Képviselőházi napló, 1910. XXXIV. kötet • 1917. február 5–márczius 2.
Ülésnapok - 1910-705
705. országos illés 1917 azon belpolitikai helyzet miatt, amelyik a monarchia másik államában, Ausztriában tapasztalható volt. (Zaj balfelől. Halljuk ! Halljuk ! jóbbfelől.) Elnök (csenget) : Kérem a képviselő urakat arra, hogy akinek mondanivalója van, az szíveskedjék a jegyző uraknál feliratkozni (Helyeslés jóbbfelől.) és azt a vita folyamán elmondani, mert lehetetlen a szónokot minduntalan megakasztani és meg nem engedni, hogy egyetlen mondatát befejezze. Méltóztassék elhinni, hogy ez méltatlanság a szónokkal szemben. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Sztranyavszky Sándor: Volt idő, mikor mi láttunk bizonyos aggodalmakat ilyen irányban felmerülni és volt idő, amikor mi láttunk odaát megindulni olyan akcziót. amelynek czélja a magyar kormány megbuktatása, vagy legalább állásának gyengítése volt. (Felkiáltások balfelől: Most is az"! Ez nem titok !) Beck Lajos : Ha nem osztozunk politikájukban, akkor kötelességünk. Sztranyavszky Sándor: Midőn osztrák politikai faktorokat akarnak felhasználni arra, hogy egy magyar kormányt megbuktassanak (Mozgás balfelöl.) és a magyar kormányzópárt állását megrendítsék, akkor méltóztassanak megengedni nekem, hogy feltegyem azt a kérdést, mennyiben minősíthető ez az eljárás a magyar ellenzéki szempontok megtartásának és az azt feltétlenül igénylő magyar nemzeti érzés igazolásának ? (Igaz I Ugy van ! a jobboldalon.) Mert az olyan ellenzéki politikát, amelyik szövetségtársul ahhoz szegődik, akit itthon mindig üt, én gyarló emberi eszemmel megér•teni nem tudom. (Zaj balfelől.) Beck Lajos : Micsoda beszéd ' Ki szegődött ? Hová szegődött ? Ez galimathias ! (Zaj jobbfelöl.) Gr. Tisza István ministerelnök : Beck ur négy óra hosszat beszélt és senki sem zavarta. Beck Lajos : Elejétől végig tárgyilagos voltam. (Za'j.) Elnök : Csendet kérek. FalCÍone Árpád : Fájnak az igazságok ! Sztranyavszky Sándor: Akkor, amikor mi ilyen tüneteket látunk felmerülni odaát, mikor itt a házban és a sajtóban a koronázási aktus előtt megindult a legkíméletlenebb hajsza ismét személyes téren, (Igaz ! Ugy van ! a jobboldalon.) akkor, mikor a mi türelmünk is elérkezett a végső stádiumhoz és a pártnak újévi megnyilatkozásaiban bizonyos erélyesebb hangok voltak hallhatók, akkor az urak részéről ezt provokácziónak minősítették, holott a provokálásoknak egész sorozata történt az önök részéről már a múltra visszaterjedőleg. (Igaz! Ugy van ! a jobboldalon.) Mi itt nem j>rovokáltunk senkit, de a mi türelmünknek, a mi sokat próbára tett türelmünknek is van határa. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) T. ház! Méltóztassék nekem megengedni azt, hogy néhány szerény megjegyzést tegyek azokra a hangokra, melyek a magyar gazdaszövetség gyűlésén elhangzottak. (Halljuk ! Halljuk ! jobbfelöl.) Elsősorban vagyok bátor megjegyezni azt, hogy én is a magyar gazdatársadalom egyik igénytelen február 26-án; hétfőn. 419 tagjának érzem magamat, némi jogosultsággal magam is birok arra, hogy ezen kérdésekről nyilatkozzam. Régi idő óta, a gazdaszövetség megalapítása óta láttuk mi is azt, hogy voltaképen nem annyira a gazdatársadalom érdekeinek előbbrevitele, mint inkább politikai czélok és tendencziák szolgálata volt a magyar gazdaszövetség czélja. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) A magyar gazdatársadalomnak rendelkezésére állott egy faktor, az Országos magyar gazdasági egyesület, amelylyel szemben nem volt szükség arra, hogy egy parallel intézmény állittassék fel, legfeljebb abban az esetben, ha az Országos magyar gazdasági egyesület azoknak a tendencziáknak, amelyeket vártak tőle, hódolni nem akart. A magyar gazdaszövetség gyűlésén hangzottak fel panaszok, melyeket sokszor hallottunk, melyekre vonatkozólag a mélyen t. földmivelésügyi minister ur felszólította az illető jianaszlókat, hogy adják elő az ő dokumentumaikat ; de ezekből a földmivelésügyi minister ur előtt még ma sem fekszik egy sem. Gr. Károlyi Mihály: Gaál Gaszton elmondta beszédében ! Sztranyavszky Sándor: Több ízben közvetve és közvetlenül mondotta a földmivelésügyi minister ur azt. hogy a dokumentumokat adják elő, főleg a bankok által állítólag rendezett sertéshizlalás czéljaira a magyar gazdáktól elvett és a bankok rendelkezésére bocsátott kukoriczamennyiség tekintetében, de a t. földmivelésügyi minister ur ma sincs abban a szerencsés helyzetben, hogy ezek birtokában lehessen. (Igaz ! Ugy van ! a jobboldalon.) Több objektivitást lehet elvárni egy olyan fórumtól, mint a Magyar gazdaszövetség, azonkívül el lehet talán várni azt is, hogy ne akarja kisajátítani az egész gazdatársadalmat ez a szövetség a maga politikai czéljaira. (Ugy van ! Ugy van ! jobbfelöl.) Némi érzékkel birunk mi is a magyar gazdák érdekei iránt. Gr. Károlyi Mihály: De a földmivelésíigyi minister nem ! (Zaj és élénk felkiáltások jóbbfelől : Halljuk! Halljuk !) Sztranyavszky Sándor: Méltóztassék megengedni, hogy itt épen ezzel kapcsolatban elmondjam magam is azt, amiről ugy érzem, hogy szükséges itt a magyar gazdák érdekében elmondani. (Halljuk ! Halljuk !) Sokszor felmerült már az a kérdés, hogy az ipari czikkek ára makszimáltassék. Ennek a kérdésnek jogosultságát én a magam részérő] is — és azt hiszem, minden magyar gazda igy gondolkodik — elismerem. Huszár Károly (sárvári): De leszavazzák! Sztranyavszky Sándor: Honnan tetszik ezt tudni ? Huszár Károly (sárvári) : Mert már többször leszavazták! (Derültség jóbbfelől.) Sztranyavszky Sándor : De nem ebben a kérdésben. Elnök : Méltóztassék Huszár Károly, sárvári kéj>viselő urnak nyugodtan maradni és méltóztassék megengedni, hogy Sztranyavszky Sándor kép58*
