Képviselőházi napló, 1910. XXXIII. kötet • 1916. november 27–február 1.
Ülésnapok - 1910-673
673. ORSZÁGOS ÜLÉS 1916. évi deczember lió 7-én, csütörtökön, Szász Károly elnöklete alatt. Tárgyai: Ő cs. ós apostoli királyi felségének ós a szövetséges államok parlamentjeinek üdvözlése Bukarest elfoglalása alkalmából. — A pénzügyi bizottság jelentése az 1916/17. költségvetési év első hat hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló 1916: XXII. t.-ez. hatályának az 1916/17. költségvetési óv végóig való kiterjesztéséről. — A közgazdasági ós pénzügyi bizottság jelentése a külkereskedelmi és külí'orgalmi viszonyok ideiglenes rendezéséről szóló törvényjavaslatról. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzökönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak: gr. Tisza István, Sándor János, Teleszky János, Balogh Jenő, b. Hazai Samu, b. Harkányi János, j Jankovich Béla. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 55 percekor.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Hoványi Géza jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Mihályi Péter jegyző ur, a javaslat ellen felszólalókat pedig Szinyei-Merse Félix jegyző ur. T. képviselőház ! (Halljuk ! Halljuk !) Visszfénye annak az örömhírnek, amelynek hangoztatásával óhajtom mai tanácskozásunkat bevezetni, ott ragyog minden magyar ember szemében. (Igaz! Ugy van!) Mi, bizván az isteni gondviselésben, ügyünk igazságában és fegyvereink erejében, már hetek óta tudtuk, hogy a sujtoló végzet szuronyaink hegyén ós ágyúink tüzében íeltartóztathatlanul közeledik a hitszegő Románia életforrása, középpontja, fővárosa felé. (Élénk éljenzés.) De a központi hatalmak egyesült hadseregei, hogy leghőbb vágyunkat betöltsék, megelőzték legmerészebb reményeinket, (Általános élénk éljenzés és taps.) és diadalmas zászlaik már tegnap óta ott lobognak Bukarest erődéinek ormain. (Hosszantartó élénk éljenzés és taps a ház minden oldalán.) T. képviselőház! (Halljuk ! Halljuk!) Lehetetlen, a méltó örömet keltő ezen nevezetes győzelemről meg nem emlékezni a magyar országgyűlés képviselőházának mai ülésén. (Igaz ! Ugy van!) Épen azért, t. képviselőház, teljesen áthatva tudatától e történeti' esemény jelentőségének, amely esemény a háború egyik legKÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. XXXIII. KÖTET. fontosabb fejezetét zárja be, hogy egyik legragyogóbb — adja Isten, legutolsó — fejezetének fényes perspektíváját nyissa meg, tisztelettel bátorkodom javasolni mindenekelőtt, hogy a képviselőház megfelelő módon, alkotmányos gyakorlatunk szerint a kormány elnöke utján, fejezze ki a képviselőház mélységes hódolatát és hűségét s a jelzettem történeti esemény felett érzett őszinte örömét és az egyesült seregek iránti bámulatát s hálás elismerését (Hosszantartó élénk éljenzés.) királyunk, O cs. és apostoli királyi felsége előtt, aki már eddigi uralkodása alatt is megmutatta, hogy velünk jóban és rosszban r egyaránt együtt akar és együtt tud érezni (Élénk éljenzés.) és akinek még trónörökös korában oly jelentékeny része volt az eme nagy diadalt előkészítő események vezetésében. Egyszersmind tisztelettel javaslom, hogy miután e nagy győzelem az egyesült hadak sok dicső fegyvertényeinek legszebb megkoronázása, a képviselőház elnöksége hatalmaztassék fel, hogy a szövetséges államok parlamentjeihez, a némethez, a törökhöz és a bolgárhoz üdvözlő sürgönyt meneszszen, kifejezésre juttatva ugyanazon érzelmeket, amelyeket jelezni bátor voltam. (Általános élénk helyeslés.) Méltóztatik e javaslatomhoz hozzájárulni ? (Igen!) Ha igen, akkor azt hatärozatképen mondom ki. (Altalános élénk helyeslés.) Bemutatom a t. háznak a főrendiház elnökének átiratát, melyben közli, hogy a főrendiház folyó évi deczember hó 6-án tartott ülésében a bitlevélszerkesztő országos küldöttség főrendi tagjaiul Csernoch János, Nóvák István, Zubkovics György, Balthazár Dezső, Zsigmondy Jenő, 5
