Képviselőházi napló, 1910. XXXIII. kötet • 1916. november 27–február 1.

Ülésnapok - 1910-689

689, országos ülés 1917 ja nem neveztem, én példákat hoztam elő , . . (Élénk felkiáltások a jobboldalon : Ez a férflatlanság !) B. Podmaniczky Endre : Tessék nevet mondani! Rakovszky István : ... és az én bűntársam a t. ministerelnök ur, aki beterjesztette ezt a diszes névsort, f Felkiáltások jobbfelől: 0 neveket mondott !) mert teljésen mindegy. . . (Folytonos nagy zaj a jobb- és a haloldalon.) Mert, t. ház, mit nevezünk mi hará csokisnak? A fődolog a tiltott haszonszer­zés. (Folytonos, zaj.) Elnök : Csendet kérek, t. képviselő urak, a ház mindkét oldalán ! 1 Egy hang (a szélsobaloldalon) : Száz korcsma­jognak megszerzése mindenesetre vagyonszerzés­sel jár. (Zaj.) Rakovszky István: így nem játszunk! Gr. Tisza István ministerelnök : Igen, ez csúnya játék szent dolgokkal ! Nagyon dísztelen és csúnya játék! (Ugy van/ ügy van! a jobboldalon. Zaj.) Rakovszky István : Már egyszer mondottam, hogy a ministerelnök ur nézete én reám nézve tel­jesen közömbös. / Elnök : Idősb Erdéfy Sándor képviselő ur a ház engedélyét kéri arra, hogy személyes meg­tárnadtatás visszautasítása czimén beszélhessen. Gondolom, a ház megadja erre az engedélyt. (He lyeslés. Zaj balfelól. Halljuk! Halljuk! a jobb­uldalon.) Beck Lajos : Ugy látszik, a Lukács-ügy mái egészen el van temetve ! Elnök: Kérem Beek Lajos képviselő urat, szíveskedjék a közbeszólásoktól tartózkodni ! (He­lyeslés jobbfelől.) Méltóztassanak meghallgatni idősb Erdély Sándor képviselő urat. (Zaj a jobb­os a baloldalon.) Csendet kérek, képviselő urak ! A. ház megadta az engedélyt a képviselő urnak a felszólalásra, méltóztassék most megadni a lehe­tőséget arra, hogv beszédét elmondhassa. (Halljuk ! Halljuk !) Id. Erdély Sándor: Igen tisztelt képviselő­ház I (Halljuk ! Halljuk !) Azt a kifejezést, amely szerint én az összeférhetlenségi ügyeket másod­rendüeknek jelentettem volna ki, én sohasem használtam. Ez annak a lapnak saját kifejezése, amely azt közölte. Rakovszky István: Az tehát hazudott! Id. Erdély Sándor: Ennélfogva a képviselő urnak az az indoka, amelynél fogva engem a panamisták fedezésével vádolt, elesik ; bennem indokát az. nem találja. Azért a szavamért azon­ban, amely a ház tekintélyével össze nem egyez­tethető, de amelyet használtam, értein a »disz­nóság<< kifejezést, (Derültség balfelól.) a t. kép­viselőháztól bocsánatot kérek ! (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök : Az ülést délután 4 óráig felfüggesz­tem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Ki a következő szónok? Szojka Kálmán jegyző': Fráter Lóránt. már 25-én, csütörtökön. 395 Fráter Lóránt: T. képviselőház ! (Halljuk ! Halljuk !) A tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat bírálatába én nem bocsátkozom, mert azt nálam­nál sokkal hivatottabb szónokok elvégezték és az utánam következő felszólalók majd kiegészítik. Én mindössze csak egy rövid kijelentésre kívánok szorítkozni. (Halljuk!) Hammersberg László t. képviselőtársain ma a törvényjavaslat bírálása során felemiitette, hogy amennyiben a javaslat ily alakban törvényerőre emelkednék, a meglévő visszaéléseknek és túl­kapásoknak hatványozott" mértékben nyittatnék kapu. Mindig azt hallottuk a t. túloldalról, leg­alább is nagyon sok esetben, hogy csak általános­ságban beszélünk, de konkrét eseteket nem hozunk fel. Én bátor leszek egy konkrét esetet felemlíteni arról, hogy választókerületem egyik főszolgabírói járásában a rekvirálás miként folyik. (Halljuk ! Halljuk! a bal- és a szélsőbaloldalon.) A pénzügyőri közeg bemegy a szegény paraszt­hoz és megkérdezi, mennyi a búzája. A paraszt előadja, hogy 4 mázsa. A pénzügyőri közeg kardját kirántja, beleüti a búzába és a kardon ejtett jegy­ről többletet állapítván meg, azt mondja, nem igaz, hat mázsa huszonöt kiló. A paraszt termé­szetesen hiába tiltakozik, sir, könyörög, reszket, hiába minden felszólamlása, a rekviráló pénzügyőri közeg följelenti a többletet, a főszolgabíró pedig a szegény jsarasztot 600 korona pénzbírságra és háromhavi elzárásra ítéli. Már most termé­szetesen a szegény paraszt n mi nyugszik bele, felebbez, de van nagyon sok köztük, kinek módja sincs, nem is tudja az eljárást, megnyugszik és a büntetést végig kell szenvednie. Aki fölebbez, a fölebbezés során elmondja, hogy Magyarországon mióta lett hivatalos mér­téknek elfogadva a fináncz kardján ejtett jegy­gye] megállapított többlet és miért nem kilós mértékkel mérik meg az ő búzáját és állapítják meg a többletet ? Az alispán természetesen másod­fokban feloldja az ítéletet, ámde ezek a bünte­tések tovább ismétlődnek ilyformán és elmond­hatom, hogy a főszolgabíró azzal indokolja meg, hogy neki mint járási főszolgabírónak ahhoz, hogy a rekviráló pénzügyőri közeg hiteles mér­tékkel vagy nem hiteles mértékkel állapítja meg a többletet, semmi köze, neki mint járási fő­szolgabírónak a törvény világosan előirja, hogy ily többletmennyiségnél mily büntetést kell alkal­maznia, lévén pedig most háború, a legnagyobb szigorral kell eljárni, tehát a büntetés makszimu­mával sújtja az illetőket. Ma, mikor ily nehéz, nagy időket élünk, amikor minden közegnek mindenütt arra kellene törekednie az egész vonalon, hogy a háboru­okozta nehézségeket minél inkább elviselhetővé tegye, (Ugy van'-! a szélsőbaloldalon.) akkor még­sem járja, hogy a minden, de mondhatnám, a legnagyobb áldozatokra kész magyar polgár­ságot egy járási szolgabíró a hivatalos hatalmá­nak ily perfid visszaélésével így szekírozza. - Arra kérem a t. ministerelnök urat. hogy az 50

Next

/
Oldalképek
Tartalom