Képviselőházi napló, 1910. XXXV. kötet • 1917. márczius 3–április 12.
Ülésnapok - 1910-714
714. országos ülés 1917 gen kézben találják (Igaz! Ugy van balfelöl.) és kétszeres, háromszoros áron kénytelenek lesznek megvenni. , Példákat nem kívánok felhozni, de e napokban is volt nálam egy küldöttség, mondhatom, életrevaló parasztok, vagyonos emberek; ismerem személyesen azt, aki a birtokot eladta, amelyről szó van, a legnemesebb intenczió által volt vezettetve, ismerem az eladó ügyvédjét, az is nemesen .gondolkodó ember, jól viselték magukat, a törvényhatóság, az illető kerületi képviselő, szóval minden közre látszott hatni, hogy ezeken az embereken segítve legyen és a vége mi lett ? Hogy a birtokot egy konzorczium vette meg és a község dupla áron jutott hozzá. (Zaj és mozgás balfelöl,) Magam tudok esetet — ez már nem hasonlít ehhez — ahol a községben az u. n. honorácziorok mind meg voltak nyerve a vételi reíiektáns számára és hogy a község mégis megkaphassa a birtokot, egész befolyásomat latba kellett vetnem és az összes községi honoráoziorokkal meg kellett küzdenem. (Zaj bálfelül.) Rakovszky István: Cserezni mennek a főispánok ! Darányi Ignácz: Méltóztatnak látni, hogyan festenek ezek a dolgok az állam felügyelete és hatékony ingerencziája nélkül. De tovább megyek. Emiitettem idegen bankokat is, amelyek előszeretettel keresik fel a magyar földet. Milyen ma a helyzet ? A valutáról ítéletet mondani nem akarok; a köztudomás azt mondja, hogy a legkedvezőtlenebb valutánk nekünk van. Ez azt jelenti, hogy az idegen bankoknak, idegen vállalatoknak és idegen embereknek prémiumuk van a magyar föld megszerzésére és vásárlására, (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) ugy hogy velük a hazaiak nem versenyezhetnek. (Ugy van! balfelöl.) Mindenütt védik a földet a háború alatt is kormányrendeletekkel, törvényhozási intézkedésekkel, Ausztriában, Németországban tárgyalások folynak, csak azokról a tárgyalásokról nem hallunk, amelyek a magyar kormány kebelében folynának és nem látjuk előkészítve azt a törvényjavaslatot, amelyet már oly régóta sürgetünk, t. i. a birtokpolitikai és feldarabolási törvényjavaslatot. (Ugy van! bal felől.) Somogy megyében egy lelkes főúr, gróf Széchenyi Aladár (Éljenzés balfelöl.) ragadta kezébe a zászlót és elfogadtatott Somogy megye közgyűlése által egy határozatot, mely szerint a megye kéri, hogy az államnak, a törvényhatóságoknak, a hitelszövetkezeteknek az eladó birtokokra elővételi joguk legyen. (Helyeslés balfelöl.) Somogy megye megkereste ezen határozatának pártolására az összes törvényhatóságokat és a Gazdaszövetség is melegen pártolja ezt a kérését. Én ugy érzem, nem lehet közömbös a nemzetre nézve, hogy kinek kezén van a magyar föld, (Ugy van! balfelöl,) annyival is inkább, lárczius l6-án, pénteken. 125 mert e kérdésben eljutottunk már a Sybillák utolsó könyvéhez. A Gazdaszövetségnek egy kérvénye fekszik a t. ház előtt, amely nemcsak a birtokpolitikával foglalkozik, hanem a termelési kérdéssel, az ipari czikkek és azon ezikkek makszimálásának kérdésével is, amelyek a gazdaság viteléhez szükségesek. Elsősorban a közélelmezés kérdésével kívánok foglalkozni. (Halljak! Halljuk! balfelöl.) Igen helyes, hogy a közélelmezésre nagy súlyt fektetünk. Nem méltányos azonban az a szemrehányás, amelyet az igen t. ministerelnök ur az ellenzékhez intézett, hogy miért nem vettünk részt a közélelmezési tanácsban. Először is a hivatal elkésve állíttatott fel, (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) másfelől megfelelő hatáskör nélkül, elhibázott szervezettel látták el. (Ugy van! Ugy van! balfelől.) Ha az igen t. ministerelnök ur komolyan súlyt helyezett arra, hogy az ellenzék részt vegyen a közélelmezési tanácsban, azt hiszem, elementáris kötelessége lett volna, mielőtt megalkotta a közélelmezési hivatal szabályait, bevonni az ellenzéket és megkérdezni, hogy ilyen keretben remél-e sikeres működést. (Ugy van! Ugy van! balfelöl.) Hódy Gyula; Amit mi proponáltunk, az más volt. Darányi Ignácz: Én már nagyon régen, a háború elején mondottam, hogy ha szocziális szempontból nagy áldozatokra van szükség, azokat az áldozatokat kész vagyok meghozni és azok alól az áldozatok alól a magyar gazdaosztály magát soha ki nem vonja, (Ugy van! balfelöl.) De azt már nem tartanám méltányosnak, hogyha szocziális áldozatokra van szükségünk, azoknak terhe csak egy osztály vállaira hárittassék, En teljesen belátom, hogy többé-kevésbbé minden osztály át tudja hárítani a maga terhét másra, a fikszfizetéssel ellátott közegek, különösen az állami tisztviselők, a nyugdíjas özvegyek és árvák lehetetlen helyzetben vannak. (Ugy van! balfelöl.) Nagyon helyeslem e részben Mezőssy Béla t. barátom felszólalását. Én csak azt mondhatom, hogy meseszámba megy, hogyan tudnak megélni ezek a kisebb ekszisztencziák. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon. Élénk felkiáltások balfelöl: Éheznek! Nyomorognak!) Rakovszky István: Succi kismiska volt mellettük! Darányi Ignácz: A termelők és fogyasztók összehozásában mindent el kell követnünk, hogy kiküszöböljük azt a végtelen sok közvetítőt, akik tulajdonképen az árdrágítást okozzák. (Ugy van! balfelöl,) Ezt nem most mondom. A háború elején a Magyar Gazdaszövetség aláírásommal átírt a székesfővároshoz és felajánlotta társadalmi szolgálatát abban az irányban, hogy a termelőket a fogyasztókkal összehozza.
