Képviselőházi napló, 1910. XXXIII. kötet • 1916. november 27–február 1.

Ülésnapok - 1910-691

502 691. országos ülés 1917 január 31-én, szerdán. Bartos János képviselő ur nincs jelen, az interpelláczió ennélfogva töröltetik. (Helyeslés jobbjelól.) Következik Haller István képviselő ur interj)ellácziója. Halíer István : T. ház ! (Halljuk 1 Halljuk!) Minthogy azokban az ügyekben, amelyekre interpellácziómat alapitani kivánom, még nincs befejezve a vizsgálat, azt hiszem, a köz szempontjából ugy járok el helyesen, ha kérem a t. ház engedélyét, hogy interpellácziómat egy következő interpellácziós napon terjeszthessem elő. (Helyeslés.) Elnök : Gondolom, a t. ház hozzájárul, hogy Haller István képviselő ur interpellácziója elhalasztassék. Következik Övári Ferencz képviselő ur sürgős interpsllácziója a Zsófia-GyermekszanatóriumBgyesület közgyűlési határozatainak megsemmisítése tárgyában a belügyminister úrhoz. (Mozgás és zaj.) Csendet kérek ! Óvári Ferencz : T. ház ! (Halljuk ! Halljuk !) A XX. századot már a nagy világkatasztrófa előtt a gyermek századának nevezte el a közérzés, amelynek ösztöne sohasem csalódhatik. A gyermek kultusza a jelenkor egyik legfelségesebb cselekedete és ebben mi magyarok valósággal előljárunk. Mint e háznak immár 25 éve szerény tagja, 1910-ben néhányadmagammal megalapítottam a Zsófia Országos Gyermekszanatórium-Egyesületet azzal a czélzattal, hogy a szegény beteges gyermekeken segítsünk és hogy ezek számára ingyenes szanatóriumot létesítsünk, melyben az elhagyott, beteg gyermekeket mentjük meg az emberiségnek. (Mozgás és zaj.) Elnök .' Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak csendben lenni ; nem lehet hallani a szónokot ! Övári Ferencz : Ez a mozgalom valóban amerikai módon lendült fel. Az egyesületnek majdnem három milliónyi vagyona, 50.000-nél több tagja s két intézete, egy 165 ágyas és egy 225 ágyas intézete van, a központi nagy gyüjtőkórháznak szervezése pedig folyamatban van. Az eg}'esület alakításakor ennek élére gróf Zichy János akkori kultuszministert választottuk meg, ugy gondolkozván, hogy ilyen intézmény élére jó szívvel biró ember kell, amilyent nála feltételeztünk és nem elnöki önkényre, autokratikus gőgre és személyi és kicsinyes hiúságokra számítottunk az ő részéről. Talán szabad a t. ház emlékezetébe hoznom, hogy már 1914. Julius közepén kénytelen voltam gróf Zichy János elnöki önkényét itt a ház szine előtt felemlíteni. Rámutattam akkor arra, hogy milyen erőszakosan oldotta meg a gyermekszanatórium felette fontos ügyvezető elnöksége kérdését, midőn dr, Bezerédj Viktor államtitkár helyébe kellett ügyvezető elnököt választani. Arra az interpdláczióra a belügyminister ur akkor következőleg válaszolt : »Amilyen öröm.'t okoz mindnyájunknak ezen egyesület gyors és hatalmas fejlődése, annál inkább kell sajnálnunk azt, hogy az egyesületnek legutóbb lefolyt közgyűlésén bizonyos diszharmónia nyilvánult meg az eddig oly szép egyetértésben együtt működött egyének között. Méltóztassék azonban megengedni, t. ház, — igy folytatta a belüg}^minister ur — hogy a magam részéről ne menjek bele az egylet ezen belügyeinek kutatásába és taglalásába ; utóvégre az nem reám tartozik, hogy az egyesület kebelében vannak-e ellentétek.« És, t. ház, a belügyminister ur mégis a legsúlyosabban belemarkolt az egyesület belügyeibe, mert jónak látta gróf Zichy János kedvéért és személyes hiúságának legyezgetésére megsemmisiteni az egyesület utolsó közgyűlését csak azért, mert a közgyűlés többsége más elnököt és részben más tisztikart választott. T. ház ! Gróf Zichy János ellen, az ő alajjszabályellenes uralma ellen az alarátókkal és tekintélyes, gerinczczel biró pártommal együtt már Bezerédj Viktornak 1913-ban bekövetkezett halála óta küzdök. Az 1914. évi pozsonyi közgyűlésen megjelentekkel pedig megakadályoztam gróf Zichy Jánosnak azon tervét, hogy az alapszabályok akképen módosíttassanak, ahogyan ő kívánta, hogy ő örökös, kvázi hitbizományi elnöke lehessen az egyesületnek. Midőn azután 100 rendes egyesületi tag aláírásával egy bizalmatlansági indítványt adtunk be kezéhez, ő elnöki erőszakkal e szavazást el nem rendelte. Persze ugyanakkor az örökös elnökségi inditványt is le kellett venni a napirendről. Ha az egyesületet s annak jövőjét nem tekintjük, már akkor valóban skandalumokat kellett volna csinálnunk. Mi azonban erre az elnöki brutális erőszakra egy Írásba foglalt felebbezéssel feleltünk, amelyet száztizedmagammal aláírva 119036/1914. szám alatt nyújtottunk be a t. belügyminister úrhoz, amely felebbezést azonban a belügyminister ur a mai napig sem látta jónak elintézni. Mikor tehát a nemzet társadalma összehordja a maga filléreit egy gyermekvédelmi humánus ügy szolgálatára és gyakorolni akarja az alapszabályokban lefektetett és biztosított szerény jogait, akkor a belügyminister ur nem siet a kispolgároknak, a filléreiket összehordó egyszerű tagoknak védelmére, hanem hatalmasan védi az autokrata elnököt azzal, hogy a felebbezést évekig pihenteti a fiókjában. Avagy a. közönség csak arra való, hogy szivét és erszényét adja ide? De aztán jogokat gyakorolni ne merészkedjék? Mert a jog az csak papiroson van ! Az alapszabályokban hiába van benne, hogy az egyesület közgyűlése választ elnököt ; ez a választás csak akkor gilt, ha a megválasztott elnök a t. belügyminister urnak barátja, sőt esetleg még talán a ministerelnöke is lehet. Különben jaj a szavazóknak ; az ő vótumuk megsemmisíttetik ; ezt tette a t. belügyminister ur a Zsófia Gyermekszanatórium-Egyesület legutóbbi közgyűlése többségével. Gróf Zichy János a pozsonyi bizalommal zse-