Képviselőházi napló, 1910. XXXV. kötet • 1917. márczius 3–április 12.
Ülésnapok - 1910-721
348 721. országos ülés 1917 márczius 24-én, szombaton. ban vezette, e kulcs segélyével Rauchnak összes választási sürgönyeit desiffrirozta. (Derültség.) így tudtuk meg, hogy ő kinek mennyi pénzt küldött, (Derültség.) s igy buktattuk meg (Általános derültség. Mozgás bal felöl.) De azt hiszem, ily eszközökkel az urak is szívesen élnének. Kíséreljék meg, hátha többséghez jutnak. Haller István: A trónörökös sürgönye is ilyen választási sürgöny volt ? (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! B. Rajacsich József: Ha meghallgatták a valótlanságokat, tessék meghallgatni most a valóságot is. Haller István: A trónörökös sürgönye is ilyen volt ? Elnök : Kérem Haller képviselő urat, tessék a szónokot meghallgatni. B. Rajacsich József: Az nyilvános volt, az nem volt siffrirozott sürgöny. Azután az a levél, amelyet találtak, nem tudom: Tankosics őrnagynál. Surmin György a Hrvatska Narodna Strázsa elnöke volt. Ez egy kis kulturtársaság, ahol szegény diákokat támogatnak. (Mozgás és zaj balfelöl.) Ilyen volt az a Bukovácz nevű diák, aki Szerbiában tanult. Ez egy Frank-pártinak gyermeke volt, azért kellett Belgrádba iskolába mennie, mert innét kicsapták. Nos hát kérem, a gyerek bűnhődött az apáért. (Zaj balfelől. Halljuk I Halljuk!). Egy hang (a horvátok padjairól): Csuvaj kormánybiztossága alatt történt! B. Rajacsich József: Mikor a gyerek hazajött, átadta a nyugtát apjának. Azt hiszem; az urak szerencsésebb helyzetben vannak, mint mi odahaza: kevesebb ágenssel van szerencséjük összejönni, mint nekünk, akik működésünket megfigyelik. Nálunk tudniillik ugy vannak a dolgok: egy-egy ilyen ágens ir egy levelet, vagy egy listát és azután elviszi valamelyik lakásba, ott odaadja a megvesztegetett cselédnek, hogy dugja el a lakásban és azután ir egy anonim jelentést a katonai hatóságnak, hogy ott meg ott milyen veszedelmes akták találhatók. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : A délszlávoknál?) Igen. Aztán megtörténik a házkutatás, valóban megtalálják a listát és kérem, a katonai kormányzás az ő naivitásában felül az illetőknek és talán meg van győződve, hogy baj van. (Mozgás és zaj balfelől.) És erre azután támadnak azok a nagy árulási perek, gyanúsítások és följelentések. Hát Surmin mit irt abban a levélben ? Azt, hogy a gyerek tanuljon és tegye le az V. osztályból a vizsgát nem pedig, hogy bombákat dobjon. (Felkiáltások a horvátok padjairól : Ezt Szmreesányi interpretálja ugy!) Azt már Szmreesányi teszi hozzá. Kekem egy kérésem van a kép viselő úrhoz, — sajnálom, hogy nincs itt, de remélem meg fogja tudni — hogy ezeket az aktákat mielőbb tegye valamely safebe, nehogy ezek is elégjenek. Mert akkor semmi bizonyítéka nincs ellenünk s akkor mi a hazaárulás vádja alatt megmaradunk örökké. Haller István: Több példányban van meg! B. Rajacsich József: Több példányban? Akkor adjanak nekünk is egyet. (Elénk derültség.) Kelemen Béla: Majd ha az ügyész kikézbesitteti! B. Rajacsich József: Ami a t. ház titkos üléseit illeti, amivel gyanúsítottak, hogy itt kihallgatjuk az államtitkokat és tovább adjuk, bármennyire érdekes volna is, kijelentem, hogy én és horvát képviselőtársaim soha titkos ülésen nem vettünk részt, nem is fogok résztvenni. Ezzel nem kell engem gyanúsítani. Én kíváncsi ember sohasem voltam, de nagyon csodálkozom, hogy a t. képviselő ur mi bennünk hatunkban, akkora hatalmat vél látni, talán Európa legnagyobb hatalmát, hogy mi hatan fogjuk hazánkat legyőzni, mikor látja, hogy a muszka, mint szövetséges társával még nem bírt el velünk. A katonai bíróság ellen nekem nincs semmi kifogásom. Egyáltalán nincs az a bíróság, amely elé én részemről nem állanék oda. Viszont a képviselő ur tartozott volna arra az eshetőségre is reflektálni, amint mi nyíltan, őszintén kimondottunk, hogy álljuk a bíróság és parlamentáris bizottság vizsgálatát és ítéletét, hogy ha a birói vizsgálat, parlamenti bizottság satöbbi, mind nem vezet az általa kivánt eredményre, hogy a képviselő ur miképen fogja levonni a konzekvencziát saját személyére nézve? Mi történik akkor, ha ezek a vádak mind alaptalanok ? (Ugy van! Ugy van! a horvátok padjain.) Az országot felizgatta, (Igazi Ugy van! jobb felől.) a ministerelnöknek és kormányának kellemetlenséget akart csinálni; hogy nem sikerült, nem az ő erdeme. (Ugy van! Ugy van! jobbfelől.) Es ha a végén kisül, hogy az egész dolog semmi, akkor mit fog ez a tisztességes uri ember csinálni ? Mert az nem szatiszfakezió, hogy tévedtem, vagy hogy félrevezettek. (Felkiáltások a horvátok padjain: Hamis informáczió!) Nem elég, hogy hamis jnformáczióknak felültem. Bocsánatot kérek. Én nem tartom férfias eljárásnak — nem akarok személyeskedni — az ilyen eljárást. Mert hogyha én valakit vádolok, olyan biró előtt vádolom, ahol hä bebizonyítja, hogy az illető ártatlan, az visszalőhessen rám. S akkor én megfogom a rágalmazót a fülénél. De hol fogom meg azt az urat, aki beszappanozza magát feje tetejétől a sarkáig? (Elénk derültség.) Felolvasott a képviselő ur a mérvadó katonai köröktől eredő iratból tételeket. Mindenre kiterjeszkedett, csak arra nem : kik azok a mérvadók. Miért nem irta alá a vádat? Hiszen a vádat alá szokták irni. De nem, azt kihagyja, a közepét kiveszi, hogy skandalumot provokálva minket gyanúsítson, de hogy ki felelős azokért a vádakért, azt nem mondja meg. Végül pedig nem bírják ki
