Képviselőházi napló, 1910. XXXIV. kötet • 1917. február 5–márczius 2.
Ülésnapok - 1910-709
¥09. országos Ülés 1917 tényezők azon másik nemét is, mely ha nem is mérgező hatású ugyan, de az utód életképességét befolyásolja. Csak azt az egyet említem meg, hogy törvényesen akarják rendezni azokat az eseteket, amelyekben a terhesség megszakítása, a terméketlenitős orvosi szempontból ajánlatos. Nagyon természetes, hogy a legerősebb büntetéseket követelik a szaporodást gátló .eszközök hirdetésére és reklamirozására. De nem feledkeznek meg azon gazdasági intézményekről sem, melyek a népesség szaporodását előnyösen befolyásolhatják. Ilyenek: kedvezmények családos férfiak részére állami és közhivatalokban, a fizetésben is, esetleg a gyermekek számához mérten progresszív alapon, adókedvezmények sok gyermekkel megáldott családoknak, a nőtlenségi adó, a vidéki lakosság részére megfelelő, a városi lakosság részére kertvárosok, szövetkezeti alapon épített lakások alapítása. Beltelepités — a telepítés kérdésére beszédem másik részében fogok kitérni —• oly örökjoggal, mely a népesség szaporodásának kedvez. Igazi német alapossággal vitatták meg ezt és más kérdéseket is. Mi valósítható meg ebből nálunk, azt kutatni nem akarom, csak konstatálom, hogy ezen a téren is számos feladat vár reánk megoldásra. Utoljára hagytam a népesedési politikának szerintem két legfontosabb kérdését. Az első az anya- és csecsemővédelem. A csecsemőhalandóság statisztikájáról beszélni nem akarok. Ezt a teret már bőven learatta előttem t. barátom, Beck Lajos. Ez a baj nemzetünket létalapjában támadja meg; ezt a bajt társadalmi önkéntes akczióval orvosolni nem lehet. Szaporíthatjuk a szülészeti klinikák számát, a klinikák és közkórházak szülőszobáit, kiképezhetünk nagy számban hivatásuk magaslatán álló szülésznőket, önkéntes és hivatásos csecsemővédőket, mindez nagyon üdvös ós czclszerü- rendelkezés lesz, de ha a kérdést a maga egészében akarjuk megoldani, akkor erre csak egy orvosság van. A társadalmi biztosítás alapján fel kell építeni az általános anya- és csecsemő védelem egész szervezetét a betegségbiztosítás keretében (Elénk helyeslés a haloldalon.) kiterjesztve azt a társadalom mindazon osztályaira, a munkásság mindazon rétegeire, amelyeket idáig a törvényhozás a betegség biztosításából kizárt. így kapcsolhatjuk szervesen a szocziális higiénét a faj-higiénébe. (Helyeslés balfelöl.) A részletekbe nem bocsátkozom. Bővebb okadatolástől tartózkodom s egyszerűen utalok a Stefánia-szövetségnek a képviselőházhoz beadott kérvényére, amint nem kutatom azt sem, mibe fog ez a reform kerülni. Ez oly fontos, a nemzet' létérdekét oly mélyen érintő kérdés, amelyet meg kell valósítani, kerüljön bármibe. (Helyeslés a baloldalon.) A másik alapvető kérdés, melyet szintén röviden érinteni akarok, közegészségügy kérdése. A háború után kötelességünk lesz köznuwczius 2-án, pénteken. 5(5:} egészségügyünket egy modern kultúrállam magaslatán álló nemzethez méltóan kiépíteni, kifejleszteni. Lukács György t. képviselőtársam rámutatott jelenlegi közegészségügyünk fogyatékosságaira, bajaira, E kérdés bővebb tárgyalásába nem bocsátkozom, csak annyit jegyzek meg, hogy nagyon is kívánatos, hogy a háború után a közegészségügyi kérdések az aktuális politika homlokterében álljanak. De mert a népesség szaporodását minden lehető eszközzel biztositanunk kell, egy kérdést sehogy sem mellőzhetek és ez a kérdés, mely már a háború előtt nagy mértékben apasztotta népünk életerejét, az amerikai kivándorlás. A kormány ezt a kérdést idáig diplomácziai okokból kényesnek tartotta, ezt méltánylom ós igazat is adok neki, de azt hiszem ma már lehet, szabad is, sőt kell is előre megfontoltan hozzáfogni a munkához, hogy annak idején ne csak gondolhassuk, de nagy méretekben keresztül is vihessük véreinknek, idegenbe szakadt testvéreinknek visszatelepítését. (Helyeslés balfelöl.) Higyje el a t. ház, hogy ezen visszatelepítésnél nem fogom sajnálni a legnagyobb nyereségeket sem, amelyeket e czimen esetleg a hajótársaságok zsebre fognak vágni, amint fájt lelkemnek minden fillér, melyet a kivándorlás czimén számoltak el. (Helyeslés balfelöl.) Ezen visszatelepítési kérdések legnagyobb része azonban már közgazdasági természetű. Ezzel áttérek beszédem második részére, a háború utáni közgazdasági feladatokra, illetve azokból csak egy-két kérdésre. (Halljuk! Halljuk !) A háború alatt sok milliói pusztultak el a nemzeti vagyonnak és fognak még elpusztulni. Ezt mind pótolni fog kelleni. Azután az állami élet uj berendezése, a háború utólagos számláinak likvidálása óriási összegeket fog megemészteni. A kérdés súlypontja szerintem azonban mégsem az állami háztartás rendkívül nehéz, rendkívül bonyolult problémáin, hanem a társadalom teherviselési képességén fog megfordulni. Az állam a legmagasabb igényeket fogja támasztani az egyesek vagyonával, jövedelmével szemben. De ez mind hiába lesz, ha egyúttal nem gondoskodik arról, hogy a nemzetnek közgazdasági ellenálló ereje, teherviselési képessége a lehető legmagasabb, leghatványozottabb energiájává fokozódjék. Ezt csak egyetlen alapvető igazság keretén belül fogja megtehetni, ez az alapvető igazság pedig a társadalmi igazságosság. ISTagyon szépen mondja (olvassa): »Wir wissen, dass uns der Sieg und die Zukunft gehört. Soll aber unser Aufstieg ein Segen werden für uns und auch für andere Völker der Erde, so muss das grosso Schicksal in uns ein Volk finden, dessen nationale Kraft in der Grerechtigkeit seiner socialen Verhältnisse ihre starken "Wurzeln hat.« Túllőnék a czólon, ha e feladatoknak csak legfontosabbikával is foglalkozni akarnék. Csak egyre térek át. Agrár-állam vagyunk. Egész 71*
