Képviselőházi napló, 1910. XXXIV. kötet • 1917. február 5–márczius 2.
Ülésnapok - 1910-696
128 696. országos ülés 1917 február 8-án, csütörtökön. hogy egy aránylag fiatalabb korban magasabb műveltségre tegyenek szert, legalább is élettapasztalatot, életbölcseséget kell szerezniök, mielőtt bátorságot vennének maguknak, hogy döntőleg igyekezzenek nemzetük sorsát irányitani. (Mozgás balfelöl.) Vázsonyi Vilmos : Biró leiiet fiatalabb korban is ! (Felkiáltások jobbjelöl: Vizsgák után ! Halljuk ! Halljuk!) Gr. Tisza István ministereínök: És a t. képviselő ur azt mondja, hogy ilyen módon csupa fékből fog állni az egész vonat. De hiszen, ami hajtóerő van az eszmék terén, a kezdeményezések terén egy nemzet társadalmában, az mégis túlnyomó részben természetszerűleg a magasabb műveltségű néposztályokban van. Hiszen azok huszonnégyéves korban bejutnak a választók közé. És hányan vannak itt, igen tisztelt képviselőtársaim harmincz évnél fiatalabbak ? Hát csupa fékből áll a mélyen tisztelt ellenzéki oldal ? Hát vájjon nincs elég fiatalos hév és nincs elég fiatalos tűz a mélyen tisztelt ellenzéknek azokban a tagjaiban is. (Mozgás és derültség a bal- és a szélsőbaloldalon.) akik már jóval túlhaladták a harmincz esztendős kort 1 (Elénk derültség a jobboldalon.) Természetes, t. ház, — és ebben van a dolog értelme, ezért alkalmas kritérium ez — kétségtelen, hogy a harmincz évesnél idősebbek zöme higgadtabb, megfontoltabb, judicziózusabb, jobban tud már magának emberek és dolgok felől ítéletet alkotni, mint a harmincz évnél fiatalabbak, (ügy van! Vgy van! a jobboldalon.) Egyesekre persze ez nem áll; vannak nagyon judicziózus, józan emberek a legfiatalabbak között és nagyon is más hajlamokkal és tulajdonságokkal biró emberek a legöregebbek között. (Derültség jobbról.) De a jogosult és indokolt kritérium az, amely a tömegeknél, a nagy átlagokban nyilvánul. Mind a két kritérium, amelyet mi felállítunk, ilyen természetű. Azok, akik a hatéves elemi iskolai tanfolyamot sikerrel elvégezték, egészben véve átlag alkalmasabbak lesznek arra, hogy helyes ítéletet alkossanak maguknak a politikai életben felvetett kérdések felől, mint akik ezt el nem végezték. Azok, akik harmincz éven túl vannak, átlagban, a tömegeket véve, alkalmasabbak lesznek helyesen és higgadtan ítélkezni emberek és elvek felett, mint a fiatalabbak. Ezért helyes ez a kritérium és ezért nem helyes az a kritérium, amely választói jogot kivan adni azoknak, akik besoroztattak, azoknak pedig nem, akik nem soroztattak be. Mert itt ez a válaszvonal merőben az illetők fizikai képességétől függ ; ez semmi következtetést nem enged az illetőknek sem szellemi, sem jellembeli tulajdonságaira. (TJgy van ! Ugy van ! a jobboldalon.) És természetes dolog, igaza van Rakovszky István t. képviselőtársamnak : a harcztéren nem a fizikai erő határoz elsősorban, hanem a jellemerő, az. akaraterő, az energia. Arany igazság ; de a sorozás nem történhetik aszerint, hogy Idnek van több jellemereje, akaratereje, erkölcsi ereje, hanem nem történhetik más kritérium szerint, mint az egészségi állapot, a fizikai állapot szerint. (Igaz! Vgy van! a jobboldalon.) Azért teljesen konzekvens maradok önmagamhoz, amikor elfogadok olyan kritériumot, olyan czinozurát, amely nézetem szerint helyes szelekcziót biztosit, nézetem szerint a túlsúlyát növeli az értelmesebb, képzettebb, judicziózusabb elemeknek és teljesen konzekvens vagyok akkor, amikor elutasítom az olyan czinozurát, amely ebben a tekintetben merőben értéktelen és megbízhatatlan. (Ugy van ! a jobboldalon.) Ismételve csak azt a meggyőződésemet hangsúlyozom, hogy végzetes hibát követnénk el, ha ezt a kérdést, amely minden nemzet életében végtelenül fontos, de sehol sem fontosabb, mint a magyar nemzet életében, most akarnók legalább is oly messzemenőleg eldönteni, hogy a húsz évesnél idősebb összes hadrakelteknek választójogot biztosítsunk. Most, midőn természetszerűleg mindannyian oly benyomások alatt, oly lelkiállapotban vagyunk, amely e kérdésnél a haza érdekének, a köz érdekének mindenek felett álló higgadt mérlegelése helyett a legtiszteletreméltóbb egyéni fellendülést, egyéni érzelmeket helyezi előtérbe, (TJgy van! a jobboldalon) ne feleujünk el egyet : Ha mi tényleg szolgálatot akarunk tenni a demokráczia ügyének Magyarországon. (Halljuk! Halljuk! a bal- és a szélsőbaloldalon) ha, a mint hiszem, összes elvbarátaimmal együtt komolyan ezt akarjuk, akkor ennek útját világosan előírja a mai választójogi törvény : emeljük a magyar társadalom politikai szinvonalat, (Igaz ! TJgy van ! a 'jobboldalon) gondoskodjunk oly népoktatási intézményekről, amelyek élő valósággá teszik a népiskolai kötelezettséget. (Igaz! TJgy van! Taps a jobboldalon. Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Posgay Miklós: Mindig követeltük, önök gátolták ! Elnök : Csendet kérek ! Gr. Tisza István ministereínök: És akkor azután rálépünk (Halljuk ! Halljuk ! a jobboldalon) a demokratikus haladásnak azon lassú, de természetes, organikus, áldásos útjára, amely a haladást a demokratikus jogokkal élni alkalmas tényezők szaporításában keresi, amely tehát fokozza a választók számát akkor, amikor előbb fokoztuk a választói jogra képes egyének számát. (TJgy van! a jobboldalon.) De ne essünk abba a tévedésbe, hogy azt higyjük : a nép érdeke, a nemzet érdeke minden körülmények közt a legdemokratikusabb választói jogot kívánja. A nép érdeke, a nemzet érdeke kívánja azt, hogy igyekezzünk emelni az általános, anyagi, szellemi és erkölcsi szinvonalat (Igaz! TJgy van! a jobboldalon) és ennek az alapnak felépítésével erre rakjuk rá a politikai jogok kiterjesztését. (TJgy , van! Taps a jobboldalon. Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök : Csendet kérek ! Gr. Tisza István ministereínök: A politikai jogok kiterjesztése, mielőtt meglennének annak