Képviselőházi napló, 1910. XXXIV. kötet • 1917. február 5–márczius 2.

Ülésnapok - 1910-695

98 695. országos ülés 1917 Kérem a t. házat, hogy a kormány többi tagjai nevében is adott válaszomat tudomásul venni méltóztassék. (Helyeslés jobbról.) Elnök: Kivan az interpelláló képviselő ur szólni? Kelemen Béla: T. ház! Én a kormányhoz intézett kérdéseimre választ nem kaptam: mivel a ministerelnök ur mégis ugy állitotta oda a dolgot, hogy beszéde válasz kivan lenni és azt óhajtja, hogy válaszát a ház vegye tudomásul, én a magam részéről nem vagyok abban a helyzetben, hogy ezt megtehessem. Csupán annyit óhajtok a magam részéről megjegyezni, hogy én igenis indokoltnak láttam, hogy a magyar kormány figyelmeztesse a hadügyi kormányt az emberanyag kímélésére és arra is, hogy az anyagi javakkal való takarékoskodás iránt több érzéket tanúsítson. Amikor szorgalmazni akartam a felpanaszolt hibák és sérelmek orvoslását, tettem ezt azért, mert abban a tudatban és meggyőződésben vagyok, hogy ha ez megtörténik, akkor a nemzet ellenálló képessége nem csökkenni, hanem fokozódni fog. Ez indított interpelláczióm megtételére és tekintve, hogy a ministerelnök ur a válasz tudomásulvételét kéri, holott a felhozott konkrét esetek közül egyeseket talán nem ismer és nem is ismerhet és nincs is abban a helyzetben, hogy azokra nézve fölvilágosítást adjon, sőt mondotta is, hogy fel fogja hivni a hadügyi kormány figyelmét, — azzal a válaszszal, amelyet adott, meg nem elégedhetem, azt tudomásul nem vehetem. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Vitának helye nem lévén, kérdem a t. házat, tudomásul veszi-e a ministerelnök urnak Kelemen Béla képviselő ur interpellácziójára a pénzügyminister ur és a honvédelmi minister ur nevében is adott válaszát: igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik a választ tudomásul veszik, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A ház a választ tudomásul veszi. Következik Holló Lajos képviselő ur interpellácziója, a képviselő ur azonban az elnökség utján kéri a t. házat, hogy interpelláczióját a legközelebbi interpellácziós napon mondhassa el. . - Gondolom, a t. ház ezt a halasztást megadja. (Helyeslés.) Következnék azután Sümegi Vilmos képviselő ur interpellácziója, azonban a képviselő ur hasonlóképen, az elnökség utján engedélyt kér a háztól arra, hogy interpelláczióját a legközelebbi interpellácziós napon mondhassa el. Gondolom, a t. ház hozzájárul ehhez. (Helyeslés.) Ennek következtében a képviselő ur interpelláczióját a- legközelebbi interpellácziós-napon fogja elmondani. I ; Következik Vázsonyi Vilmos képviselő ur interpellácziója. (Felkiáltások: Nincs itt!)"' február 7-én, szerdán. A képviselő ur nincs itt. Interpellácziója tehát töröltetik. Következik gróf Batthyány Tivadar képviselő ur interpellácziója. A képviselő ur hasonlókép az elnökség utján kér halasztást a t. háztól. Gondolom, a t. ház megengedi, hogy a képviselő ur is a legközelebbi interpellácziós-napon mondhassa el interpelláczióját. (Helyeslés.) Következik Gedeon Aladár képviselő ur interpellácziója. (Felkiáltások: Nincs itt!) A képviselő ur nincs jelen. Interpellácziója tehát töröltetik. Következik Rakovszky István képviselő ur interpellácziója az igazságügyminister úrhoz, a czenzura tárgyában. Rakovszky István: T. ház! Már két izben voltam bátor az igazságügyminister úrhoz a czenzura tárgyában interpellácziót intézni. (Nagy zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek, képviselő urak! (Halljuk! Halljak!) Rakovszky István: ügy hiszem, a t. ház előtt eléggé ismeretes álláspont, amelyet ebben a kérdésben elfoglalok, igy tehát, tekintve az előrehaladott időt, tekintve, hogy a t. ház álláspontomat ismerheti, én interpelláczióm felolvasásával kezdem (olvassa): »Interpelláczió a t. igazságügyminister úrhoz. 1. Mely indokból tiltotta be a czenzura a következő, az Esti Újságban megjelent czikket: .- Kész a kiegyezés. Az elvi megállapodás szenzácziós részletei. — Kiegyezés húsz évre. — Két százalékkal csökken a kvóta. — Az annabergi csatlakozás. — Az agráriusok védelme. — Bécs, január 29. (Bécsi munkatársunk telefonjelentése) Legutóbbi bécsi találkozásuk alkalmával a magyar és az osztrák kormány tagjai befejezték a kiegyezési tárgyalásokat. Az elvi megállapodás minden kiegyezési kérdésben megtörtént s ami munka a kiegyezés aláírásáig még hátra van, a szakelőadókra tartozó részlet csak. Ez az értesülésem olyan helyről való, amelynek beavatottságáért és jólértesültségéért felelek. LTgyanott közölték velem az elvi megegyezés részleteit is. Az elképzelhetően legnagyobb meglepetést tartogatják ezek a megállapodások a magyar és az osztrák politikai közvéleményre egyaránt. Gróf Tisza István ministerelnök legutóbbi képviselőházi beszéde előkészített rá ugyan, mégis váratlanul ér a bizonyosság, hogy a kormány 20 évre kötötte az országot a kiegyezés megállapodásához. Ennek előzményeiről a következőket tudtam meg: A Stürgkh-kormány a kiegyezési tárgyalások megindulása idején a 25 éves szerződés álláspontjára helyezkedett. Azzal érvelt, hogy az osztrák politikai viszonyok annyira szükséges konszolidácziója csak ugy remélhető, ha legalább gazdasági téren hosszabb időre nyugalom, biztosság és stabilitás lépjen a 10 évenként meg-megújuló bizonytalanság helyébe. A magyar kormány utalással az általános fel-