Képviselőházi napló, 1910. XXXIV. kötet • 1917. február 5–márczius 2.

Ülésnapok - 1910-702

340 702. országos ülés 1917 i már kezdetén is, fenkölt szellemek foglalkoztak a birtokpolitikái kérdésekkel, tekintettel épen arra a helytelen és igazságtalan megoszlásra, amely tapasztalható a magyar föld birtoklása tekintetében. Többféle javaslat is felmerült, amelyek mind megegyeznek abban, hogy földet kell biztosítani annak a földmivelő magyar népnek, amely háború alatt fényes tanújelét adta annak, hogy nemcsak megvédelmezni tudja a magyar földet az ellenséggel szemben, hanem ugyanazon idő alatt, amikor az ellenséggel szemben a haza földjét védi, a maga itthon maradt családtagjaival még mindig meg is birja munkálni és gyümölcsöztetni tudja ezt a földet. (TJgy van! balfélül,) Akkor is földje megnövelésének, gyümölcsöztetésének meleg vágya tölti el és a legnagyobb nehézségekkel megküzd, hogy a föld .produktivitását biztosítsa. (TJgy van! balfelül.) Minden javaslat megegyezett abban, hogy földet kell biztosítani a magyar népnek, amely jórészben földet nem mondhat tulajdonának és ez által a magyar föld legállandóbban és legbiztosabban fog műveltetni, mert ez a nép a földjét minden rögében ismeri és minden rögében szereti. Helyes tanítás és helyes vezetés mellett a föld produktivitása is így van biztosítva a legállandóbban. (ügy van! balfelöl,) Lehet argumentálni azzal, hogy bizonyos közép- vagy nagybirtokok, nagy gazdaságok, a föld produktivitását jobban ki tudják használni nagyobb tökeerejükkel, de állítom, hogy a föld produktivitásának állandóságát maga az a földmivelő nép sokkal jobban biztosithatja, mint minden nagy tőkével dolgozó nagybirtok, vagy nagybirtokvállalkozás. Mert az a magyar földmivelő nép, mint a föld birlalója, nem spekulál, annak meg van a maga konzervatív iránya. Több termelésre igenis lehet buzdítani, kell is irányítani és vezetni ebben a tekintetben, mert igy aztán a maga megállapodott irányzata mellett a fold termelésének állandóságát és egyformaságát a legmegbízhatóbban képes biztosítani. Ez a birtokpolitika tekintetében felmerült javaslatok általános irányzata. Ez, amint mondám, a földnek legideálisabb kommunizmusa felé irányul, amely a magyar földet a földet művelő, ismerő és szerető magyar népnek, nem is mondom közös, de együttes tulajdonába igyekezik a lehető legnagyobb mértékben juttatni. Ez zel az ideális kommunizmussal szemben azonban egy épen ellenkező más kommunizmus felé hajló megnyilvánulását látjuk, egy névfelen, társulati és nagyrészt nemzetközi kapitalista irányzatnak törekvéseit, amelyek a földet a nagytőkével rendelkező börzei spekulácziónak, sokszor nemzetközi börzei spekulácziónak labilis hintájára helyezi, és nemcsak a földet, de a produktivitást is e labilis, ingó börzei spekuláczió befolyása alá veti. T. képviselőház ! A háborúnak tapasztalatai ma fokozott jelentőségben állítja bruár 22-én, csütörtökön. elébünk azt a kérdést, hogy a magyar föld produktivitásának állandóságát biztosítsuk, hogy megelőzzük idejében azt az irányzatot, amely, amint emiitettem, nemcsak a földet, de annak produktivitását is bizonyos nagytőkeszerü, bizonyos pénzszerü manipuláczió tárgyává teszi, mert idáig még a földbirtok produktivitása terén nem tapasztaltunk kartellszerü jelenségeket. Voltak zabringek és kukoriczaringek, amelyek azonban teljesen idegenek voltak maguktól a földmivelőktől és birlalóktól, de akkor, amikor a föld tulajdonában, a földbirtok politikájában az a kapitalisztikus pénz, a kapitalisztikus kommonizmus irányzat érvényesül, amelyre az előbb hivatkoztam, megérthetjük azt is, hogy a föld termelékenysége is bizonyos kartelleknek áldozatul esik, hogy alakulnak majd azok közt a nagy pénzintézetek közt, a pénzmanipulácziókhoz szokott uj földbirtokosok közt azok a más térről annyira ismert ós kedvelt kartellek, amelyek bizonyos esztendőben bizonyos irányú termeléseket teljesen kizárnak és bizonyos irányzatokat bizonyos időben teljesen favorizálnak, óriási kárára a fogyasztó közönségnek. (TJgy van! bal felöl.) Épen azért a magyar kormány azon teljesen negatív magatartása, amelyet a birtokpolitika tekintetében idáig tanúsított, előttem egészen érthetetlen és bátor vagyok azt említeni, hogy ha ezen kérdésekről továbbra is teljesen negatív állásponttal elzárkózik a magyar kormány, akkor, ha megérjük a háború szerencsés befejezését, annak a békénele olajágát hiába fogja megpróbálni elültetni abba a magyar földbe, amelynek okos és józan birtokpolitikájáról előre nem gondoskodott, mert a béke olajágának zsenge hajtásait el fogja perzselni nagy történelmi korszakalkotó evoluezió logikájaként természetszerűleg következő társadalmi nagy mozgalomnak felesapó lángja és az elégedetlenségnek, sőt talán a társadalmi forradalomnak tüze. (Igás! TJgy van! a baloldalon.) T. képviselőház! Ami a föld megmunkálását illeti, a háború elején a kormány főké}} arra irányította figyelmét, hogy a katonai bevonulások miatt a magyar föld megmunkálatlanul ne maradjon. Ezt az aggodalmat az itthonmaradottak megfeszített szorgalma, a magyar nép földszeretete és ellenségeink sorából ejtett hadifoglyok nagy száma meglehetősen eliminálta. Farkas Zoltán: Hol van a Károlyi-párt ? Hol vannak? (Halljuk! Halljuk!) Ostffy Lajos: Emellett azonban egy másik jelenség mutatkozott és ez az, hogy nem anynyira a katonai bevonulások veszélyeztették a föld megmunkálását, hanem a megmunkálás költségének óriási megdrágulása. Megdrágultak az elsőrendű életszükségletet képező iparczikkek, amivel nem tartott, és nem is tarthatott lépést a mezőgazdasági termeivényeknek s az elsőrendű szükségletet képező kenyórterményeknek