Képviselőházi napló, 1910. XXXIII. kötet • 1916. november 27–február 1.
Ülésnapok - 1910-686
686. országos ülés 19: ban domborodik ki nagy jogi jelentősége abban, hogy a királylyá avatás és a koronázás ténye törvénybe iktattatik. (ügy van ! jobbfdől.) Osi szokás ez. A magyar Corpus Juris százados lapjain örökitik meg a trónváltozás és koronázás tényeit nemcsak a jelen, de a jövő nemzedékek számára is, mert a magyar törvénytár nemcsak törvények gyűjteménye hanem a küzde mekkel teljes magyar történelem és jogfejlődés nemzeti emlékkönyve. (Helyeslés fóbbfelöl.) A koronázásnak és a vele kapcsolatos tényeknek törvénybe iktatása tehát nem a szép forma kedvéért történik hanem az egész közjogi aktus teljessége kívánja meg. (Helyeslés jobbfelöl.) A jelen koronázási törvényjavaslat is ugy, mint az ezt megelőzők megállapítja, hogy a trónváltozás következtében az 1723 : 1. és II. t.-ez.-ben meghatározott trónöröklési rend szerint Mre és hogyan szállott a királyi trón. így őrködik a magyar törvényhozás a »pragmatica sanctio« intézkedései felett. (Halljuk ! Halljuk I) i Miután a törvényjavaslat a jelenlegi trónváltozás konkrét körülményeit megirta : állapitja meg, hogy megdicsőült uralkodónk, I. Ferencz József után Ö felsége IV. Károly, mint törvényesen jogosult örökös az uralkodást tettleg átvette. Es a.zután jön annak a megörökitése, (Halljuk ! Halljuk I) hogy az országgyűlés megkoronázta királyát az alkotmánybiztositó hitlevél kiadása után s a koronázási eskü letétele mellett. A koronázás pedig végbement Szent István király koronájával a törvényes szertartások közt, — ritu solenni —amint a százados, a nemzet álta alkotott szokás követelte, (ügy van ! jobbfelől.) Mindezeknél fogva tehát a koronázás törvényes. (Halljuk I Halljuk !) A koronázás megtörtént a trónváltozás után rövid idővel, ugy, amint alkotmányos érzékű fenkölt királyunk kívánta és az egész nemzet bizalommal s szeretettel övezi koronás királyát. Mély tisztelettel indítványozom, méltóztassék a törvényjavaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Ki következik szólásra ? Kostyál Miklós jegyző: Urmánczy Nándor! Urmánczy Nándor: T. ház! Láttam a szent líoronát. Mélységes megilletődéssel néztem Mátyás templomának lorettto-kápolnájában. Kezemmel megérinthettem, de nem tettem. Csak néztem az ereklyét, amely egykor nagy királyunknak : Szent Istvánnak, szent Lászlónak, Kálmánnak, Nagy Lajosnak, Mátyásnak homlokát övezte. Lelkemben mélységes megindulással, elfogódva, megalázkodással néztem, a koronát, dicsőségben, szenvedésekben gazdag történelmünknek, mindig küzdelmes multunknak cselekvő, az eseményekben résztvevő, egyedüli élő tanuját. M. Nem tévedésből mondtam, hogy élő tanuját. Mert a mi szent koronánk nem egyszerű fejedelmi disz. nem egyszerű királyi jelvény. Miként a keresztény vallás tanítása szerint az Oltáriszentségben jelen van az Ur teste és vére, . azonképen január 22-én, hétfőn. 259 szent koronánkban egyesül, benne együtt él a nemzet és a király. (Tetszés.) Abban a -telekkönyvben, melyec a földi népekről, nemzetekről, birodalmakról valahol a Végzet nagy műhelyében vezetnek, Magyarország és Társországainak B) lapján a szent korona szerepel mint tulajdonos. Véges emberi elmével be sem látható időre a szent korona tulajdonjoga van oda bekebelezve. És láttuk, t. ház, a szent koronát uj királyunk fején. Honalapító Árpádon és az őt követő fejedelmeken kívül Szent István királytól számítva, a magyar királyok szakadatlan sorában ő az 51. magyar király. Felséges örökség Szent István trónja. És cso.dálatos, csodatevő erő annak, aki értékét meg tudja érezni, meg tudja érteni, meg tudja becsülni. A magyar nemzet nagy várakozással tekint uj királyára. Ráruházta Szent István koronájával a királyi jogok teljességét. Körülvette őt minden diszszel. Odaadta neki, királyi hitvesének és annak a kedves kis fiucskának előre a szivét. Előlegezte királyának a szeretetét. Pedig a királyoknak csak királyi érdemekért jár ki a szeretet. Nekünk, vérző nemzetünk érdemetlen képviselőinek kötelességünk őrködni afelett, hogy árnyék ne essék erre a szeretetre. Kötelességünk figyelmeztetni a tanácsadókat, ha olyan jelenségeket látunk, amelyek a kiábrándulás, a csalódás felé vezetnének. És olyan j eleket látunk, amelyek a régi rendszer, a régi kormányzati szellem további fenmaradását sejtetik. (Halljuk! Halljuk!) Pedig, t. ház, a magyar nemzettel szemben, a világháborúban tanúsított magatartása után, nem beszélve a múltról, a jelennek minden igazságtalanságát meg kell szüntetni. (Ugy van ! balfelöl.) Más kormányzati gondolatot kell megvalósítani az egész vonalon. (Ugy van! balfelöl.) Magyarországon csak magyar nemzeti politikát ^szabad és ezt kell csinálni, (ügy van! baljelöl.) És királyainknak vissza kell adni azon felségjogokat, amelyeket ma még az osztrák császár gyakorol itt Magyarországon. ( Ugy van! balfelöl.) E változás keresztülvitelére most nyilt meg az alkalom, amikor a trónon is bekövetkezett a változás. Elhalt öreg királyunkkal szemben egészen más volt a helyzet. Kénytelen-kelletlen sok mindent el kellett tűrni, mert egy hosszú élet megcsontosodott, vérré vált szokását nehéz megváltoztatni. És a magas kor iránti tekintet is tartózkodóvá tett, törekvéseink fékezését parancsolta. Fiatal uralkodónk közvetlenül meggyőződhetett a nemzet áldozatkészségéről, hűségéről, erejéről és megérezhette a magyar nemzet szeretetének jóleső melegét. Ha nyitott szemmel tudja nézni az eseményeket és elfogulatlanul mérlegelni helyzetét, ugy meggyőződhetett, hogy két trónjának legerősebb, 33*
