Képviselőházi napló, 1910. XXXIII. kötet • 1916. november 27–február 1.
Ülésnapok - 1910-691
691. országos ülés 1917 osszeíérhetlenségi törvényt alkották, még pedig a törvénynyel egyidőben — a bizottságnak íiksz 11 tagból kell állani. A házszabály megmondja azt is, hogy tagságáról senki le nem mondhat; ennek folytán lehetetlen volna most a t. ellenzék részére helyet felajánlani a bizottságban, ha szerencsés, véletlennél fogva nem volna egy hely üres. Én nagyon remélem, hogy a háznak ez az oldala hallgatni fog kérésemre és ezt a helyet fel fogja ajánlani a t. ellenzéknek. (Élénk helyeslés és tetszés a jobboldalon.) És nagyon remélem, hogy a t. ellenzék meg fog állapodni egy ellenzéki képviselőben, akinek beválasztását ajánlja. De tovább megyek. Ha a t. ellenzék ezt nem tenné is meg, én azzal az inditványnyal fordulnék a többséghez, hogy akkor is az ellenzéknek egy közbecsülésben álló tagját válaszsza be. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Ezt a megválasztást visszautasítani nem lehet, a b izottsági tagságról lemondani nem lehet; há""pedig az illető ellenzéki tag nem jönne el és nem venne részt a bizottság tárgyalásaiban, akkor ez — bocsánatot kérek — olyan meghátrálás lenne egy imperativ kötelesség teljesítése elöl, amelyért nagyon nehéz volna az ország közvéleménye előtt a felelősséget elviselni. (Elénk helyeslés, tetszés és taps a jobboldalon.) T. ház! A kötelességteljesitésnek egyik módja a bizottságban való részvétel. De engedelmet kérek, ezzel még nincs kimerítve a dolog. Másik módja a kötelesség teljesítésének a vádlóról való gondoskodás, (ügy van! a jobboldalon.) Ez tökéletesen igaz, ezt múltkori felszólalásomban is kiemeltem. Maguk az érdekelt képviselő urak bejelenthetik, miután más nem teszi meg, azokat az állítólagos összeférhetlenségeket, amiket lappangva emlegetnek velük szemben, de ők természetesen a vádló szerepére nem alkalmasak. A vádló szerepére csak olyasvalaki lehet alkalmas, aki meg van arról győződve, vagy legalább is valószínűnek tartja, hogy az a vád igaz, akinek tehát egyéni hajlamaival, egyéni meggyőződésével, nézetével egyezik, hogy ezt a vádat a bíró előtt képviselje és hogy mindent megtegyen az igazság felderítésére. (Ugy van! Helyeslés jobbról.) Teljessé a kontradiktórius eljárás csak igy lesz. Méltóztassanak megengedni a t. képviselő urak: abból a különben — elismerem — elvileg kifogásolhatatlan módból is, amint ebben a kérdésben álláspontjukat általánosságban indokolják, az következik, hogy ha a t. képviselő urak szerint ezeknek a kérdéseknek tisztába kell hozatniok a parlament presztízse és tekintélye érdekében, amely kell hogy közkincse legyen mindnyájunknak: akkor is a t. képviselő urakra vár az a hivatás, hogy vállalják és teljesítsék ezt a szerepet, amely nélkül ez a munka nem lehet tökéletes, nem hozhat teljes megnyugvást. (Igaz! Ugy van! Elénk helyeslés a jobboldalon.) Még csak egy harmadik megjegyzésre kell a t. ház türelmét igénybe vennem, miután a január 31-én, szerdái). 499 t. képviselő ur kritikája e tekintetben is elsősorban én ellenem irányul. Mert hiszen én voltam az, aki t. barátomat, a felség személye körüli minister urat felkértem és megbíztam azzal, hogy a hadügyminister felhatalmazásával és azon utasítás alapján, amelyet, a hadügyminister saját közegeinek adott, vegye kezébe a tényállás mentől alaposabb megállapítását. Erre t. barátom nem mint a felség személye körüli minister, vagyis nem azon a réven volt alkalmas, mint hogyha a felség személye körüli minister reszortjának hatáskörébe vágott volna ez az ügy, hanem mint a szolidáris magyar kormánynak egyik tagja, amely magyar parlamenti kormány szolidáris minden olyan kérdésben, amely a parlament becsületét és repiitáczióját érinti, (Elénk helyeslés a jobboldalon.) amelynek minden egyes tagja egyformán érezte azt a kötelességet, hogy ezen a téren a kormánynak meg kell tennie mindent, amit maga megtehet a kérdés tisztázására (Elénk helyeslés a jobboldalon) és ennek folytán szükségesnek látta, hogy azon anyag alapján, amelyet neki a hadügyminister ur rendelkezésére bocsátott, a magyar kormány egyik tagja közvetlenül szerezzen meggyőződést a tényállás felől, s igyekezzék megállapítani, hogy forogtak-e fenn olyan esetek, amelyek a magyar kormány közbejöttét tennék szükségessé. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Ez volt az ok, amiért t. barátomat, már csak azon körülménynél fogva is, hogy ő a kormánynak Bécsben lakó tagja, felkértem, hogy ezt a huzamosabb időt igénylő munkát magára vállalni szíveskedjék. (Helyeslés a jobboldalon.) Én most többet nem akarok mondani; nem akarok elébe vágni t. barátom válaszának; ezeket azonban a felhozott kérdések tisztázása szempontjából elmondani kötelességemnek tartottam. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon.) Elnök.' Az 0 felsége személye körüli minister ur kíván szólni. B. Roszner Ervin, Ö felsége személye körüli minister: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Méltóztassék megengedni, hogy nyomban válaszolhassak a most hozzám intézett interpelláczióra, természetesen azonban csak annyiban, amennyiben maga az interpelláczió és az azt kisérő beszéd az én ténykedésemre vonatkozik. (Halljuk! Halljuk!) Az első kérdés, amelyet hozzám intézni méltóztatott, az, hogy miért vállalkoztam ezen vizsgálatra, amely egyáltalán nem esik hatáskörömbe? A választ megadta ugyan már a ministerelnök ur, de én hozzátehetem azt, (Halljuk! Halljuk!) hogy vállalkoztam azért, mert a közügy érdekében indokoltnak láttam; (Elénk helyeslés a jobboldalon.) vállalkoztam rá azért, mert az én hazafias érzésem nem engedte, (Elénk helyeslés jobbfelöl,) hogy megtagadjam szolgálatomat akkor, amikor egy parányival is hozzájárulhattam a tényállás tisztázásához azokkal a hírekkel szemben, amelyek a magyar kép63* /
