Képviselőházi napló, 1910. XXXIV. kötet • 1917. február 5–márczius 2.
Ülésnapok - 1910-708
534 708. országos ülés 1917 márczius 1-én, csütörtökön. De a nemzeti vagyon elfecsérlésének tartom azt, hogy valaki boltból vásárolja meg drága pénzen azt az anyagot, amit csekély szorgalommal, utánnézéssel és hozzáértéssel saját gazdaságában megszerezhet. (Igaz! ügy van! a jobboldalon.) Németország az ő mezőgazdasági fejlettségét elsősorban annak köszönheti,, hogy tudósainak tanítása átment az életbe. Átment nemcsak a közbirtoknál, de bizonyos fokig a kisbirtoknál is. Sajnos, nálunk ez a haladás igen lassú. Az én nézetem szerint tehát itt kell megfognunk a kérdést, a közoktatásnál. A mi népiskoláinknak lenne a feladatuk több gazdasági érzéket nevelni bele a gyerekbe, a jobb gazdálkodáshoz, _az állattenyésztéshez, a takarmányozáshoz. (Élénk helyeslés.) Középiskoláinknak is, nézetem szerint, jobban kellene simulniuk az élethez; főiskoláinkba pedig vigyünk bele egy kissé több természettudományi tudást. Tegyük reálisabbá egész közéletünket. Ez az előfeltétele annak, hogy többet tudjunk produkálni. (Elénk tetszés és helyeslés.) Pedig erre a több-produkczióra nagy szükségünk lesz. Mert hiszen nem elég, hogy a háború után igényeinket lefokozzuk, hogy takarékoskodunk. De többet kell dolgoznunk és alkotnunk az egész vonalon, hogy megbirkózhassunk azokkal a nagy terhekkel, amelyek ránk várnak. (Elénk tetszés és helyeslés.) Elismerem, hogy ez a haladás lassú. Nekünk hozzá kell tehát férkőznünk a ma gazdálkodó gazdáknak mentől szélesebb rétegeihez. Legyünk tisztában azzal, hogy a kormányra is igen nagy feladat vár e téren és meg vagyok róla győződve, hogy bárki lesz akkor kormányon, meg fogja tenni e tekintetben a kötelességét. De a kormány a vándortanitóival és mintagazdaságokkal csak félmunkát végezhet. Itt az egész ahhoz értő gazdatársadalomnak kell megfognia a kérdést. (Elénk helyeslés.) Én a gazdasági egyesületeket tartom e tekintetben a főtényezőnek. Menjenek a nép közé, érintkezzenek vele közvetlenül, mutassák be neki az észszerű gazdálkodást. Meg vagyok róla győződve, hogy akkor ezen a téren nagy eredményeket érhetünk el. (Igaz! Ügy van!) ügy vagyok informálva, hogy gazdasági egyesületeink vezetői intenziven foglalkoznak ezzel a kérdéssel; és hiszem, hogy ez uj életet fog önteni gazdasági egyesületeinkbe és üdvös hatással lesz a termelésre, mert csak kellő útmutatással, rendszeres, egységes munkával érhetünk el eredményt. Polónyi Géza: A latifundiumokat, a hitbizományokat kell megszüntetni! B. Ghillány Imre földmivelésügyi minister: A felsőoktatás terén már a háború elején megtettük tán a legfontosabb lépést, mikor teljesítettük a gazdaközönség régi óhaját azzal, hogy a pozsonyi egyetemmel kapcsolatban létesítettük a gazdasági főiskolát, még pedig oly változattal, hogy a hallgató 9, esetleg 10 félév alatt megszerezheti azt a jogi végzettséget, mely őt közigazgatási szolgálatra kvalifikálja. Azt hiszem, ha ezekből fog a jövő közigazgatási tisztviselői kar rekrutálódni, ezek bele fogják vinni a közigazgatásba a közgazdasági érzéket, a gazdasági tartalmat, melyre naprólnapra több szükség van. Hisz annak az időpontnak meghatározása is, hogy a fedanyag mikor fuvaroztassák az utakra, gazdasági érzéket és szaktudást kíván. Lehetetlen állapot, t. ház, hogy a földmivelésügyi tárcza kebelében, mely hivatva van az ország gazdaságát irányítani, a jogi kvalifikáczió legyen az egyedüli minősítés, (Altalános helyeslés.) csak azért, mert idetartoznak a mezőrendőri és egyéb kihágási ügyek is, amelyek különben is szórványosak és melyek fontossága más nagy érdekekkel szemben elenyésző. Hogy ezen segítsek, elhatároztam, hogy a földmivelésügyi tárcza kebelében csak olyanokat nevezek ki, akiknek megvan a gazdasági és jogi képzettségük. (Altalános helyeslés.) De mig ennek hatása lesz, intézkedtem, hogy a fiatalabb tisztviselők részére egy gazdasági tanfolyamot tartsunk, e tanfolyam hallgatóinak legjavát külföldre szándékszom küldeni, azzal a a kötelezettséggel, hogy ott gazdasági fakultást végezzenek. Legyen meggyőződve a t. ház, hogy azok az intézkedések, amelyek megtehetők, megtörténnek. A többire akkor fog sor kerülni, amikor a háború után tisztán fogunk látni. Nem hangzatos programmokra van szükségünk, de intenzív munkára. Kérem, méltóztassék a kormányjelentést tudomásul venni. (Hosszantartó élénk helyeslés és tetszés jobbról.) Elnök: Jelentem, hogy 50-nél több képviselő aláírásával zárt ülést kérő iv nyújtatott át nekem. Mielőtt a t. ház döntése alá bocsátanám az indítványt, meg fogom állapítani, hogy 50 képviselő jelen van-e? Almásy László jegyző (olvassa): Nagy Vincze, gróf Károlyi Mihály, gróf Zichy Aladár, gróf Andrássy Gyula, Csemez István, őrgróf Pallavicini György . . . (Felkiáltások balról : A bizottságban van!) Elnök: Méltóztassanak nyugodtan lenni. Többen írták alá az ivet. Majd leszámítjuk. Almásy László jegyző: Gróf Esterházy Móricz, Barcsay Andor, Székely Ferencz, Huszár Károly (sárvári), Ugron Gábor, Szereday Aladár, Hammersberg László, Eráter Loránd, Bottlik István, Bernáth Béla, Hegedüs János, Jármy Béla, Barta Ödön, Létai Ernő, Ábrahám Dezső, Hódy Gyula, Szmrecsányi György, Justh János, Csuha István, Zlinszky István, Palugyay Mór, gróf Batthyány Tivadar, Lovászy Márton, Horváth József, Pap Zoltán, Vertán Endre, Laehne Hugó, gróf Károlyi József, Sümegi Vil-