Képviselőházi napló, 1910. XXXIV. kötet • 1917. február 5–márczius 2.
Ülésnapok - 1910-694
'.7 február 6-án, kedden. 26 694. országos ülés 191 beszei ez ni. (ügy van! balfelől.) De a hadi özvegyek és árvák részére ezeket az összegeket nemcsak hogy csekély mértékben, hanem többnyire nagyon későn, hónapok, sőt évek múlva folyósítják. (ügy van! ügy van! a baloldalon.) És hogy ez igy történik, annak én két dologban látom az okát. Mindenekelőtt az egyes pótzászlóaljak gazdasági hivatalainak maguknak kellene beszerezniük az özvegyi nyugdíj folyósításához szükséges okmányokat és bizonyítványokat, de azok azt többnyire magukkal az özvegyekkel és árvákkal szereztetik be. (ügy van! balfelöl.) (Az elnöki széket Simontsits Elemér alelnök foglalja el.) A másik okát pedig abban látom, hogy a községi elöljáróságok ezeket az okmányokat, amelyek szükségesek a nyugdíj folyósításához, csak nagyon későn, többszöri unszolásra, gyakori sürgetésre küldik be a pótzászlóaljak gazdasági hivatalaihoz. (ügy van! balfelől.) Ezerszámra vannak olyanok, akik családfentartóik eleste után csak két évre kapják meg nyugdijukat. Erre nézve bátor leszek itt néhány hiteles adatot előterjeszteni. (Halljuk! Halljuk!) Horváth János 2. honvédgyalogezredbeli népfelkelő 1915 augusztus 22-én halt meg és családjának 1916 november 29-én, tehát 15 hónap múlva folyósították a nyugdijat. Tomóczky Mihály cs. és kir. 24. vádászzászlóaljbeli népfelkelő vadász 1915 augusztus 21-én elesett, 1916 november 30-án folyósították a nyugdiját, tehát ugyancsak 15 hónap múlva. Toplál Pál 30. népf. gyalogezredben népfelkelő 1915 május 21-én hősi halált halt, 1916 deczember 4-én kapott csak a családja nyugdijat, vagyis 16 és fél hónap múlva. (Az elnöki széket Szász Károly alelnök foglalja el.) Török Sebestyén 13. honvédgyalogezredbeli honvéd 1914 deczember 28-án hősi halált halt, 1916 deczember 8-án folyósították a nyugdijat, vagyis 23 és fél hónap múlva. Tarka Mihály 29. honvédgyalogezredbeli honvéd 1914 deczember 19-én elesett, 1916 deczember 18-án kapott csak nyugdijai a családja, épen két év múlva. Csörögi István 29. honvédgyalogezredbeli honvéd 1914 november 23-án elesett. 1916 deczember 9-én folyósították családja részére a nyugdijat, tehát 24 és fél hónap múlva. S.ein József 10. népfölkelő gyalogezredben szakaszvezető 1914 október 4-én hah hősi halált, 1916 november 24-én folyósították csak a nyugdijat, tehát 26 hónap múlva. Biró Lajos 29. honvédgyalogezredbeli honvéd 1914 október 5-én halt hősi halált, 1916 deczember 1-én kapott csak a család nyugdijat, vagyis 26 hónap múlva. Ecsegi József 29. honvédgyalogezredbeli póttartalékos 1914 november 24-én halt hősi halált a déli harcztéren, tehát 26 hónappal ezelőtt és a családjának még ma sincs meg a nyugdija. Hackl Lénárd 1. honvédgyalogezredbeli népfölkelő 1916 május 8-án halt meg. A vecsési jegyző egy hónapra rá elvonta a négy tagból álló család segélyét és végrehajtással fenyegette meg Hackl Lénárdnét, ha az egyhavi segélyt vissza nem fizeti, daczára annak, hogy a törvény szerint a családfő halála után még egy félévig kell kapnia a segélyt. A család nyugdija iránt azonban még csak egy hónappal ezelőtt indult meg az intézkedés, T. képviselőház ! A hadi özvegyek és árvák ellátása dolgában bizony nagyon lassan haladnak előre a kellő intézkedések. A szegényebbsorsu családokban az elesett vagy eltűnt hős családja az élet e nehézségeivel nem képes megküzdeni, anélkül hogy ne legyen kénytelen megízlelni a nyomort, (ügy van ! balfelöl.) a legtöbb elárvult család helyzete a lehető legnyomasztóbb. (ügy van! balfelöl.) Hiszen manap mit lehet városokban, sőt még faluhelyen is abból a 30—40 koronából, legjobb esetben 120 koronából vásárolni, amit özvegyi és árvanyugdij czimén az elesett vagy elhunyt katona özvegyének és árvájának kiutalnak, amikor egy kiló marhahús ára 10—14 korona ? Ezekben a családokban a nélkülözés, az éhség, a nyomor az állandó vendégek, (ügy van ! balfelöl.) A hadi özvegyek és árvák erős küzdelmet kénytelenek folytatni az életnek egyre fokozódó nehézségeivel szemben, (ügy van! balfelől.) Gondoskodnia keU tehát a kormánynak, hogy a gyors, állandó és kellő megélhetést biztosító özvegyi és árvasegély, illetőleg nyugdíj mielőbb rendeztessék, (ügy van! balfelöl.) Ezeken az anomáliákon a lehető legsürgősebben segíteni kell. Amíg nem tudunk nagyobb nyugdijat adni az elesett és eltűnt katonák családjainak, adják meg nekik továbbra is a rendes hadisegélyt. (Ügy van ! balfelől.) T. képviselőház ! Hadvezéreink legnemesebbike, József főherczeg, szivet-lelket megrendítő szép sorokat irt az újságírók almanachjába a magyar hősökről, azokról, akik a galicziai síkon, a szerb hegyek között, Orosz-Lengyelország mocsaraiban, a Kárpátokban, a Doberdón, a Krnen, a karinthiai havasokban, a széditő albán hegyeken és leguj abban az erdélyi román havasok között nem egyszer vezérlete alatt, szeme láttára, titáni harczokban egyik hőstettet a másik után-hajtották végre. Ezek iránt — véli a czikkiró József főherczeg — az otthonlevőkre az a szent kötelesség háramlik, hogy özvegyeikről és árváikról gondoskodjanak. (ügy van ! balfelől.) Vannak sokan, —• írja szórólszóra, — akik amig vér folyt, meggazdagodtak, aMk vagyonukat a háború révén megsokszorosították. Hozzanak ezek is legalább egy nemes és igazán hazafias áldozatot. Adják oda legalább egy részét annak, amit a háború révén nyertek, azoknak, akik életükkel fizettek és özvegyeiket és árváikat nyomorban hagyták, (ügy van! élénk helyeslés és éljenzés balfelől.)