Képviselőházi napló, 1910. XXXIV. kötet • 1917. február 5–márczius 2.
Ülésnapok - 1910-699
224 699. országos ülcs 1ÖÍ7 február W-m, hétfőn. pedig, mert a ministerelnök ur kijelentette, hogy nemsokára konkrét javaslatokkal fog a ház elé jönni, ugy hogy ez magábanvéve az eddigi tétlen-. seggel szemben már oly haladást jelentett, amelyet számba kellett vennünk. Bizva a kormánykijelentés őszinteségében s abban, hogy ez a haladás a kormány intézkedésével csak fokozható lesz majd s bizfa abban, hogy e kérdések végrehajtás stádiumába fognak juthatni, bátorkodom pártom nevében a következő határozati javaslatot benyújtani azzal a tiszteletteljes kérelemmel, hogy azt elfogadni méltóztassék (Halljuk ! Halljuk I Olvassa) : »Határozati javaslat. Miután a hazáért küzdő hősök emlékének megörökítéséről szóló törvényjavaslat sem a rokkantakról, sem a hadiözvegyek és árvákról nem gondoskodott, a ház utasítja a kormányt, hogy ezeknek ellátásáról szóló törvényjavaslatot terjeszszen sürgősen a ház elé.l (Elénk helyeslés halj elől.) Nem hagyhatom említés nélkül azt a megátalkodottságot és konokságot, melyet a választójog kérdésében tanúsít a kormány. (Halljuk! Halljuk !) Csodálkoznom kell azon, hogy amikor harezoló katonáinkat választójoggal kívánjuk felruházni, vagyis ezen jognak csupán egy részletkérdését elintézni, Kipp van Winkle álmát kívánják aludni azok, akik ebben a dermedtségben, ebben a merevségben, maradiságban ezt a kérdést még ma is időszerűtlennek látják, akik nem érzik meg a mai idők vérző valóságát, (Ugy van ! Ugy van! halfelől.) akik nem akarják megérteni az idők intő szavát s nem tudják megérezni a 5, nagyidők tradiczióiból folyó kötelességek és terhek nyomasztó hatását. Érthetetlen, hogy a magyar népnek az alkotmány sánczaiba való bevitelét aktuálisnak, sürgősnek el nem ismerik akkor, midőn ez a nép egész erejével veszi ki részét háborús kötelességeinek teljesítéséből, a háborúnak minden szenvedéséből. Csak ily felfogás mellett lehetséges, hogy ez a magyar nép nem jutott még hozzá az őt rég megillető jogokhoz. A világrenditő események tanulságai sem nyitották ki az önök szemeit. Akkor, midőn a magyar népnek minden egyes tagja, kezdve a 18 éves ifjútól az 53 éves emberekig olyan példákat szolgáltatott hősiességével, oly bizonyítékokat nyújtott intelligencziájáról és lojalitásáról, mindezt nem látni s megfelelő módon nem mérlegelni a legnagyobb sérelem ezzel a néppel szemben, (Ugy van! Ugy van! a hal- és a szélsőbaloldalon.) amely a legvégső áldozatok meghozatalára is kész, de amelynek jogait elismerni nem akarják. A jogtalanságnak ez az állapota tovább nem tarthat. A magyar nép a legfényesebben bebizonyította a háború folyamán is a jogokban való részvételre az ő erős rátermettségét. S hiába mondja a t. ministerelnök ur, hogy a könnyelmű választójogi radikalizmusnak veszélyeitől láván ja a nemzetet megóvni. A világ fejlődésének útját állni nem lehet, még annak sem, aki fanatikusan bizik az ő magasabb küldetésében s nem akarja látni, hogy egész országok omlanak össze századokon keresztül helyesnek vélt eszméikkel s uj világok keletkeznek uj eszmékkel, uj irányelvekkel, (Ugy van ! Ugy van ! balfelöl.) amelyeknek érvényesülését megállítani nem lehet s amelyeknek érvényesülése el fogja sodorni még azt is, aki csak azért, mert ő nem változott, a körülötte lezajlott változásokról tudomást venni nem akar. (Elénk tetszés és taps.) Zlinszky István : Megcsinálja a nép erőszakkal ! Majd az jobb lesz ! Palugyay Móricz: önök a túloldalon, önöknek egy nagy része a választások előtt kötelező Ígéretet tett a magyar népnek az általános választói jog megalkotására. (Igaz ! Ugy van ! a baloldalon.) Zlinszky István : Hol vannak a liberálisok ? A választójogosok? Beck Lajos : A trónbeszédben is benne volt! Palugyay Móricz: Jusson eszükbe, hogy a becsületbeli tartozás kiegyenlítése kötelező a lelkek kihasználása, a választás után is. (Ugy van! balfélől.) Vegyék figyelembe azt is, hogy hiába ismeri a ministerelnök ur annyira a lövészárkok lakóit, a lövészárkok lakói a legfényesebb dialektikával és a legművészibb xabulisztikával sem lesznek többé kielégíthetők. A lövészárkok lakói a halál csókjának mindennapi lehelletétől érintve nem fognak visszariadni attól, hogy széjjelzúzzák azt a rendszert, a mely az ő jogaik érvényesülésének útjába áll. Ebben a törekvésükben, ha addig megoldást nem nyer a választói jog kérdése, mibennünk hűséges fegyvertársakra fognak találni. (Elénk tetszés és taps a baloldalon.) Rakovszky István : Majd rájuk parancsolják Bécsből! Palugyay Móricz : Daczára annak, hogy alig van sejtelmünk arról, mit hoz a jövő és milyen gazdasági átalakulásnak nézünk elébe, daczára annak, hogy nem tudjuk, hogy minő súlyos gazdasági problémákkal kell majd a jövőben megküzdenünk, daczára annak, hogy ma még nem állhatnak rendelkezésünkre az ezen helyzet megismeréséhez szükséges adatok : a gazdasági életünket gyökerében érintő u. n. kiegyezési tárgyalások és alkudozások teljes folyamatban vannak, anélkül hogy azok menetére ingerencziánk lenne és hogy törvényhozói kötelességünket teljesíteni tudnók abban az irányban, hogy jogaink önrendelkezési jogunknak megfelelően fognak megvédetni. (Igaz! Ugy van! halfelől.) Az ország közönsége teljes tájékozatlanságban van e tárgyalások menetéről és csak találgatásokra van utalva, jóllehet gróf Apponyi Albert mélyen t. képviselőtársam és vezérein (Éljenzés a haloldalon.) több izben kívánta interpallácziókkal megszólalásra birni a ministerelnök urat és bizonyos fényt vetni ezekre a kérdésekre. Ezekről a kérdésekről a homály leple ma sem hullott le, mert a ministerelnök ur megengedhetőnektartja, hogy az eddigi tájékozatlanság továbbra is fenmaradjon és nem tartja szükségesnek, hogy e súlyos nyugtalanságra okot adó gondjainkról a
