Képviselőházi napló, 1910. XXXIII. kötet • 1916. november 27–február 1.
Ülésnapok - 1910-689
689, országos ülés 1917 ja nem neveztem, én példákat hoztam elő , . . (Élénk felkiáltások a jobboldalon : Ez a férflatlanság !) B. Podmaniczky Endre : Tessék nevet mondani! Rakovszky István : ... és az én bűntársam a t. ministerelnök ur, aki beterjesztette ezt a diszes névsort, f Felkiáltások jobbfelől: 0 neveket mondott !) mert teljésen mindegy. . . (Folytonos nagy zaj a jobb- és a haloldalon.) Mert, t. ház, mit nevezünk mi hará csokisnak? A fődolog a tiltott haszonszerzés. (Folytonos, zaj.) Elnök : Csendet kérek, t. képviselő urak, a ház mindkét oldalán ! 1 Egy hang (a szélsobaloldalon) : Száz korcsmajognak megszerzése mindenesetre vagyonszerzéssel jár. (Zaj.) Rakovszky István: így nem játszunk! Gr. Tisza István ministerelnök : Igen, ez csúnya játék szent dolgokkal ! Nagyon dísztelen és csúnya játék! (Ugy van/ ügy van! a jobboldalon. Zaj.) Rakovszky István : Már egyszer mondottam, hogy a ministerelnök ur nézete én reám nézve teljesen közömbös. / Elnök : Idősb Erdéfy Sándor képviselő ur a ház engedélyét kéri arra, hogy személyes megtárnadtatás visszautasítása czimén beszélhessen. Gondolom, a ház megadja erre az engedélyt. (He lyeslés. Zaj balfelól. Halljuk! Halljuk! a jobbuldalon.) Beck Lajos : Ugy látszik, a Lukács-ügy mái egészen el van temetve ! Elnök: Kérem Beek Lajos képviselő urat, szíveskedjék a közbeszólásoktól tartózkodni ! (Helyeslés jobbfelől.) Méltóztassanak meghallgatni idősb Erdély Sándor képviselő urat. (Zaj a jobbos a baloldalon.) Csendet kérek, képviselő urak ! A. ház megadta az engedélyt a képviselő urnak a felszólalásra, méltóztassék most megadni a lehetőséget arra, hogv beszédét elmondhassa. (Halljuk ! Halljuk !) Id. Erdély Sándor: Igen tisztelt képviselőház I (Halljuk ! Halljuk !) Azt a kifejezést, amely szerint én az összeférhetlenségi ügyeket másodrendüeknek jelentettem volna ki, én sohasem használtam. Ez annak a lapnak saját kifejezése, amely azt közölte. Rakovszky István: Az tehát hazudott! Id. Erdély Sándor: Ennélfogva a képviselő urnak az az indoka, amelynél fogva engem a panamisták fedezésével vádolt, elesik ; bennem indokát az. nem találja. Azért a szavamért azonban, amely a ház tekintélyével össze nem egyeztethető, de amelyet használtam, értein a »disznóság<< kifejezést, (Derültség balfelól.) a t. képviselőháztól bocsánatot kérek ! (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök : Az ülést délután 4 óráig felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Ki a következő szónok? Szojka Kálmán jegyző': Fráter Lóránt. már 25-én, csütörtökön. 395 Fráter Lóránt: T. képviselőház ! (Halljuk ! Halljuk !) A tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat bírálatába én nem bocsátkozom, mert azt nálamnál sokkal hivatottabb szónokok elvégezték és az utánam következő felszólalók majd kiegészítik. Én mindössze csak egy rövid kijelentésre kívánok szorítkozni. (Halljuk!) Hammersberg László t. képviselőtársain ma a törvényjavaslat bírálása során felemiitette, hogy amennyiben a javaslat ily alakban törvényerőre emelkednék, a meglévő visszaéléseknek és túlkapásoknak hatványozott" mértékben nyittatnék kapu. Mindig azt hallottuk a t. túloldalról, legalább is nagyon sok esetben, hogy csak általánosságban beszélünk, de konkrét eseteket nem hozunk fel. Én bátor leszek egy konkrét esetet felemlíteni arról, hogy választókerületem egyik főszolgabírói járásában a rekvirálás miként folyik. (Halljuk ! Halljuk! a bal- és a szélsőbaloldalon.) A pénzügyőri közeg bemegy a szegény paraszthoz és megkérdezi, mennyi a búzája. A paraszt előadja, hogy 4 mázsa. A pénzügyőri közeg kardját kirántja, beleüti a búzába és a kardon ejtett jegyről többletet állapítván meg, azt mondja, nem igaz, hat mázsa huszonöt kiló. A paraszt természetesen hiába tiltakozik, sir, könyörög, reszket, hiába minden felszólamlása, a rekviráló pénzügyőri közeg följelenti a többletet, a főszolgabíró pedig a szegény jsarasztot 600 korona pénzbírságra és háromhavi elzárásra ítéli. Már most természetesen a szegény paraszt n mi nyugszik bele, felebbez, de van nagyon sok köztük, kinek módja sincs, nem is tudja az eljárást, megnyugszik és a büntetést végig kell szenvednie. Aki fölebbez, a fölebbezés során elmondja, hogy Magyarországon mióta lett hivatalos mértéknek elfogadva a fináncz kardján ejtett jegygye] megállapított többlet és miért nem kilós mértékkel mérik meg az ő búzáját és állapítják meg a többletet ? Az alispán természetesen másodfokban feloldja az ítéletet, ámde ezek a büntetések tovább ismétlődnek ilyformán és elmondhatom, hogy a főszolgabíró azzal indokolja meg, hogy neki mint járási főszolgabírónak ahhoz, hogy a rekviráló pénzügyőri közeg hiteles mértékkel vagy nem hiteles mértékkel állapítja meg a többletet, semmi köze, neki mint járási főszolgabírónak a törvény világosan előirja, hogy ily többletmennyiségnél mily büntetést kell alkalmaznia, lévén pedig most háború, a legnagyobb szigorral kell eljárni, tehát a büntetés makszimumával sújtja az illetőket. Ma, mikor ily nehéz, nagy időket élünk, amikor minden közegnek mindenütt arra kellene törekednie az egész vonalon, hogy a háboruokozta nehézségeket minél inkább elviselhetővé tegye, (Ugy van'-! a szélsőbaloldalon.) akkor mégsem járja, hogy a minden, de mondhatnám, a legnagyobb áldozatokra kész magyar polgárságot egy járási szolgabíró a hivatalos hatalmának ily perfid visszaélésével így szekírozza. - Arra kérem a t. ministerelnök urat. hogy az 50
