Képviselőházi napló, 1910. XXXV. kötet • 1917. márczius 3–április 12.
Ülésnapok - 1910-713
102 713. országos ülés 1917 márczius lé-én, szerdán. ruházás, (Halljuk! Halljuk! balfélól.) Történt ugy, hogy egy társaságnak adták át tényleg azt az erdőt, amelynek azonban elnöke Kubinyi. Gr. Tisza István ministerelnök : Én mondtam! Gedeon Aladár: Ezt a ministerelnök ur mondta. Mindenesetre nagyon agilis elnök, aki lelkiismeretesen fogja fel főispáni kötelességeit a hivatali embernek mai, igazán nagyon elfoglalt helyzetében is. Látszik, hogy hivatali kötelességének tekintette ezt a dolgot és maga ment ellenőrizni a munkásokat, magával vitte ezen hivatalos útra titkárát is, vele olvastatta fel a jegyzéket, talán azért, hogy minden embernek a jogczime megvan-e még s el ne veszszen valahogy. (Derültség balfélól.) Allitom és ha kell, bizonyítom, hogy ő nem ruházta át nyomban, hanem hónapok folytak el a megvétel és az átruházás között, hónapokig az az erdő az ő tulajdonában maradt. Ami már most a továbbit illeti, igaz, hogy bizonyos enyhitő körülmény lenne az, ha tényleg csupán közérdek forogna fenn, de ez, mint kimutatni bátorkodtam, nem áll. Nem a mi dolgunk ezt az enyhitő körülményt mérlegelni, hanem csakis a biróságé. (Ugy van! balfélól.) Akármelyik deliktumot veszszük, a csalást, az okirathamisitást, a hivatalos hatalommal való visszaélést, vagy a haderő elleni vétséget : ezek mind hivatalból üldözendők. (Ugy van! balfélól.) Én arra nem vagyok kapható, hogy egyes embereket feljelentsek. Én itt nyilvánosságra hoztam az ügyet az egész kormány előtt, itt van az igazságügyminister ur, az ő kötelessége eljárni, hiszen ő a törvény és igazság hivatalos őre. (Élénk helyeslés a baloldalon.) És itt van a honvédelmi minister ur is, akinek szintén kötelessége, ha valami hadsereg elleni deliktumot tud meg, abban a dologban eljárni. (Ugy van ! a baloldalon.) Ha már most a biróság ugyanazt a felfogást fogja vallani, mint a ministerelnök ur, az már a biróság dolga lesz. De az én felfogásom szerint lehetetlen az, hogy ne kérdezzük meg a bb'óságot ilyen flagráns sérelmek esetén akkor, amikor a közigazgatási hatóságokat meg a bíróságokat igénybe veszszük-. — nagyon helyesen — ha egy kisember 5—10 K-val drágábban adja el a búzáját, vagy ha egy czipész- többet kér a czipőérfc. Ezek ellen már pert indíthatnak árdrágításért a bíróság előtt, ellenben nem járnak el egy főispán ügyében, akinek az eljárása j>edig sokkal nagyobb, sokkal súlyosabb beszámítás alá kell hogy essék, mert hiszen ő nem egy kiskereskedő vagy valami műveletlen embei, aki nem bír tudomásával annak, hogy mit követ el, hanem igenis olyan ember, alá tudja, hogy mit tesz. (Ugy van! balfélól.) Ha az ilyesmit szabadon engedjük, akkor ezzel megerősítjük közönségünkben azt a, sajnos, amúgy is meggyökerezett hitet, hogy nálunk lehet mindent csinálni, csak nagy stílusban kell csinálni, milliókat lopni, százszámra követni cl visszaéléseket, azt lehet, csak nem szabad keveset lopni, mert a kis tolvajokat felakasztják, a nagyokat pedig futni engedik. (Igaz ! Ugy van ! a baloldalon.) Nem fogadom el azt az argumentumot sem, hogy a főispánnak még nem érkezett le a felmentése, azért nem lehetett eddig elmennie. Nagyon jól tudom, hogy a felmentés Ö felsége hatáskörébe tartozik, de a kormánynak szerintem kötelessége lett volna azonnal szabadságolni. (Igaz ! Ugy van ! a baloldalon.) Mert ha helyén marad, akkor ez a szegény emberekben, akikkel ő igy bánt, azt a hitet keltené, hogy a kormány ezt helyesli és megengedi. Másfelől ez az ember ezt az időt arra használja fel, hogy elsimítsa a dolgokat. Ezt igazolni is tudom. Volt a felmentettek között pl. egy ember, akinek 200 hold földje van és aki megyebizottsági tag. Ma minimálisan 15 művelés alatt álló katasztrális hold kell a felmentéshea. Ennek az embernek 200 holdja van, mégis háromszor elutasították a felmentés iránti kérelmét. Később megkapta cserzésre anélkül, • hogy kérte volna. (Nagy nyugtalanság és zaj a baloldalon.) Rakovszky István : Vériázitó ! • Szmrecsányi György : Ez az ember dobatta ki csendőrökkel a tisztességes embereket Komáromban. (Zaj.) Elnök (csenget) : Kérem Szmrecsányi György képviselő urat, ne méltóztassék közbeszólni ! . Szmrecsányi György: Reaktivált darabontokat tartanak ! (Zaj.) Elnök'(csenget) : Csendet kérek ! Ne méltóztassanak a szónokot beszédében folytonosan zavarni ! Gedeon Aladár: Ez az ember a felmentését, amint a vizsgálat során előadta, kérése nélkül kapta meg, mert miután háromszor már elutasították, nem akarta tíegyedszer is kérni. Tudomásom van arról, hogy a főispán ezt az embert most arra akarja szorítani, hogy adjon egy nyilatkozatot arról, hogy a vizsgálat során tett vallomása nem fedi a valóságot. (Élénk nyugtalanság és zaj a baloldalon. Felkiáltások a jobboldalon : Jelentsék fel!) Rakovszky István: Ez nem a mi kötelességünk ! Gedeon Aladár: Ez az ember a ma még rendelkezéséré álló főispáni teljhatalmat arra használja, fel, hogy ezeket a bizonyos enyhitő körülményeket megkeresse és kiigazítsa magának. (Zaj a baloldalon.) Már most én be tudom látni, hogy a kormánynak tényleg nagyon sok dolga van és nem ért rá ebben az ügyben intézkedni. De akkor talán jó lett volna ezt is a közélelmezési hivatal elnökének hatáskörébe utalni, aki olyan hirtelen tudta pl. Szatmár vármegye alispánját felfüggeszteni. (Élénk tetszés és taps a baloldalon.) Szmrecsányi György: Mindent pártérdekből csinálnak! . Justh János: Sokat tud a munkapárt születéséről, azért nem merik elcsapni ! (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek! Ne méltóz-