Képviselőházi napló, 1910. XXXIV. kötet • 1917. február 5–márczius 2.

Ülésnapok - 1910-700

274 700. országos ülés 1917 áron vásároltassanak. E tárgyalásokban én vettem, részt a hadügyministerium illetékes kiküldöttei­vel. Természetes, hogy a német kormány és a had­ügyministerium is azon az állásponton volt, hogy a mi asszentáló komissziónk vásárolja a német kormány részére a lovakat, az általunk megállapí­tott remonda-árakon. De mi a magyar gazdaközönség érdeke szem­pontjából csak oly feltétellel járultunk a lóvásár­láshoz, ha a lovakat szabadkézi vásárlás utján szerzik be a németek. A magyar kormány mind­össze abba egyezett bele, hogy a német lóvásár!ó bizottság az egyes községekben kihirdethette, hogy hol fog vásárolni és aki akar, vigye lovát a gyűjtőhelyre, de a hirdetményben hangsúlyozza, hogy nem kötelező az odavitel és nem kötelező az eladás sem. Erre azért volt szükség, mert a lovak beszerzése sürgős volt és a német komisszió nem utazhatott faluról falura. Pallavicini képviselő ur felemiitette a sertés­rekvirálást is, a Mundus és Serát szerepét. Méltóz­tatik tudni, hogy a hadseregnek igen nagy zsir­szükséglete van és különösen nagy volt az ezidén. Felmerült a szüksége annak, hogy a zsirkészletet sürgősen biztosítsák. A külügyministerium meg­kereste a magyar kormányt, hogy az egész ország­ban a zsirt, szalonnát és hízott sertést katonai rekvirálások utján szerezhesse be. Természetes, hogy ehhez hozzá nem járul­tunk, de oly ekszpedienshez fordultunk, meh T segített a hadsereg súlyos helyzetén, anélkül hogy fogyasztóközönségünk érdekeit sértette volna. Meg­győztük a hadügyministeriumot, hogy ezen az irton nem juthat a kellő mennyiséghez, és csak azt érné el, hogy a polgári lakosság minden kiló zsír nélkül maradna. Megállapodtam a hadügy­minister úrral, hogy tisztán altruisztikus alapon létesítünk egy szervezetet, amelynek megadatik a jog arra, hogy mindazon sertéseket, amelyek a vasútra feladattak, de amelyek nem okvetlenül szükségesek a közfogyasztás részére, a hadsereg számára rekvirálja. Semmi más rekvirálás ebben az országban nem volt. Ezt fizetett emberek vég­zik minden érdek nélkül és az ebből er. dő haszon, ha van ilyen, a hadsereg megtakarítását képezi. Áttérve a Mundusra, azt hiszem, a t. képviselő ur az osztrák Central-Einkaufsgesellschaft-ot értette alatta. Amint méltóztatik tudni, havonta bizonyos számú sertésnek vásárlási jogosultságát engedtük meg Ausztria részére. Alaj^os és mindig jogos volt a mi szemre­hányásunk, hogy az osztrák városok, amelyek külön vásároltak, itt felverik az árakat és lehe­tetlenné teszik a makszimális árak betartását. Ép azért az osztrák kormánynyal megállapod­tunk, hogy ezentúl csak egy egységes bevásárló szerepel, mely garancziát nyújt nekünk arra, hogy bevásárlói a makszimális árakat itt betartják, fogja bevásárlásait eszközölni. Ezek szerint az Österreichische Centraleinkauf-Gesellsckalft lett hivatalosan megnevezve. Ebben a vállalkozás^ ban szerepel a Mundus is, de hogy milyen czimen február 20-án, kedden. és milyen alapon, erre vonatkozólag — lévén ez az osztrák kormány kizárólagos belügye — nem adhatom meg a kellő felvilágosítást. Tény azon­ban, hogy mióta ez az intézkedés, ez a rendszer igy beállittatott, azóta igenis a mi magyar váro­saink is tudnak makszimális áron sertéseket venni, és hogy a makszimális árak betartására ez igen jó eszköznek bizonyult. (Helyeslés a jobb­oldalon.) Végül legyen szabad még arra az -én közbe­szólásomra vonatkozólag a t. képviselő urnak csak ennyit megjegyeznem, hogy azt hiszem, a t. kép­viselő ur épen ugy tudja, mint mindnyájan tud­juk, hogy a honvédelmi tárcza szükséglete a háború tartama alatt a mozgósítási hitelből lesz fedezve, tehát minden hadseregszállitással kapcsolatos ügy a hadügy mi nisteriumban lesz elintézve. Ugyanez áll az osztrák Landwehrt illetőleg. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök : Ki következik szólásra? Pál Alfréd jegyző : Rakovszky Iván ! (Hall­juk ! Halljuk ! jobb/elől.) Bottlik István : Személyes kérdésben kívánok szólni ! (Nagy zaj balfelől és a jobboldalon. Felkiál­tások jobbfelől: Halljuk Rakovszkyt ! Felkiáltások a baloldalon: Bottlik jelentkezett szólásra ! Szem/i­lyes kérdésben kivan szólni !) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Ra­kovszky Iván képviselő ur van felírva szólásra. (Zajos felkiáltások balfelől: De Bottlik személyes kérdésben kivan szólni! Halljuk Bottlikot! Nagy zaj.) Mily czimen kivan a képviselő ur szólni? Bottlik István : Személyes kérdésben kérek szót ! Elnök : Gondolom, a ház megadja az enge­délyt, hogy Bottlik István képviselő ur személyes kérdésben felszólalhasson. (Halljuk ! Halljuk ! bal­felöl.) Bottlik István : T. ház ! (Halljuk! Halljuk!) A legrövidebben csupán azt vagyok bátor meg­jegyezni az igen tisztelt minister ur felszólalására, hogy én a legilletékesebb helyről nyertem adatai­mat. (Felkiáltások jobbfelől: Melyik az ?) Leszek bátor ezeket az adatokat az. igen tisztelt minister urnak átadni és őt arra kérni, hogy méltóztassék ezt vizsgálat tárgyává tenni. (Helyeslés a bal­oldalon és jobbfelől.) Elnök : Rakovszky Iván képviselő urat illeti a szó. (Halljuk ! Halljuk ! jobbfelől.) Rakovszky Iván : T. ház ! (Halljuk ! Halljuk !) Mielőtt mai felszólalásom tulajdonképeni tárgyára áttérnék, méltóztassék megengedni, hogy néhány rövid megjegyzést tegyek az előttem felszólalt őr­gróf Pallavicini György igen t. képviselőtársam beszédété-.-(Halljuk Halljuk !) Néhány olyan meg­jegyzését tartom kötelességemnek kritika tárgyává tenni, amelyek nemcsak a kormány működésére, hanem pártom beléletére nézve is olyan furcsa vilá­gításba helyezik a dolgokat és tényeket, amely a valóságnak nem felel meg. (Halljuk! Halljuk! jobbfelől.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom