisztán állt volna előttük az ország mindenkori helyzete és meg vagyok győ­ződve, hogy a most lezajlott hosszú vita is egé­szen máskép alakult volna, ha a t. ellenzék ve­zető férfiai, vagy kiküldöttei abban a tanácsban részt vettek volna. (Igaz! Ugy van! a jobb­oldalon.) Én a magam részéről az ország és az ügy érdekében ismét azzal a kéréssel fordulok a kormány nevében is az igen t. túloldalhoz, méltóztassék ezt a kérdést még egyszer meg­fontolni és r elhatározásukat ez irányban meg­másítani. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Hogy példakép egy aktuális kérdést ragad­jak ki az élelmezési tanács munkálataiból, ez a központok ellenőrzése; a tanács épen most fog­lalkozik a központok ellenőrzésével. (Félkiáltá­sok a baloldalon: Jókor!) Előbb nem lehetett. Azzal legyünk azonban tisztában, hogy amit Szterényi József t. képviselőtársam határozati javaslatában javasol, hogy t. i. egy parlamenti vizsgáló bizottság alakíttassák ezen czélra, azzal a központok ellenőrzésénél czélt nem érünk. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Oda czéhbeli, szakbeli emberek kellenek, akik az üzlet egész menetét ismerik, akik rögtön otthonosan tájé­kozódnak. Mert hiszen a számszerű és könyv­beli ellenőrzést elvégzik a számvevőszéki tiszt­viselők, abban semmi hiba nem lesz, de az egész üzletszerű ellenőrzés csak czéhbeli, szakma-

Next

/
Oldalképek
Tartalom