Képviselőházi napló, 1910. XXXIII. kötet • 1916. november 27–február 1.

Ülésnapok - 1910-688

6S8, országos ülés 1917 január M~én, szerdán, 371 radjon teljesen burgonya nélkül, s hogy a na­gyobb ipari góczp ontok és azon vidékek, amelyek rászorulnak a burgonya-importra, hozzá juthassa­nak a burgonyához. így állott elő annak kény­szerűsége, hogy a burgonya forgalmát is szabá­lyozza a kormány. Megpróbáltuk először azt, hogy erőszakos eszközök alkalmazása nélkül, önkéntes felajánlás alapján sikerül-e a városok minimális szükségletét fedezni, és az interpelláló t. képviselő ur is bizonyára vissza fog emlékezni arra az első rendeletre, amely egy 2 koronás prémiumot biztosított az oly burgonya részére, amelyet a burgonyaközvetitő irodának a gazdaközönség önként felajánl. Mikor azonban láttuk, hogy ez a premiális rendszer azt a minimális szükségletet sem fogja biztositani, amelyre a városoknak múlhatatlanul szükségük van, akkor igenis elrendeltem, de csak — ha jól emlékszem — 11 vármegyében, múlt évi október hó 26-án a burgonya összeírását, azzal a czélzattal, hogyha szükséges lesz a burgonya rekvirálása, az előmunkálatok kellő időben megtétethessenek. Ez a 11 vármegye a következő volt : Szabolcs, Szepes, Trencsén, Sopron, Pozsony, Nyitra, Mosón, Vas, Tolna és utólag még Bereg és Zemplén megye. Roppant nagy meglepetéssel hallottam, hogy ezt a rendeletet, mely csak az épen most emiitett 11 vármegyére szólt, Győr vármegye alispánja is, privát dihgencziából végre­hajtotta. (Derültség és felkiáltások balfelől: Fejér megyében is végrehajtották !) Ezen 11 vármegyében, ahol én rendeltem el a rekvirálást és kiküldött közegeim a burgonya­közvetitő iroda embereivel együttesen csinálták azt, amint az igen t. interpelláló képviselő ur egé­szen jól idézte, meg volt állapítva, hogy katasztrá­lis holdanként 10 métermázsa vetőmagszükség­letet, fejenkénti napi 1 kilogrammnyi fogyasztási szükségletet és ott, ahol állatokat rendszeresen burgonyával takarmányoznak, napi öt kilogram­mot visszatartani kötelesség. Ahol ezt nem tartot­ták meg, ott megvan az orvoslás módja és ha az eljáró közegek helytelenül cselekedtek, én bizto­sithatom a t. házat épugy, mint az interpelláló képviselő urat is, hogy konkrét panaszok esetén a legszigorúbban fogok eljárni és a gazdaérdekeket kötelességszerüleg meg fogom védeni. (Általános helyeslés.) T. képviselőház ! Egyes törvényhatóságok azonban, amelyek azelőtt soha burgonyát nem igényeltek, a mostani nagy takarmányszükségletre és kenyérhiányra való tekintettel olyan nagy­mennyiségű burgonya iránt fordultak kéréssel a közvetítő irodához és az élelmezési hivatalhoz, amelyek a múltban, amikor szintén volt egy más­jellegü burgonya-iroda, teljesen ismeretlenek vol­tak. Es akkor előállott a szüksége annak, hogy biztosítsunk ezen vármegyék részére ujabb bur­gonyamennyiséget. Hogy ez a minimális mennyi­ségre redukáltassák, az élelmezési hivatal velem egyetértőleg olyan rendeletet bocsátott ki, hogy ezek a törvényhatóságok saját szükségletüket a saját vármegyéjük területén rekvirálhassák. Egyes vármegyékben azonban, ahol tudtuk, hogy igen nagy és jó burgonyatermés van, és egyes várme­gyékben, amelyekről azt az informácziót kaptuk, hogy a helyi szükségleten felül nagyobb fölösleg­gel rendelkeznek, bizonyos mérsékeltebb kontin­gens lett kivetve. így került Győr vármegye is azok sorába, ahol a rendelet értelmében 500 vaggont lett volna Győr vármegye beszolgáltatni köteles. De ebben a rendeletben is hangsúlyozva volt, t. képviselőház, hogy csak az én október 26-iki rendeletem keretén belül köteles ezt tenni. Ha tehát ez az 500 vaggon onnan nem volt szállítható a vetőgumó és a többi engedélyezett szükséglet figyelembevétele mellett, akkor méltóztatott volna a hatóságoknak hozzám, vagy az élelmezési hivatalhoz fordulni és biztosit­hatom a t. házat, hogy ezt a mennyiséget meg­felelően leszállítottuk volna. A mi adataink szerint ez az 500 vaggon mennyiség nem volt túlmagas, mert hisz a vármegyétől kapott értesülés szerint 4029 vaggon burgonyatermés volt Győr vármegyé­ben ; ebből az összes szükséglet a vetőmagvak és a fejenkénti egy kilót és a takarmányozási szükség­letet is beleértve, 2082 vaggon volt, ugy hogy a fenmaradó mintegy 1300—1500 vaggonból teljes joggal kérhetett az élelmezési hivatal 500 vaggont. Elismerem, hogy ebből az összeállításból egy tétel hiányzik. A 10 méteren aluli önként eladott mennyiségek. Épen azért minden ilyen statisz­tikai összeállítás bizonyos fokig akadémikus ér­tékű. De azért vannak a törvényhatóságok és az egyesek, hogy felettes hatóságaikhoz ford Íjának panaszaikkal és biztosithatom a házat, hogy én a lehetőleg határa'n belül az ilyen anaszokat igazságosan fogom elbírálni (Altalános helyeslés,) A t. interpelláló képviselő ur felemiitette még a szállítás s az átvé el kérdését is. A burgonyaközvetitő iroda tulaj donképen maga nem vesz át burgonyát. A burgonyaközvetitő irodának az az eljárása, hogy az így bejelentett, vagy rekvirált burgonyát kiutalja Budapest fő­városának és utasítja Budapest fővárosát, hogy az átvétel időpontját és módját illetőleg a felek­kel lépjen érintkezésbe, hogy így bizonyos tekin­tetben a gazda érdeke is megóvassék. A rendelet világosan megmondja, hogy ha 60 napon belül az illető á burgonyáért nem jelent­kezik, a rekvirálás hatályát veszti s az illető ter­melő a burgonyával szabadon rendelkezik. A szál­lítási időt, valamint a szállított burgonya minő­ségét tehát megfelelő módon állapítják meg. Min­denesetre helytelen és elitélendő, ha egyes átvevők nem számolva az időjárás viszontagságaival, olyan időben szállítják a burgonyát, amelyben az rom­lásnak van kitéve. At. interpelláló képviselő ur végül azt mondja, hogy ma már az a helyzet, hogy nem a termelőnél, -hanem az egyes vevőnél keressük a burgonyát. A rendelet értelmében nagyobb mennyiségű bur­gonya nem lehet másutt, mint csak a városoknál és a hatóságoknál. Azt hiszem azonban, hogy azok­47*

Next

/
Oldalképek
Tartalom