Képviselőházi napló, 1910. XXXIV. kötet • 1917. február 5–márczius 2.

Ülésnapok - 1910-694

50 694. országos ülés 1917 február 6-án, kedden. annak, Hogy a választói jog mind a mai napig nemcsak kielégítően, de még megközelítőleg kielégítően sincs megoldva. Méltóztassanak csak "visszagondolni a régi időkre. Már a Thaly-féle békénél szerepelt feltételként a választói jog széles kiterjesztése. A béke ideig-óráig biztosítva volt, de a választói jogot nem terjesztették ki. Jöttek azután parlamenti harczok, amelyek során én. aki ugyan jól tudom, hogy parányi semmiség vagyok, de hát igen szélső radikális állásponton állok, és így bátorkodom magamat is példaként felemlíteni, én itt a házban ismételten ajánlottam azt, hogy ha az uraknak aggodalmaik vannak a házszabályok túlliberális volta miatt, menjünk el egészen a klotürig, de egy feltétel alatt : adják meg a radikális választói jogot. Abból a felfogásból indultam Id, hogy a radikális választói jog alapján összeülő parlament csakugyan a nemzet akaratának képviselője, az az obtrukczió tehát, amely annak az akaratnak a megnyilvánulását akarja megakadályozni, feltétlenül bűn. A képviselőháznak egy régi naplója tesz bizonyságot erről az ajánlatomról. Önök megcsinálták a klotürt, de általános választói jog helyett annak csak a csúfját, a paródiáját csinálták meg. (ügy van! balfelöl.) Emlékeztetek arra, hogy a mi nagy királyunk, Istenben boldogult I. Ferencz József sokkal jobban belátta, mint gróf Tisza István, a világáramlatok követelményeit és amikor a parlamenti harcz már odáig jutott, hogy még társadalmi térre is átment, akkor ideküldött egy kormányt, amelynek ugyan nem volt többsége, sem senkije, csakis a királyi hatalom állt mögötte, (Elénk felkiáltások a jobboldalon: Ez nem a hősök emléke!) de ugyanakkor ő maga a királyi trónról az általános, egyenlő, titkos, községenkinti választójog megvalósítását kivánta. A legkonzervativebb fejedelmek egyike mondotta, még pedig már a háború előtt, hogy elérkezett az ideje annak, hogy Magyarországon behozzuk az általános, egyenlő és titkos választói jogot. Hogy a mi népünk ép annyira megérett az alkotmányos jogok kiterjesztésére, mint akár a bolgár, akár a német, vagy akármelyik népe a müveit világnak, azt megmutatta nemcsak a lövészárokban, de idehaza is ; ez a nemzet minden cselekedetével, minden tűrésével érettségének adja bizonyságát. A magyar nép türelmes, de vérmes is. Vérmességét most ott kint hősi harczokban adja ki, de el fog jönni az idő, amikor számon kéri tőlünk az ő vérmességével, miért nem adtunk neki jogot. Számoljunk ennek a népnek a pszihológiájával, számoljunk azzal a reakczióval, ami a tömegek hangulatában a háború után, be fog következni és tegyük meg azt, amire mindnyájan, önök is, mi is, régtől fogva kötelezve vagyunk. (Helyeslés balról.) Az egész parlamentnek pártkülönbség nélkül kötelessége az általános, egyenlő és titkos választói jog megvalósítása, gróf Tisza István maga csak részben nincs e tekintetben obiigóban. A t. többség sorából a múltban igen sok kiváló férfiú volt lelkes hive a demokratikus választói jognak. Volt szerencsém már egyszer neveket említeni; nem akarok most ismétlésbe bocsátkozni, csak a képviselőház mélyen tisztelt egyik alelnökére, Simontsits Elemér ő exczellencziájára hivatkozom, aki annak idején az általános, egyenlő, titkos, községenkint választói jog létesítésére alakult választói ligának egyik lelkes tagja volt. De említhetnék másokat is, Mártonffy és más t. képviselőtársaimat, akik mind a radikális választói jognak voltak a hívei. Maga az egész munkapárt választási programmjában az általános demokratikus választói jogot tűzte ki egyik feladatának. Szeretném intelligens, pártatlan emberek zsűrije elé bocsátani azt a kérdést, hogy az önök által megcsinált választói jog általános-e, demokratikus-e. Magyarország 20 milliónál több lakosa, a szűkebb értelemben vett Magyarország 17^2 millió lakosa közül az urak választói joga szerint 1,600.000 embernek lenne választói joga ; ha el is keresztelik ezt általános választói jognak, ez mégis csak igen szükkörü és a többi európai népek választói jogához képest a legretrográdabb választói jog egyike, amelynél legfeljebb a porosz Landtagnak van még retrográdabb választói joga. önök megígérték az általános demokratikus választói jogot a választások alkalmával, és ha más körülmények segítségével is jutottak többségre, tagadhatatlan, hogy sok ezer választó mondta nekünk : uram, leszavazhatok bátran gróf KhuenHéderváry Károly programmjára, mert én a választójogot akarom mindenekelőtt és az benne van az ő programmjában, őt pedig nem sérthetem meg azzal a feltevéssel, hogy a választás előtt igéri és a választás után programmját sutba dobja. önök az általános választójog programmjával kerültek ide és csak azért nem valósították meg, mert gróf Tisza István az ő egyéni súlyával megakadályozta. Ö odaállt az általános választójog és a t. többség közé és erősebb volt mindennél, erősebb a királyi dekrétumnál, erősebb a népakaratnál és keresztülvitte a maga választójogát, amely sem nem általános, sem nem demokratikus. Jött azután Lukács László kormánya. Ö is mint az általános választójog hive jött. Ismerem a volt ministerelnöknek e tekintetben tett nyüatkozatait, mielőtt kormányra jutott, talán jobban ismerem, mint sokan mások. Es midőn arra került a sor, elkövette azt az óriási hibát, hogy gróf Tisza Istvánnal megegyezve akarta megcsinálni az általános demokratikus választójogot. Lett belőle fából vaskarika, mert általános választói jogot csinálni és kielégíteni azt a vasakaratu férfit, ki az általános választói jogról azt mondja, hogy ugrás a sötétbe : ez lehetetlen. Minden alkalommal a ministerelnök ur volt az, aki az ő retrográd, múlt századbeli felfogásával útját állta az általános választói jognak. Most elérkezett a legutolsó idő. En szemben mindazon barátaimmal,; kik különböző palliativ intézkedéseket proponálnak, átmeneteket stb., azt ajánlom mindenkinek, aki Magyarország békés