Képviselőházi napló, 1910. XXXIII. kötet • 1916. november 27–február 1.

Ülésnapok - 1910-692

692. országos ülés 1917 fe Mi volt a normális rend? Az, hogy a törvényben megállapított kihágások makszimuma két hónap volt a háború előtt ; a ministeri rendeletekkel megállapitott kihágások makszimális büntetése 15 nap volt. Ezen büntetések a háború folyamán mindjobban emelkedtek, mert hiszen egyre fokozottabb érdekeket kellett megvédelmezni. Ezért szemrehányást nem is teszek. Ma a rendeletek legnagyobb részében, ahol nagyobb érdekekről van szó, a hathavi elzárás abnormális. Ahol hathavi elzárásról van szó, ebben igaza van az igazságügyminister urnak, az bagatell dolognak nem tekinthető, amint f' különben az elzárást soha annak nem tekinthetem. Nem tekinthetem bagatellnek azért sem, mert hiszen az elnevezés csak egy jogi czifrázást jelent ; csak a hatáskörök megoszlása szempontjából fontos az, hogy mi valamit kihágásnak vagy vétségnek nevezünk-e. ' En a büntetőjogból egész sorozatát hozhatom fel azoknak a vétségeknek, amelyek nem is hat havi, hanem hat hónapnál sokkal kisebb tartamú szabadságvesztéssel bűntetteknek. Ott van például a vaUás szabad gyakorlata elleni vétség, ott van a magánszemélyek részérőli levél- vagy távirati titok megsértése, ott van a jogtalan elsajátítása könnyű testi sértés, a becsületsértés, a rágalmazás ; a vétségek egész sorozatát hozhatom fel, t. ház, még pedig gyakran előforduló vétségekét, amelyek a járásbirósági eljárásban a járásbirósági forgalomnak legnagyobb részét képezik, vétségeknek neveztetnek és a büntetési tételük alacsonyabb, mint a kihágások büntetési tétele, ahol a makszinmm hat hónapi elzárás. Most olvasom a lapokban azt is, hogy az elzárási büntetések az elitéltek nagyobb számánál nem is hajthatók végre a rendőri hatóság fogházában, hanem ügyészségi fogházakban hajtatnak végre, ami különben az elitéltek számára csak előnyt jelent, minthogy az ügyészségi fogházak mindenesetre jobb állapotban vannak, mint a közigazgatási fogház. Már most ezek után azt hiszem, hogy azt a tételemet nem kell tovább igazolnom, amelyben különben egyetértünk teljesen a t. igazságügyminister úrral, hogy itt nem bagatell dolgokról van szó, hanem becsület-, szabadságvesztés, vagyoni érdekek szempontjából nagyon is súlyos dolgokról. Elismerem, hogy a kifogások területén vannak nagy számmal bagatell ügyek is, azok az ügyek, amelyekben csak pénzbírságot mérnek ki, vagy amelyekben túlnyomó enyhítő körülmények következtében, habár elzárás van megállapítva, a kihágási biró csak pénzbüntetés alkalmazását találja indokoltnak. Ma azt mondotta volna az igazságügyminister ur, hogy ki akarja bővíteni a kihágási eljárásnak azt a 178. §-át, amely a 30 korona makszimális pénzbüntetéssel sújtott kihágásokra vonatkozik, amely 178. §. értelmében, ha két fórum 30 koronánál nem nagyobb pénz büntetést alkalmazott, a harmadik fórumnál már nincs helye felebbezésnek, csak felülvizsgálatnak és a harmadik fórum már csak jog szempontjából brúár 1-én, csütörtökön. 535 vizsgálja felül a két egybehangzó ítéletet, ha ennek a kibővítését tervezné a t. igazságügyminister ur olyképen, hogy ezt a rendkívüli háborús időkre való tekintettel általában ki akarja terjeszteni a csupán pénzbüntetéssel büntetett kihágásokra, ezt megérteném, mert hiszen, hála Istennek, ez a kihágások tömege, a nagyobb kihágások rendkívüli esetek, a rendes esetek ezek az apróbbak, amelyek csak pénzbüntetéssel büntettetnek. Ha ezektől a harmadik fórumot mentesíteni akarja, ha azt akarja, hogy a harmadik fórum a tényállás szempontjából ezekkel újra érdemlegesen ne foglalkozzék, azt megértem. Ha tehát a közigazgatási gyorsított eljárás azt mondja, hogy ha a második fok pénzbüntetést állapit meg, a harmadik fokban már csak felülvizsgálatnak van helye, azt méltányolom, megértem. De ahol, ha csak egynapi elzárásról is van szó, ott én a kihágási bíráskodásban a polgárokat attól a remédiumtól, hogy harmadik fokban is érdemben legyen ügyük elbírálás alá vehető, megfosztani nem kívánom és t. barátaimat ezen az oldalon arra kérem, hogy legyenek kegyesek meg nem nyugodni, mert ha megnyugodnak ebben, elvállalják a szolidaritást az előttük ismeretlen elj minden hátrányával. T. ház ! A kasszatorius fórum hátrányairól már a múlt alkalommal voltam bátor megemlékezni, hogy ott. ahol egy harmadik fórumnak tisztán semmitőszéki hatásköre van és lisztán jogi kérdést tárgyalhat, és ezt a fórumot el szoktatja a törvény kényszererejével és az emberi kényelemszeretet lélektani törvényei szerint az anyagi igazság keresésétől. Nézzük pl., hogy ebben a közigazgatási eljárásban mily kasszatorius okok vannak. Azt mondja a 178. §., hogy meg lehet semmisíteni az ítéletet, ha az ítéletet rendőrbüntető bíráskodásra a törvény szerint nem jogosult személy vagy hatóság hozta. Ugy-e, ez csak sátorosünnepeken fordulhat elő, hogy ugyanis nem jogosult személy, vagy hatóság hoz ítéletet. A második eset, ha az ítéletet oly hatósági tag hozta, a ki kizárási ok, vagy elfogultság miatt nem járhatott volna el; Ez szintén igen ritka eset. A harmadik eset, ha a területenkívüliség, a személyes mentesség, vagy a mentelmi jog van megsértve. Ez is csak olyan ünnepi szakasz. A negyedik pont szerint ha a hatóság a hatáskörét túllépte, vagy a hatásköréhez tartozó ügyet ahhoz nem tartozónak mondta ki ; ez is igen ritka eset. Ha az Ítélet a vád tárgyát nem meríti ki, vagyis mást mond az Ítélet, mint a vád. Ha az Ítélet rendelkező része érthetetlen, vagy indokolása a rendelkező résznek ellentmond. Ha az eljárás tárgyául szolgáló cselekmény nem kihágás és mégis annak lett nyilvánítva, ami annyit jelent, hogy a tényállás, amelyet a hatóság megállapitott, nem megfelelő, a tényállás szerint, amely megállajjittatott, nincs szó kihágásról,