Képviselőházi napló, 1910. XXXV. kötet • 1917. márczius 3–április 12.

Ülésnapok - 1910-714

144 714. országos ülés 1917 márczius 16-án, pénteken. Ebben az irányban most nem teszek indít­ványt, csak utalni kívántam ezekre a/szempon­tokra, amiket elmondottam, amiben — méltóz­tassanak meghinni — tisztán a magyar parla­ment presztízse és tekintélye iránti köteles tisztelet vezet. (Zaj a baloldalon.) Szmrecsányi György: Ezt ellenünk kell meg­védeni ?! Gr. Tisza István ministerelnök: Nagyon sok­szór épen a képviselő úrral szemben. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon. Élénk nyugtalanság és mozgás a baloldalon. Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Felszólalásom kizárólagos czélja az volt, hogy erre az igen komoly momentumra ráutaljak,' mert azt hiszem, hogy a magyar parlament presztízse és tekintélye iránti tekin­tet azt kívánja, hogy ez a vita ne tartson vég nélkül. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Zaj a baloldalon.) Elnök: Gróf Andrássy Gyula képviselő ur kíván szólni. Gr. Andrássy Gyula: T. ház! A t. minister­elnök ur beszédére egynéhány észrevételt ten­nék. (Halljuk! Halljuk!) Igaz, hogy mi a múlt év deezemberében megállapodtunk abban, hogy akkor nem folytatunk a koronázás előtt hosz­szabb vitát, annak feltétele mellett, hogy ezt a javaslatot azután zavartalanul politikai vitára használhatjuk fel. Nem tartanám tehát e meg­egyezésnek egészen megfelelőnek, ha a t. minis­terelnök ur ezt a javaslatot a napirendről levenné. (Mozgás a jobboldalon.) De ha akarja, ugy egészen biztos, hogy ahhoz módja, hogy ahhoz joga van. Azonban a leghatározottabban visszautasí­tom azt a hangot, amelylyel ennek az oldalnak a vitájáról szólott. (Elénk helyeslés a baloldalon.) Platthy György: Mi képviselők vagyunk, még pedig a magunk pénzén! (Felkiáltások a jobboldalon : Halljuk a szónokot!) Egy hang (a jobboldalon): Saját vezérüket sem hallgatják meg! (Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek, képviselő urak! Gr. Andrássy Gyula: A tegnapi napon még egy munkapárti is beszólt, tehát ugy látszik, hogy ott sem tartották még teljesen kimeritett­nek az anyagot. Giindisch Guidó: Nem négy óra hosszat! (Ugy van! a jobboldalon. Zaj a baloldalon.) Gr. Andrássy Gyula: A mai napon Darányi volt földmivelésügyi ministar, a most napirenden levő kérdéseknek,egyik legnagyobb ismerője, tar­tott beszédet, (Éljenzés a baloldalon.) amelyet szintén talán nem lehetne olyan időfecsérlésnek venni, amelyről talán szintén nem lehetne azt mondani, hogy árt a magyar parlament presz­tízsének. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Álta­lában mondhatom, hogy ha esetleg volt is egy­egy olyan beszéd, amely uj anyagot nem hozott, mégis ez a vita nagyon magas nivóju volt. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Az ellenzéki szónokok beszédei mind igen nagy tanulmányra és előkészületre vallottak. Igaz, hogy nem egy beszéd a szokottnál hosszabb volt. De miért? Azért, mert rendkívüli anyagot öleltek fel, minthogy nem volt költségvetési tárgyalás és nem volt hosszabb idő óta semmi más politikai tárgyalás, ugy hogy ez a vita fel­karolta a külpolitikai kérdéseket, a belpolitikai kérdések legkülönbözőbb ágait. Hogy akkor ezen kérdésekhez röviden hozzászólni nagyon nehéz, az természetes. Akarata ellenére minden­kinek beszéde hosszabbra nyúlt, mint ahogy más­kor tulajdonképen szokott beszélni. Magam is talán sohasem beszéltem olyan hosszú ideig, mint ennél a vitánál, anélkül hogy legkevésbbé is lett volna czélom időt nyerni. Hiszen mit érnénk el mi obstrukczióval ? Ez nem olyan javaslat, amelyet bizonyos időn belül meg kell szavazni. Ez csak egy jelentés­nek a tudomásul vét ele. j Ezt megobstruálni nem is lehet. Hanem igenis, kifejezést akarunk adni annak a mélységes bizalmatlanságnak, amely­lyel a kormány és a kormányzat iránt viselte­tünk. (Igaz! Ugy van ! a baloldalon.) Rá akarunk mutatni arra a számtalan hibára, ami elkövettetett. Hogy ez időbe kerül, arról nem tehetünk. Ez azért van, mert olyan sok természetű hibáról, olyan sok természetű mulasztásról van szó. (Igaz! Ugy van! a bal­oldalon.) De ezt a vitát húzni nincs czélunkban; obstrukcziót folytatni nem akarunk, tartalmas vitát akarunk ezentúl is és ámbár leghatáro­zottabban visszautasítom azt, mintha csak a vezéregyéniségeknek volna joguk a vitában részt venni, (Elénk helyeslés a baloldalon.) de rámu­tathatok arra, hogy még vezéregyéniségek is vannak, akik nem jutottak ahhoz, hogy beszé­deiket elmondják. És általában nem lehetne mondani, hogy itt egy tendencziózus húzása volna a vitának. Szmrecsányi György: Nincs értelme, hogy miért húzzuk! Gr. Andrássy Gyula: Hosszabb beszédek lehetnek azért is/ mert az ülések hosszan tartanak és előfordulhat, hogy ki kell az időt tölteni abból a czélból, hogy valamely fontosabb nyilatkozat ne kerüljön aznap elmondásra s az, aki azt a fontosabb nyilatkozatot tenni akarja, csak más­nap akar felszólalni. Ilyen esetekben megtörtén­hetik, hogy esetleg egy-egy beszéd hosszabbra húzódik, de máskülönben semminemű ilyen ten­denczia nincs. Miután pedig én nem látom be, hogy mit árthat az országnak ez a vita, hogy milyen nagy érdekeket koczkáztathat, kérem a t. ministerelnök urat, gondolja meg magát, mielőtt a vitának erőszakos módon véget vetne. (Helyeslés a baloldalon. Ellenmondás a jobboldalon.) Elnök : Ki következik szólásra? Szász Pál jegyző : Gróf Apponyi Albert! Gr. Apponyi Albert: T.ház! Konkrét ellen­indítvány az elnöki propoziczióval szemben tulaj­donképen nincs, de van a ministerelnök urnak egy

Next

/
Oldalképek
Tartalom