Képviselőházi napló, 1910. XXXIII. kötet • 1916. november 27–február 1.

Ülésnapok - 1910-690

690. országos ülés 1917 január 26-án, pénteken. 455 igaz a régi keleti példabeszéd, hogy a kis légy megakad a bálóban, a nagy dongó áttépi. A zsir, a szalonna, a hus, ugyebár közszükségleti czikk, e czikkek összehalmozását volt alkalma a rendőrségnek nem is a legutolsó időben, de régebben konstatálni nagy bankjainknál. Hát az uzsora elleni intézkedések miért nem érvényesültek ezekkel az intézetekkel szemben? (Mozgás.) Ha gyorsitott eljárást fogunk megvalósítani most e törvényjavaslatban, azt kérdem a t. minister úrtól, vagy kérdezem attól, aki e kérdésekkel mint büntető biró foglalkozik, volt-e gyorsitott eljárás alatt valamely nagy bank igazgatója, aki árukat összehalmozott? (Ugy van! a bal- és szélsöbahldalon.) Azt kérdezem, hogy miért olcsóbb a czipő Németországban, holott a nyers áru sokkal drágább, mint Magyarországon ? Azt kérdezem, miért nem méltóztatott már az iparczikkek makszimálásának lehetőségével foglalkozni? Miért nem akadályozzák a pamutkivitelt ? Miért engedik, hogy gabonát még idegen ellenséges országokba is kivigyenek? Miért nincs petróleum, miért kell a vidéki embernek félre tennie a munkáját, miért kell megrövidítenie a munkaidejét? (Ugy van a bal- és a szélsöbahldalon.) Miért duskálkodik az utolsó kis osztrák község kőszénben, míg a főváros valósággal kőszénmizériákkal küzködik? Miért kell az árpát 38 koronáért rekvirálni és mint vetőmagot a kaditermenytől 55 koronáért szerezni ? Miért kell a katonai czopfot fentartani. Erre nézve eseteim vannak. Teljesen rokkantaknak minősitett katonák a nápolyi lazarónik mintájára járnak Budapest utczáin és nem engedik őket haza, ahol becsületes munkát végezhetnek. Ahol a protekczió csunya visszaélései, csimborasszójai tapasztalhatók a mi állapotainkban, ott még mindig van egy fórum, a magyar bíróság fóruma, amely felé a közbizalom egészen nyugodtan fordulhat. Ez az egyedüli szikla, amely kiáll a mi közéletünk iszapos, piszkos áradataiból. (Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) A biró megvarrja czipőjét gyermekének, megvarrja a czipőn a foltot, de nem fogja megtűrni a foltot a közélet tisztaságán. Ezért volt kötelességem a bíróságnak, bár meg nem támadtatott, védelmére kelni. Hogy röviden foglalkozzam még e kérdéssel, épen e sorokból említtetett, hogy a Curia is a politika szolgálatába szoríttatott. Eitner Zsigmond: Ugy van! Ábrahám Dezső ; Engedjen meg t. képviselőtársam, hogy nem osztozom abban a kijelentésben, hogy ez ugy van, mert ez is szerencsétlen törvényalkotásunkból kifolyó hiány. Méltóztassék csak megengedni, aki márványpalotát akar építeni, annak nincs szüksége homokkőre, ki választásokat akar megsemmisíteni, aki összeférhetlenséget akar kimondani, annak bajos a mi törvényeink szakaszaival munkálkodni. Hiszen gróf Tisza István ministerelnök ur megígérte, hogy az összeférhetlenségi és a curiai bíráskodásról szóló törvényt ő maga is szívesen megváltoztatná. Biztosítom, hogy mi leszünk a legelsők ezen az oldalon, akik a javaslatot a legnagyobb örömmel és készséggel fogadjuk. Bakonyi Samu: Attól függ, hogy milyen lesz. Ábrahám Dezső: Meg fogják látni, ha a curia a kellő helyzetben lesz, azokat a mandátumokat, amelyek erre rászolgáltak, csakugyan megsemmisíti. A modern jogfejlődés azon igyekezik, hogy a magasabb bírósági fórumok tisztán csak elvi kérdéseket oldjanak meg. Épen azért azt tartom, hogy oly homályos czikkekkel, mint ennek a javaslatnak 1. §-a, nem dolgozhatunk. Ezeket nem iktathatjuk törvénybe. Itt oly hatóságokat, amelyek az ily kérdésekkel foglalkoztak, egyszerűen el akarnak ütni az ítélkezési, a bíráskodási imperiumtól. Ha nincs is szó uj hatóságokról, de oly hatóságokat akarnak felruházni, amelyek vagy abszolúte nem, vagy csak ritkán foglalkoztak ilyen ügyekkel. A közigazgatási hatóságoknak épen a gyakorlatnál fogva megvolt a kikristályosodott jogi nézetük, amely már felső fórumokat is megjárt, amely a tényleges igazság jogi alapján nyugodott. Most a minister ur a felebbezési fórumokat akarja csökkenteni és uj fórumot akar az ilyen ügyek elintézésével megbízni. Ne méltóztassék nagy szónak venni, de hiszen a jusztizmordok egész légiójával fogunk találkozni, ha oly hatóságok fognak Ítélni, amelyek az ilyen ügyekkel abszolúte nem foglalkoztak, (ügy van!'a bal- és a szélsőbaloldalon). És e justizmordokat nem lesz alkalmunk jóvátenni, mert nem kerülnek oly szakbiróságok elé, amelyek azokkal jogi czélszerüség szempontjából foglalkoznak. Azt mondja a minister ur, hogy hiszen nem áll meg az a kifogás sem és az az aggodalom, hogy a védelemtől el van ütve a mindenkori vádlott, mert a magyar parasztnak megvan a maga józan esze, meg tudja védelmezni a maga érdekeit. Egy hang (a jobboldalon): Ugy van! Ábrahám Dezső: Igen tisztelt közbeszóló képviselő ur, úgyis van, de ezt sem szabad ad absurdum vinni. Méltóztassék elhinni, egy beavatott s mindig ezekkel az ügyekkel foglalkozó hatóság jobban fogja ezt érteni és a maga igazát érvényesíteni, mikor mint két fél állanak egymással szemben, mert akkor ezt mint saját ügyét fogja kezelni az a hatóság és mindent el fog követni, hogy ne ő maradjon alul, hanem a másik fél. Ha itt jogi védelemre nincs szükség, akkor az egész védelmi intézményt kapcsoljuk ki a büntetőjog köréből, mert a magyar parasztnak van elég józan esze ahhoz, hogy a maga igazát érvényesítse a bíróság előtt. Ami pedig azt a megnyugtató kijelentést illeti, hogy ott van a