Képviselőházi napló, 1910. XXXV. kötet • 1917. márczius 3–április 12.

Ülésnapok - 1910-721

721. országos ülés 1917 márczius 24-én, szombaton. 343 bizonyítva, rég be volnának kasztlizva! Már lógnának! Elnök (csenget): Csendet kérek ! Szmrecsányi György: Azt mondtam akkor és azt mondom ma is, hogy e bűn alapos gya­núja alatt állanak. Ezt mondottam és na valaki ilyen bűnnel alaposan gyanusittatil-, az nem járkálhat az országban szabadon, közvetlen a front mögött szanaszéjjel és nem foglalhat helyet egy kormányt támogató többség soraiban és egyáltalán nem a törvényhozás termében. (Ugy van. Taps a baloldalon. Mozgás a jobb­oldalon.) Egy hang (a baloldalon): Adamovicscsal mit csináltak! Szmrecsányi György: Az állam biztonsága érdekében egy hivatalból üldözendő bűncselek­ményről van szó. Arra én nem vagyok illetékes, hogy odamenjek a járásbírósághoz és becsület­sértési pert folytassak az urak ellen. Ennek megállapítása tartozik a ministereinökre, a horvát bánnal, a katonai hatóságokkal egyetem­ben. Erre a három hatóságra és nem rám (Zaj a baloldalon.) Huszár Károly (sárvári) : Nem bíznak talán bennük ? Popovics Dusán : Ezt mondja egy demokrata képviselő. Elnök: Kérem Popovics Dusán képviselő urat, szíveskedjék csendben maradni. Szmrecsányi György: Az előttem szólt horvát-szlavonországi képviselő ur azt a propo­zicziót tette, hogy parlamenti bizottság is kül­dessék ki. (Felkiáltások a jobboldalon: Is!) Én magamat arra nézve, hogy proponáljam, illetékesnek nem tartom. Erre nézve a minister­elnök úrtól, várom az indítványt. (Mozgás a jobboldalon.) Popovics Dusán: Kern mondtuk a ministor­elnök urat, hanem a képviselő urat. Szmrecsányi György: A t. ministerelnök ur múltkori beszédében, de többen a kéjjviselő urak közül is, továbbá a ministerelnök úrhoz közel­álló sajtó annak a véleménynek adtak kifejezést, hogy ezek az adatok, amiket idehoztam, nem birnak olyan bizonyító erővel, amelyek alapján ők arra a konklúzióra jutnának a kompromittált hat képviselővel szemben, mint én. Ezt oly kommentárok kíséretében teszik, hogy engem mintegy kényszerítenek arra, hogy a bizonyítás terén tovább menjek. (Halljuk! a baloldalon.) Hát t. ministerelnök ur, higyje meg, nem szí­vesen engedek a kényszernek, de miután bele vagyok kényszerítve, contre coeur be fogok mu­tatni itt egy aktát... B. Rajacsich József: Hála Isten ! Szmrecsányi György: ... amely ugyanattól a hatóságtól származik, amely ezeket az adato­kat nagy szorgalommal hónapokon és hónapokon keresztül összegyűjtötte és feldolgozta és amely hatóságok azután egy összefoglaló, roppant érde­kes, igazán történelmi becsű munka . . . (Zaj a jobbközépen.) Popovics Dusán : Ki hozta az aktát Buda­pestre ? (Nagy zaj a baloldalon. Felkiáltások : Mi köze hozzá !) H USZár Károly (sárvári) : Az a kérdés, hogy igaz-e vagy nem? Elnök: Ismét kérem Popovics képviselő urat, szíveskedjék csendben maradni. Szmrecsányi György: Amint emiitettem, ez egy jelentés része ; azt a részt ragadom ki belőle, amely épen ezekre a megállapításokra vonatkozik és amely hivatva van arra, hogy az én állításai­mat, ha szabad magam igy kifejezni, perdöntőén bizonyítsa. Nagyon csodálkoznám azon, ha a jelentés nem lenne a ministerelnök ur birtokában, mert azt hiszem, az iratok közt ennek a jelentés­nek is benne kell lennie és ha utánanéz a minis­terelnök ur, ha eddig nem ismerte, valószínűleg meg fogja találni. (Mozgás.) T, uraim ! Amint mondom, egy részletet le­szek bátor ebből felolvasni. Németül fogom fel­olvasni, eredetiben, mert ha magyar fordításban olvasnám; felelősséget nem vállalnék a hitelesség szempontjából, a ministerelnök urnak módjában lesz, hogy a napló nyomán, mert hiszen szó sze­rint fogja közölni az aktát, megállapítsa, hogy birtokában van-e, vagy nem. Azt mondja ez a jelentés : »Es ist erwiesen, dass die Narodna Obrana Spionageberichte ihrer Konfidenten aus der Monarchie erhielt und unter diesen active Politiker und Parteiführer der ser­bisch-kroatischen Koahtion sich befmden.« Popovics Dusán : Ki irta? (Nagy zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Beck Lajos: Hallgasson, nincs otthon ! Elnök: Méltóztassanak nyugodtan maradni ! Szmrecsányi György: »Űber dieses Akten­Material wurden die kompetenten Zivilbehörden informiért, ohne jedoch bis heute Anstalten zu treffen um gegen die Schuldigen vorzugehen, ím Gegenteil, es ist diesen Leuten noch immer durch ikre Belassung in der Freiheit Gelegenheit ge­boten deni Feinde zu nützen. (Mozgás a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ein paar krasse Beispiele : L. Unter Sjáönage­berichten wurde eine Mitteilung gefunden, wonach der Abgeordnete Báron Rajacsich als Bericht­erstatter für militärische Bewegungen genannt wird. Derselbe Mann fungiert auch in einem bei Pasics gefundenen Konfidenten-Verzeichnis.« Erre a második pontra különösen felhívom a ministerelnök ur és a t. ház figyelmét : »Professor Surmin, Abgeordneter, ist durch einen bei ihm gefundenen entwendeten Staats-Chiffrenschlüssel und einem Kassabuch mit Narodna Obrana-Bei­träge, sowie durch eine chiffrierte Korrespondenz­karte von früher lier komprommittiert. Später wurden in Serbien bei Tankosics Briefe dieses Mannes gefunden, ausserdern erwiesen, dass er junge Leute unterstützte, welche ím Attentat verwickelt waren, und sehliesslieh figuriert Surmin

Next

/
Oldalképek
Tartalom